A kijevi kormány szerint Ramzan Kadirov csecsen vezető több mint százötven ukrán hadifoglyot őriz Groznij börtöneiben élő pajzsként és tárgyalási alkualapként használva őket.
Ija Raszevszkaja 2023 áprilisában értesült arról, hogy az ukrán hadseregnél szolgáló férje eltűnt a keleti Donyecki területen. Szerhij Szkotarenko eltűnésének híre mindössze egy hónappal azután érkezett, hogy csatlakozott a fegyveres erőkhöz, miután feladta külföldi munkáját. A nő hamarosan megtudta, hogy férje életben van, több más bajtársával együtt Csecsenföldön tartják fogva.
Egy fogolycsere keretében 2023 júniusában kiszabadult ukrán katona elmondta Raszevszkajának, hogy őt és Szkotarenkót ugyanabban a csecsenföldi börtönben őrizték.
Nem sokkal később, 2023 augusztusában váratlan videóhívás jött a férjétől. „Rólam és a gyerekeinkről érdeklődött. Arra kért, hogy segítsek neki hazatérni, mondván, hogy mi vagyunk az egyetlen reménye. Szörnyen nézett ki, sokat fogyott” – emlékezett vissza. Szerinte a csecsen hatóságok a foglyokat „egy pincében tartották fogva, instant tésztán, kenyéren és vízen éltek”.
Az illetékes ukrán szervek számításai szerint jelenleg több mint százötven hadifoglyot őriznek a Ramzan Kadirov által vaskézzel irányított oroszországi régió börtöneiben.
Kadirov azt állította, hogy az érintetteket az Ukrajnában harcoló csecsen alakulatok ejtették foglyul, de az ukrán hatóságok szerint sokakat megvásároltak az orosz egységektől, hogy tárgyalási alkualapként használhassák őket.
A Szabad Európa ezt nem tudta független forrásból megerősíteni.
Az ukrán hadifoglyok egy részét elfogott csecsen harcosokra cserélték ki, miután Kadirov katonák ezreit vezényelte a frontra a háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta. A csecsen elnök tavaly decemberben azzal fenyegetett, hogy hadifoglyokat fog élő pajzsként használni arra, hogy megóvja a stratégiai fontosságú létesítményeket Groznijban az ukrán dróntámadásoktól. Nyilatkozata szerint az épületek tetején helyezné el őket.
Tavaly januárban felajánlotta húsz ukrán hadifogoly szabadon bocsátását, amennyiben az Egyesült Államok feloldja a szankciókat a rokonai és a lovai ellen. A 48 éves Kadirovot és több családtagját, köztük az anyját, Ajmani Kadirovát is szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok és az Európai Unió. A 71 éves nő a Kadirov Alapítvány vezetője, amely átnevelési programokat szervez az orosz megszállás alatt lévő ukrán területekről elrabolt gyerekek számára. Washington 2017-ben és 2020-ban is szankciókkal sújtotta a csecsen elnököt az emberi jogok megsértése miatt.
PR-kampány Kadirovnak
Abubakar Jangulbajev emberi jogi ügyvéd szerint Kadirov közvetlenül ellenőrzi a fogolycseréket. „Míg az Ukrajnában harcoló csecsenek az orosz csapat részei, Csecsenföldnek megvannak a saját érdekei. Kadirov számára fontos, hogy biztosítsa az Ukrajnában fogságba esett csecsenek szabadon bocsátását, hogy megvédje hírnevét a népe előtt, akiket folyamatosan arra szólít fel, hogy menjenek harcolni Ukrajnába – mondta. – Ez egy PR-kampány Kadirovnak” – tette hozzá.
Csecsenföld soha nem közölte az ukrán hadifoglyok pontos számát.
Maria Klimik újságíró rámutatott, hogy egyes esetekben az ukrán és a csecsen fél informálisan, vagyis harmadik fél bevonása nélkül cserélt ki foglyul ejtett katonákat. Kifejtette, hogy az ukrán hadifoglyokat Csecsenföldön általában épületek – feltehetően rendőrőrsök – sötét, ablaktalan pincéjében tartják fogva, ahol nincsenek ágyak sem.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újévi beszédében arról tájékoztatott, hogy az invázió kezdete óta 3956 ukrán katonát szabadítottak ki a Kijev és Moszkva közötti fogolycserék során. Az Ukrajna és Csecsenföld közötti közvetlen fogolycserékről nem esett szó nyilvánosan.
