Nagy erőkkel kutatnak a túlélők után a mentőegységek a több ezer épület romjai között, amelyeket a 7,8-as erősségű földrengés és az utórengések romboltak le Kelet-Törökországban és a szomszédos Szíriában. Az újabb holttestek kiemelésével meghaladta az ötezret a halálos áldozatok száma. Több magyar mentőcsapat is megérkezett vagy úton van a helyszínre.
A világ minden tájáról küldtek kutató-mentő csapatokat a munkálatok segítésére, a török katasztrófavédelem szerint jelenleg több mint 24.400 szakember van a helyszínen. Mivel azonban a hétfői földrengés nagy területet érintett, és csak Törökországban mintegy hatezer épület összeomlását erősítették meg, nagy kihívás mindenhová eljuttatni a segítséget.
A túlélők utáni kutatást a fagypont alatti hőmérséklet és a csaknem kétszáz utórengés is nehezítette, ami veszélyessé tette a keresést a megrongálódott, instabil épületekben.
Nurgül Atay az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy hallotta édesanyja hangját egy összeomlott épület romjai alól Antakya városában, Hatay tartomány fővárosában, de mentőcsapatok és nehézgépek nélkül minden próbálkozásuk hiábavaló volt, nem tudtak rajta segíteni.
„Ha fel tudnánk emelni egy betonlapot, akkor el tudnánk érni őt. Édesanyám hetvenéves, nem fogja sokáig kibírni” – fogalmazott.
Hatay tartományban, a földrengés epicentrumától délnyugatra a hatóságok szerint 1500 épület semmisült meg. Sokan számoltak be arról, hogy rokonaik a romok alatt rekedtek, és nem érkeztek mentőcsapatok.
Ehhez kapcsolódóan: Éjjel újabb rengések rázták meg Törökországot – egyre több a halálos áldozat
Azokon a területeken, ahol a kutató-mentők dolgoztak, az éjszaka folyamán időnként éljenzés tört ki, amikor túlélőket hoztak ki a romok alól.
A rengés hatására, amelynek középpontja Törökország délkeleti Kahramanmaraş tartományában volt, Damaszkusz és Bejrút lakói is az utcára szaladtak, és egészen Kairóig lehetett érezni.
Sebastien Gay, az Orvosok Határok Nélkül szíriai misszióvezetője azt mondta, hogy az észak-szíriai egészségügyi intézmények túlterheltek, az egészségügyi személyzet „éjjel-nappal dolgozik a rengeteg sebesült ellátásán”.
A törökországi Hatay tartományban több ezer ember sportközpontokban vagy vásárcsarnokokban töltötte az éjszakát, míg mások a szabad ég alatt, tűz körül, takaróba csavarva vészelték át az éjszakai fagyos időt.
Törökország jelentős számú katonát állomásoztat a Szíriával határos régióban, ahonnan csapatokat küldtek a helyszínre, hogy segítsék a mentési munkálatokat, például sátrakat állítottak fel azoknak, akiknek a házát lerombolta a földrengés, és egy tábori kórházat is működtetnek Hatay tartományban. Hulusi Akar védelmi miniszter azt mondta, hogy egy Ankarában állomásozó humanitárius segélydandárt és nyolc katonai kutató-mentő csapatot is a helyszínre küldtek.
Korábbi cikkünk a témában: Éjjel újabb rengések rázták meg Törökországot – egyre több a halálos áldozat
A haditengerészet egyik hajója kedden kikötött a tartomány İskenderun kikötőjében, ahol egy kórház is összeomlott a rengés miatt, az orvosi ellátásra szoruló túlélőket a közeli Mersin városába viszik. A kikötő egy másik részéből fekete füst száll fel, a tűzoltóknak még nem sikerült eloltaniuk a földrengés következtében felborult konténerek között keletkezett tüzet.
A török Gaziantep városában, az epicentrumtól mintegy 33 kilométerre fekvő tartományi fővárosban az emberek bevásárlóközpontokban, stadionokban, mecsetekben és közösségi házakban kerestek menedéket.
Fuat Oktay török alelnök szerint a törökországi halálos áldozatok száma meghaladta a 3400-at, és mintegy 21.000 ember megsérült.
A szír kormány ellenőrzése alatt álló területeken a halálos áldozatok száma az egészségügyi minisztérium szerint nyolcszáz fölé emelkedett, és mintegy 1400-an megsebesültek. Az ellenzék által ellenőrzött északnyugati részen a Szíriai Polgári Védelemhez tartozó, a mentőakciókat vezető Fehér Sisakosok legalább 790 halottról és több mint 2200 sebesültről számoltak be.
