167 millió forintos büntetést kapott az Artisjus a GVH-tól, ami nagyjából az általuk korábban várt 310 milliós büntetés fele lett így végül. A magánszervezetet azért büntették sokéves eljárás végén, mert az üres digitális adathordozók árából egyfajta adóként beszedett pénzből a művészeknek visszaadott részt nem sikerült a lejátszásokkal arányosan megoldani. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: az Artisjus a saját dolgozói bérjellegű kifizetéseire 1,7 milliárd forint felett költ évente.
A GVH csaknem tíz éve, még 2014-ben indított eljárást amiatt, hogy az Artisjus és a hozzá hasonló kisebb, úgynevezett közös jogkezelők mintha nem a tényleges tartalomfogyasztási arányok alapján osztanák vissza hozzájuk érkező pénzek jelentős részét.
Eggyel konkrétabban az üres hordozói díj (ÜHD) formájában lényegében adóként (hivatalosan jogdíjátalányként) beszedett pénz visszaosztása körüli anomáliák miatt indult eljárás.
A GVH akkor azt írta, hogy az Artisjus és társai
"2007 óta nem követték eléggé a tartalomfogyasztási szokások változásait (pl. továbbra is túlsúlyban volt a zenei célú másolás értékelése a díj meghatározásánál), így az üres hordozói díj meghatározása torzulhatott piackutatási módszereik és a közgazdasági elemzéseik hiányosságai miatt"
Emiatt pedig a mind a pénzre elvileg jogosult művészek, mind a díjfizetésre kötelezettek érdekei sérülhettek. A GVH 2016 végén végül megírta ezeknek a közös jogkezelőknek, hogy alakítsanak ki lényegesen jobb módszertant itt.
Ez viszont most sem sikerült megfelelően,
ezt állapította meg most a GVH.
"A szervezetek által készíttetett, a díj mértékét megalapozó kutatás ugyanis több szempontból is hibásnak és hiányosnak bizonyult, nem orvosolva még a versenyhatóság által korábban kifejezetten kiemelt problémákat sem"
-írták.
Bár ezt most nem részletezték, korábbi hírekból lehet tudni, hogy az Artisjus például szokatlanul nagy késéssel és nehézségekkel kezdte el egyáltalán figyelembe venni 2021-től, hogy az emberek évek óta nem letöltik a zenéket, hanem sokkal inkább streamingszolgáltatókon keresztül hallgatják őket. Ehhez nem árt tudni, hogy például a 2008-ban indult Spotifynak 2016-ban már durván 40 millió felhasználója lehetett csak Európában.
A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az érintett szervezetek meg akartak volna felelni az évek óta húzódó elvárásoknak, csak nem voltak képesek rá.
Leírásuk szerint az Artisjus és társai 26 alkalommal, a felkért szakértők pedig további hatszor kértek határidő-hosszabbítást az eljárás során, a GVH így összességében több mint 1200 napot várt különféle adatokra tőlük.
Az Artisjus utolsó elérhető, azaz 2021-es beszámolója szerint a GVH ezért korábban 310 millió forintos büntetést irányozott elő előzetes álláspontként még 2020 végén. Ezt a pénzt akkor Artisjus félre is tette céltartalékként erre a büntetésre.
Végül kevesebb lett, az Artisjus 167 millió forint büntetést kapott, kisebb tárasai pedig ennek töredékét. Pontosabban az EJI 22 millió forintos, a MAHASZ 16 millió forintos, a Filmjus 5 millió forintos, a Hungart pedig 400 ezer forintos bírságot kapott a jogsértésért, többségükben részletfizetési kedvezménnyel.
A nagyságrendek megértését segítheti, hogy az Artisjus 2021-es árbevétele 20 milliárd forint feletti volt, ebből pedig csak a saját dolgozóikra fordított éves személyi jellegű költségek meghaladták az 1,7 milliárd forintot.
A GVH is külön kiemelte, hogy lesz pénzük a büntetéseket kifizetni, hiszen az érintett szervezetek összesen a bevételeiknek több mint 15 százalékát költik saját magukra, azaz évente több mint 3,3 milliárd forintot.
