Az elmúlt időszak romániai antiszemita esetei önvizsgálatra és második világháborús történelme sötét fejezeteivel való szembenézésre kényszerítették Bukarestet.
Április végén a Washingtoni Nemzeti Katedrálisban felavatták az Elie Wiesel holokauszt-túlélőről és jogvédő aktivistáról készült domborművet.
A Nobel-díjas Wiesel szülőhazájában, Romániában azonban még mindig több utca viseli Ion Antonescu marsall nevét, annak ellenére, hogy a háborús vezér több százezer romániai zsidót küldött a halálba.
Az Elie Wiesel Holokausztkutató Központ szerint 17 olyan utca, szobor vagy intézmény van Romániában, amelynek háborús bűnös a névadója.
Köztük van a népirtásban aktív szerepet játszó Antonescu (a marsallt 1946-ban egy népbíróság háborús bűnösnek mondta ki, hazaárulás és más bűnök miatt is elítélték, majd kivégezték), Radu Gyr költő, a fasiszta félkatonai szervezet, a Vasgárda híve, és a politikus Mircea Vulcanescu, aki Antonescu kormányában szolgált.
Az utcák és szobrok annak ellenére viselik háborús bűnösök nevét, hogy egy 2002-es törvény megtiltja az előttük, vagy a háborús időszak fasiszta rezsimjéhez kötött személyek előtti tisztelgést. A háborús időszakban Antonescu irányítása alatt több százezer romániai és ukrajnai zsidót öltek meg a Bukarest-ellenőrizte területeken.
„A náci Németország után az Antonescu-rezsim ölte meg a legtöbb zsidót Európában” – mondta Andrei Muraru, a román kormány antiszemitizmus kérdésekkel foglalkozó tanácsadója a Szabad Európának.
Antonescu sugárút
Konstanca kikötőváros és üdülőhely 2000 óta „büszkélkedik” saját Antonescu utcával.
Vergil Chitac polgármestert februárban megkérdezték az ellentmondásos személyiségről, amire azt mondta: „Antonescu megítélése ellentmondásos”, és hogy „vegyes” volt a tevékenysége. Ez alatt azt érthette, hogy a marsall 1942-ben – a királyi család közbenjárására és a német szövetségesek nemtetszésére – leállította a romániai zsidók addig zajló deportálását.
Az Elie Wiesel Intézet aggasztónak nevezte, hogy a városi polgármester „opcionálisként” kezeli azt a törvényt, amely megtiltja, hogy háborús bűnösök után nevezzenek el utcákat.
Chitac később úgy fogalmazott, hogy kiragadták a szövegkörnyezetből a megjegyzéseit, és azt állította: meg akarta változtatni az utcanevet, de az komplikált dolog. Alina Vintila önkormányzati szóvivő közben azt mondta a Szabad Európának, hogy „csak idő kérdése” a névváltoztatás.
Hozzátette ugyanakkor: „a helyieket jobban érdekli, hogy új burkolatot kapjon az út, mint a név”.
David Saranga, Izrael romániai nagykövete ezek után azt mondta: „sokkolta és elkedvetlenítette”, amit hallott.
„Az ilyen nyilatkozatok elbagatellizálják az áldozatok szenvedését, a jászvásári pogromot, a halálvonatokat és a deportálásáokat” – tette hozzá.
Holokauszt-tagadás Romániában
A 2015-ös román törvény három év börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik tagadják a zsidók rendszerszintű írtásának tényét. Sokan azonban azt mondják, hogy a jogszabályt ritkán érvényesítik és hogy az gyenge.
„Egyetlen egy példánk van. Egy volt hírszerzési tisztet felfüggesztettek, mert nyilvánosan tagadta a holokausztot” – mondja Muraru, aki miniszterelnöki tanácsadóként segíti az antiszemitizmus elleni harcot és a holokauszt emlékének megőrzését.
„Negyven holokauszt-tagadó esetről tudunk, ezek közül 15-öt titkosítottak vagy nem kerülnek bíróság elé. Az ügyészeknek nincsenek meg a megfelelő képesítéseik és tapasztalataik az ilyen perekhez és az antiszemitizmus megelőzéséhez valamint az ellene való harchoz egy uniós tagállamban” – jellemezte a helyzetet a kormánytanácsadó.
Társadalmi szintű antiszemitizmus?