A hatóságok attól tartanak, hogy a halálos áldozatok száma tovább fog emelkedni, közben a mentők túlélők után kutatnak a fém- és betonromok között a 12 éve tartó szíriai polgárháború és a menekültválság sújtotta régióban.
A földrengés még több nyomorúságot hozott egy olyan térségre, amely az elmúlt évtizedben óriási szenvedést élt át. A szíriai oldalon az érintett terület megoszlik a kormány és az utolsó ellenzéki enklávé területe között, amelyet az oroszok által támogatott kormányerők vesznek körül. Törökország a szíriai polgárháború elől menekülők millióinak ad otthont.
A lázadók által ellenőrzött enklávéban több száz család maradt a romok között rekedve – közölte a Fehér Sisakosok nevű ellenzéki segélyszervezet. A térségben mintegy négymillió ember él, akiket a háború miatt az ország más részeiből telepítettek ki. Sokan olyan épületekben laknak, amelyeket már a katonai bombázások is megrongáltak.
Az egészségügyi központok gyorsan megteltek sérültekkel – mondták a mentők. A SAMS egészségügyi szervezet szerint néhány létesítményt ki kellett üríteni, köztük egy szülészeti kórházat is.
Korábbi cikkünk a témában: Az utóbbi 24 év legsúlyosabb földrengése pusztított Törökországban
Orhan Tatar, a török katasztrófavédelmi hatóság egyik tisztviselője szerint tíz tartományban több mint 7800 embert mentettek ki.
A régió jelentős törésvonalakon fekszik, és gyakran rázzák meg földrengések. Az 1999-ben Északnyugat-Törökországot sújtó hasonlóan erős földrengéseknek mintegy 18 ezer halálos áldozatuk volt.
Az amerikai földtani intézet a hétfői rengést 7,8-as erősségűnek és 18 kilométeres mélységűnek mérte. Órákkal később egy másik rengés 7,5-ös erősségű volt, több mint száz kilométerre onnan, amelyet valószínűleg az első rengés váltott ki.
A jelentések szerint épületek ezrei dőltek össze a szíriai Aleppó és Hama várostól a több mint 330 kilométerre északkeletre fekvő törökországi Diyarbakırig terjedő széles területen.
Magyar segítség
Magyarországról már hétfő este megérkezett a helyszínre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hunor hivatásos nehéz kutató-mentő csapata, 55 mentővel és két mentőkutyával, akiket öt traumatológus katonaszakorvos is elkísért.
Szintén a helyszínen van már a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata Pavelcze László vezetésével, aki korábban a Szabad Európának elmondta, hogy a 14 fős egységben van egészségügyi stáb, tűzoltók, műszaki szakemberek és speciálisan képzett mentőkutyák.
A Baptista Szeretetszolgálat mellett a külügyminisztérium kapcsolatba lépett a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálattal és az Életjel Mentőcsoporttal is, negyvenmillió forintos támogatást adtak, így összesen 46 mentőt és 15 mentőkutyát küldenek Törökországba még kedden a három civil mentőszolgálat segítségével – mondta Szijjártó Péter.
A külügyminiszter közölte: a kormány ötvenmillió forintot adott a Máltai Szeretetszolgálatnak, hogy két mobil klinikai egységet telepítsen Szíriába.
A Katolikus Karitász a Budapest Önkéntes Mentőszervezet Egyesület és a Budapesti Tűzoltó Szövetség önkéntes tűzoltói közreműködésével mentőcsapatot indít a földrengés sújtotta török régiókba – közölte az egyházi humanitárius szervezet kedden.
„Minden óra és perc számít ilyen vészhelyzetben, de csapatunk kevesebb mint húsz óra alatt összeállt a mentés teljesítéséhez szükséges eszközökkel, szakértelemmel és felkészített önkéntesekkel” – írta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója.
A magyar önkéntescsapat Gyurkó Gábor csapatvezető irányítása alatt kedden a kora reggeli órákban útnak indult 19 fővel, öt gépjárművel és két utánfutóval, egyheti önellátás képességével a kárterületre, ahol csatlakozik török partnerszervezetekhez. A csapat városi kutató-mentő, műszaki mentő, kötéltechnikai mentő, egészségügyi, kutyás kutatási, vezetésirányítási képességeket visz magával – olvasható a Katolikus Karitász közleményében.