A városi tanács szerb nemzetiségű tagjai megszavazták, hogy számos utcát szerb háborús hősök után nevezzenek el, de továbbra sem fog utalni semmi a nyolcezer bosnyák férfi és fiú 1995-ös legyilkolására.
A terv újragondolására vonatkozó nemzetközi felhívások és a tanács bosnyák tagjainak bojkottja dacára jóváhagyta a városvezetés huszonöt utca átnevezését Srebrenicában és a szomszédos Skelaniban. Az intézkedés sokak szerint újabb kísérlet a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartott események történelmi emlékezetének eltörlésére.
Egy teret és egy utcát Szerb Köztársaságnak neveztek el, míg egy városi parkot a vitatott megítélésű első világháborús csetnik parancsnok, Kosta Todorović őrnagy után fognak.
A boszniai szerb erők által 1995 júliusában végrehajtott tömeggyilkosságot korábban a hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék (ICTY) népirtásnak minősítette, ezzel kapcsolatban több mint ötven személyt összesen mintegy hétszáz év börtönbüntetésre ítéltek.
Például Radovan Karadžićot, a boszniai Szerb Köztársaság első elnökét (1992–1995) életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtották a srebrenicai népirtásért és emberiség elleni bűncselekményekért, de hasonlóan járt Ratko Mladić boszniai szerb tábornok is.
Az utcák átnevezéséről szóló, vitatott javaslat ellen állást foglalt többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is, amely „inkluzív és átlátható megoldást” sürgetett.
Márciusban az EBESZ boszniai missziója üdvözölte a városban élő fiatalok által kezdeményezett Utcák a Békéért Projektet, amelynek keretében olyan semleges megnevezéseket választottak volna, mint a Jövő utca, a Tolerancia utca vagy a Srebrenica gyermekei utca.
Az ENSZ Közgyűlése április 17-én vitatja meg azt a határozattervezetet, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává minősítené, erről a terv szerint május 2-án fognak szavazni. A ruandai népirtás emléknapjához hasonló kezdeményezést több ország, köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Államok nyújtotta be.
A határozatot Milorad Dodik oroszbarát boszniai szerb vezető élesen ellenzi. Azzal fenyegetett, hogy amennyiben elfogadják, a boszniai Szerb Köztársaság ki fog vonulni a központi döntéshozatali folyamatokból.
Az amerikai és brit büntetőintézkedések hatálya alatt álló politikus ismét tagadta a srebrenicai népirtás tényét.