A Románok Egyesüléséért Szövetség, a szélsőjobboldali AUR a tavaly decemberi választásokon tört előre és vált meghatározó politikai erővé. A párt megjelentése felerősítette az antiszemitizmust, a homofóbiát és a nacionalizmust.
Bár a tavalyi önkormányzati választásokon rosszul szerepelt, decemberben már a negyedik helyre tört elő, kihasználva a pandémia-kezelés miatti frusztrációt és a látens módon jelenlévő populizmust és idegengyűlöletet, amely az elmúlt években nem jutott parlamenti képviselethez.
Az AUR jelenleg mindkét parlamenti kamarában a mandátumok egytizedét birtokolja.
Diana Sosoaca, vakcina-ellenes vezető AUR-szenátor nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a bukaresti orosz nagykövetségnél „Moszkva megbocsájtását kérte”, amiért a legtöbb román ellenségnek tartja.
Zsidó színházi incidens
Március 27-én egy levélben halálosan megfenyegették Maia Morgernstern ismert román színésznőt és másokat. Morgernstern azzal vált világhírűvé, hogy ő játszotta Szűz Máriát Mel Gibson 2004-es – az antiszemitizmussal megvádolt Gibson ellentmondásosan megítélt – Passió című filmjében.
Morgernstern a bukaresti Állami Zsidó Színház igazgatója. A levelet az „AUR nevében” kapta, és az állt benne, hogy gázkamrába vetve megölik őt és a gyerekeit, és felgyújtják a színházat.
George Simion AUR-pártvezér tagadta, hogy közük lett volna a fenyegetéshez és sürgette, hogy a hatóságok kutassák fel és büntessék meg a tettest, miközben támogatásáról biztosította a színésznőt.
Egyesek szerint az ügy provokáció volt, azzal a céllal, hogy besározzák az AUR-t. A nyomozás során egy férfit letartóztattak. Maia Morgenstern nem akarta kommentálni az ügyet.
Radu Mihaiu, az egyik bukaresti kerület polgármestere viszont így fogalmazott:
„Ez nem primitív gonosz, ez összetett gonosz. Ez történelmi és kulturális utalásokra épülő gonosz. Ez egy művelt gonosz”.
Az incidenst és más antiszemita megnyilvánulásokat március 31-i szavazása során elítélte a román parlament is.
Maximillian Marco Katz aktivista szerint egy Morgensternhez hasonló hírességre volt szükség ahhoz, hogy az odafigyeljenek a jelenségre.
„Amikor az ismeretlen zsidóval történik ilyesmi, akkor senki sem mond semmit” – jegyezte meg a romániai antiszemitizmust megfigyelő és az ellen fellépő központ vezetője.
„Romániában kevesebb mint kétezer zsidó él, de antiszemitizmusból van bőven” – mondta a Szabad Európának. (Mások szerint a zsidó lakosság aránya valamivel magasabb.)
Holokauszt: opcionális téma
A román iskolákban a holokauszt témája a tananyag opcionális része, így sokaknak homályosak az ismeretei erről a borzalmas eseményről – mondja Muraru és Katz.
„A legtöbb szülő azt mondja: miért tanuljanak a gyerekeim a zsidókról? Inkább tanuljanak matematikát és fizikát... A holokauszt egy nagy téma, amit felületes dologként kezelnek. Sok diák megtanulja, hogy a náci Németország követte el, és ennyi. Nem tanulnak Antonescuról, a pogromokról, a halálvonatokról. Ez a valóság.”
„A kormány gyárthat róla oktatási stratégiát, de ha a bírák, ügyvédek és tanárok sem tudnak róla, akkor hogy várhatjuk el, hogy megtanítsák a gyerekeket, hogy mi történt?” – mondta Muraru.
A szakértőt januárban nevezték ki az emlékezést fenntartó, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni harcot elősegítő posztra. A kormánytanácsadót aggasztja, hogy sok román nem tudja, milyen nagy mértékben köze volt országuknak a náci éra népírtásához.
Egy május 12-én kiadott felmérésben például a megkérdezettek egynegyede azt válaszolta: nem tudja vagy pontosan nem tudja elmondani, mi volt a holokauszt. További 35 százalék szerint a népírtásnak Románia szempontjából nem volt fontossága.
„Romániának erkölcsi, politikai és történelmi kötelessége, hogy éber maradjon. Ez nem azt jelenti, hogy a lakosokat kell kárhoztatni, de egyfajta erkölcsi felelősséget szóba kell hozni” – mondta Muraru.
