Most, hogy Európa vámokat jelentett be a Kínában gyártott elektromos autókra, a kontinens arra vár, mi lesz a reakció.
Vajon Kína az európai autókra kivetett vámokkal torolja meg a lépést, és a német gyártókat veszi célba – köztük a BMW-t és a Mercedest –, vagy vámokat vet ki a mezőgazdasági termékekre, Európa politikailag befolyásos gazdáit állítva a célkeresztbe? Vagy inkább az Olaszországból és Franciaországból érkező luxuscikkeket célozza meg?
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy kitörhet egy eszkalálódó kereskedelmi háború, amely megemelheti a fogyasztói árakat, és mindkét oldalon kárt okoz az exportőröknek és a munkavállalóknak. A két fél – a gyorsan fejlődő, több mint egymilliárd lakosú Kína és a viszonylag jómódú, négyszázmilliós Európa – jelentős piaca egymásnak.
„Ez kicsit olyan, mintha egy közlekedési baleset kialakulását látnánk lassítva – mondta Jens Eskelund, a Kínában működő Európai Kereskedelmi Kamara elnöke év elején. – A baleset még nem következett be (…) még mindig lehet találni egy lehajtót. De egyre jobban kell sietni.”
A kínai kormány az elektromos járművekre kivetett vámokra válaszul közölte, hogy „minden szükséges intézkedést megtesz törvényes jogai és érdekei védelme érdekében”, de nem részletezte, hogy ezek mik lehetnek.
Kína januárban indított dömpingellenes vizsgálatot az európai borpárlatok exportjával kapcsolatban; a figyelmeztető lövés a francia konyak ellen irányult. Franciaország támogatta az Európai Unió vizsgálatát, amelynek eredménye a szerdai bejelentés lett az elektromos járművek vámjáról.
Az EU vizsgálja a kínai szél- és napenergiacégeknek nyújtott állami támogatásokat, valamint azt, hogy Kína tisztességtelenül korlátozza-e a hozzáférést az orvostechnikai eszközök piacához – ami régi panaszuk az európai gyártóknak.
Az Európai Unió közölte, hogy jelezte Kínának: szeretné megvitatni az elektromos járműveket érintő vizsgálat eredményeit, és hogy a vámok július 4-én lépnek hatályba, ha addig nem sikerül megoldani a kérdést. A vámtarifák ideiglenesek, csak négy hónap múlva véglegesíthetők.
A kínai Global Times című lap arról számolt be, hogy kínai vállalatok azt tervezik, hogy felkérik a kormányt dömpingellenes vizsgálat elindítására egyes uniós sertéshústermékek esetében, és szorgalmazzák egyes tejtermékek támogatásának vizsgálatát is.
Az állami kézben lévő lap idézett egy vezető kínai autóipari szakértőt, aki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a vám növelését javasolja a nagyobb motorral rendelkező importált járművek esetében, ami a német Mercedes és a BMW csúcskategóriás termékeinek exportját érintené.
A Volkswagen aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kínai elektromos járművekre kivetett uniós vámok a kereskedelmi konfliktus eszkalációjához vezethetnek, és közölte, hogy az Európai Unió lépései a protekcionizmus, a nacionalizmus és az elszigetelődés irányába mutatnak.
„A döntés negatív hatásai felülmúlják azokat az előnyöket, amelyeket az európai és különösen a német autóipar számára jelenthetnek” – áll a VW közleményében.
A Sanford C. Bernstein kutatócég megjegyezte, hogy a német gyártókra gyakorolt hatást tompítja, hogy a Kínában értékesített autóik nagy részét helyben gyártják, a Volkswagen kínai eladásainak mindössze két százalékát teszi ki a magasabb vámoknak kitett import. Ez az arány a BMW esetében 15, a Mercedes-Benznél pedig 19 százalék.
Kína megtorló vámokat vethet ki a francia és olasz luxuscikkekre, kozmetikumokra, borra, csokoládéra vagy bútorokra is – írta Gabriel Wildau, a Teneo tanácsadó cég Kínával foglalkozó elemzője a bejelentés előtt közzétett elemzésében.
