Robin Dunnigan amerikai külügyi államtitkár-helyettes rendkívül hatékonynak nevezte az elrendelt büntetőintézkedéseket az orosz háborús gépezet forrásainak elapasztását illetően.
A tisztségviselő a Szabad Európának adott interjúban kiemelte, hogy az ukrajnai háború miatt életbe léptetett gazdasági korlátozások erős nyomást helyeznek Oroszországra, s ennek eredményei láthatók lesznek a következő hónapokban és években.
Nyugati becslések szerint az orosz gazdaság tavaly mintegy 2,7 százalékkal zsugorodott, ami kevesebb az egyes szövetségesek által reméltnél. Az ország továbbra is jelentős mennyiségű kőolajat és földgázt exportál, amiből komoly bevételre tesz szert.
A Nemzetközti Valutaalap (IMF) azt prognosztizálta, hogy Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) 0,3 százalékkal fog növekedni idén, ami sokkal kedvezőbb a korábban jósolt 2,3 százalékos csökkenésnél.
Ehhez kapcsolódóan: Ki bírja tovább? Fagyoskodás elé néz Európa, de az energetikai szembenállásban Oroszország lesz a vesztes
Az orosz gazdaság eddigi meglepően jó ellenállóképessége szakemberek szerint részben a hosszú időn keresztül folytatott konzervatív költségvetési politikának, valamint a nyersanyagkivitelből származó óriási bevételeknek és arany-, illetve valutatartalékoknak köszönhető. Egyes elemzők úgy vélik, hogy Moszkva a jelenlegi intenzitás fenntartása mellett még legkevesebb három évig képes lehet az ukrajnai háború finanszírozására.
A Kreml emellett meg tudott kerülni többet is a kettős felhasználású technológiákra vonatkozó tilalmak közül, például a Kínával és más államokkal folytatott kereskedelme fokozásával. Számos nyugati gyártó helyét kínai, indiai és egyéb vállalatok próbálják betölteni Oroszországban.
Robin Dunnigan bűnrészességgel vádolta meg Belaruszt az ukrajnai háborúban, rámutatva, hogy a volt szovjet tagköztársaság logisztikai támogatást nyújtott és nyújt is Oroszországnak.
Ehhez kapcsolódóan: A Lukasenka-rezsimet is új szankciókkal sújtja az EU
„Nem hiszem, hogy a belaruszok azt szeretnék, hogy országuk felől folytassanak háborút Ukrajna ellen. Ebből kifolyólag nem gondolom, hogy népe akaratát képviselné” – jelentette ki a helyettes államtitkár a kelet-európai államot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenkára utalva.
„Szerintem ez tragikus. Úgy gondolom, hogy tényleg szörnyűek a következmények a belarusz emberek számára, akik nem akarták, hogy bármi közük legyen ehhez” – tette hozzá.
Majd leszögezte: az Egyesült Államok továbbra is nyomást gyakorol Belaruszra annak érdekében, hogy szabad és tisztességes választásokat írjanak ki.