Románia 1944 augusztusáig a náci Németország szövetségese volt, majd átállt a Szövetségesek oldalára. Antonescu marsall regnálása idején becslések szerint 120 ezer zsidót deportáltak a Szovjetunióhoz tartozó Transzdnyisztriába.
Sok, a koncentrációs táborokban megölt zsidót az Észak-Erdélyt kormányzó magyar hatóságok deportáltak, miután 1940–1944 között visszavették a területet Romániától.
Az Elie Wiesel Nemzetközi Bizottság a holokauszt tanulmányozásáért nevű szervezet 2004-es jelentése szerint ugyanebben az időszakban a román hatóságok közvetlenül felelősek voltak 280-380 ezer zsidó és 11 ezer roma haláláért.
Sokan pogromok áldozatai voltak – ilyen pogromot hajtottak végre például 1941-ben a kelet-romániai Jászvásáron, amelynek során 15 ezer zsidót öltek meg.
Az Avangarde piackutató intézet április–májusi felmérésében csak a válaszadók 3 százaléka említette meg a pogromokat és csak 4 százalékuk tudott a Szovjetunióba történt deportálásokról. A válaszadók egynegyede szerint a romániai holokauszt csak abból állt, hogy a zsidókat a németországi koncentrációs táborokba küldték.
72 százalék szerint a romániai holokausztért a náci Németország volt a felelős, bár 57 százalék elismerte Antonescu felelősségét is.
A népírtás miatt a romániai zsidó lakosság száma a háború előtti 800 ezerről kevesebb, mint 10 ezerre esett. Muraru szerint Romániának valójában csak 3500 zsidó származású polgára van napjainkban.
Felüti a fejét a neo-fasizmus?
Az AUR párt rendszeresen visszautasítja azokat a vádakat, hogy antiszemita lenne.
Muraru viszont „neofasiszta, neo-légionárius és antiszemita pártnak” nevezi, amelyet el kell szigetelni.
„Heteken át kísérleték meg háborús bűnösök és háborús bűntettek rehabilitálását. Sajnos a legtöbb politikai vezető gyengén reagált.”
Az AUR május 5-én jelentette be, hogy a szomszédos Moldovában is indul, az ottani, júliusi parlamenti választásokon. Muraru pedig azt kapta válaszul tőle, hogy május 9-én a Facebookra posztolta a párt a képét azzal, hogy „idegen ügynök, aki beszivárgott az állami rendszerek struktúráiba”. A poszt felhívta az olvasókat, döntsék el, „kinek az érdekeit” szolgálja Muraru, ami egyesek szerint a zsidókra tett burkolt utalás.
Claudiu Tarziu, az AUR társelnöke nem válaszolt a jelen cikk kapcsán történt megkeresésre.
Elterjedt probléma
Elie Wiesel családját az auschwitzi és buchenwaldi táborokba küldték, ahol odaveszett édesapja, édesanyja és a húga.
A táborokok felszabadítása után Wiesel 57 könyvet írt, köztük volt a holokauszt-élményeiről szóló Éjszaka.
Később emberi jogi aktivista lett belőle és a washingtoni Holokauszt Múzeum alapító elnöke volt. 1986-ban Béke Nobel-díjjal tüntették ki. 2016-ban, 87 éves korában halt meg.
2018. augusztusában szülővárosában, az észak-erdélyi Máramarosszigeten, a szülőházánál megjelent egy antiszemita graffiti. Az egyik felirat így szólt: „együtt a pokolban Hitlerrel”.
Viszont két hónappal ezután Bukarestben, a nemzeti holokauszt emléknapon felavatták Wiesel mellszobrát.
Antiszemita incidensek: nem csak Romániában
Az EU egyik vezető illetékese május 14-én ítélte el, – ahogy fogalmazott – az európai zsidó közösségek és épületeik elleni támadásokat.
Margaritisz Szhinasz, az „európai életmód népszerűsítsével és az antiszemitizmus elleni harccal” megbízott bizottsági alelnök sürggette a tagállamokat, hogy lépjenek fel a problémával szemben.
„Mélységesen aggasztanak az EU-n belül a zsidó közösségek és létesítmények elleni támadások. Ezek az antiszemitizmus világos megnyilvánulásai, amelyeket hangosan el kell ítélni” – írta a Twitteren.
Szhinasz azt mondta a AFP-nek, hogy a németországi, ausztriai, spanyol és brit zsidó közösségekkel szembeni ellenséges megnyilvánulásokra reagált.
