A fel nem dolgozott műanyag csomagolási hulladék magas aránya miatt évente akár százmilliárd forintot is befizethet az állam az Európai Unió közös kasszájába. Éppen az újrahasznosítás felfuttatása miatt kapta meg a Mol a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét egy 35 éves koncessziós szerződés keretében, mégsem találni arra utaló jelet, hogy a Molnak meg kellene térítenie ezt az összeget az államnak, ha nem hozza az elvárt újrahasznosítási célszámokat. A koncesszió eredeti definíciója szerint a magáncég kapja a díjakat és viseli a kockázatokat.
Az Európai Unió költségvetése új bevételi forrással gazdagodott 2021-től. Korábban nagyrészt a vámok és a tagállamok befizetései adták saját bevételeinek nagy részét. A 2021–2027-es költségvetési ciklusban bejött egy új tétel, a tagállamok által termelt, de nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapuló nemzeti hozzájárulás. Az új illetéket az egyes tagállamokban a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömege alapján számítják ki, kilogrammonként 0,8 euró lehívási mértékkel.
A nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegét a tagállamban az adott évben keletkezett műanyag csomagolási hulladék tömegének és az adott évben újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegének különbségeként számítják ki.
A nemzeti hozzájárulások esetében az EU éves egyösszegű csökkentést alkalmaz azon tagállamok hozzájárulásaira, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (GNI) az uniós átlag alatt maradt 2017-ben. A csökkentés mértéke a 3,8 kilogramm szorzata az érintett tagállamok 2017. évi népességével. Ez alapján Magyarország éves szinten harmincmillió eurós kedvezményt kapott az Európai Uniótól.
Az Európai Unió költségvetése szerint Magyarország 2021-re 150,4 millió eurót (mai árfolyamon 59 milliárd forintot), 2022-re 191,2 millió eurót, mintegy 75 milliárd forintot fizetett be. A tavalyi és idei évre vonatkozóan becsült összeg szerepel az uniós költségvetésekben. A 2023-as évre 247 millió euró (97 milliárd forint), míg 2024-re 249,7 millió euró, vagyis jelenlegi árfolyamon 98 milliárd forint. Az uniós szabályok szerint a tagállamok ezt az összeget fizetik be, majd a végleges műanyag-újrahasznosítási adatok alapján két év múlva korrigálják.
Ehhez kapcsolódóan: A milliárdos profit ellenére a Mol hulladékos cége kompenzációt kért az államtól
De hol a MOHU?
Magyarországon 2023. július 1-jén rajtolt el az új hulladékkoncessziós rendszer, miután a kormány 35 éves időtartamra leszerződött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). Ennek értelmében az olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) koordinálja a kommunális (lakossági) szemétszállítást és az intézményi (ipari) hulladékbegyűjtés, -feldolgozás, -kezelés nagy részét.
A Mol vállalta azt is, hogy növeli a hulladékok újrahasznosítási és újrafeldolgozási arányait. Ez nemcsak lehetőség, hanem uniós kötelezettség is. A hazai menetrendet tartalmazó Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021–2027 című szakmai anyag szerint a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására 2025-re 55, míg 2030-ra hatvan százalékos arányt vállalt a magyar kormány. A települési hulladék esetében 2018-ban egyébként 37 százalékos volt a feldolgozás aránya.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2020 között nem sokat javult az újrahasznosítási arány, egyedül az üveg esetében sikerült tíz év alatt 35-ről 38 százalékra növelni; a fém, a papír, a csomagolás, a fa és a műanyag esetében romlottak a mutatók. Műanyag csomagolási hulladék esetében 2025-re ötvenszázalékos újrahasznosítási arányt kellene elérnünk.
Éppen ezért adta koncesszióba a Molnak a kormány a hazai hulladékpiac nagy részét, hogy javuljanak a hasznosítási arányszámok. „A Mol a 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszióval azt a célt tűzte ki, hogy teljesítse az Európai Unió újrahasznosítási célszámait, és hosszú távon jövedelmezően működtesse a rendszert” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Planet Budapest 2023 panelbeszélgetésén tavaly.
De az állammal kötött koncessziós szerződés preambulumában is leírták, hogy a koncesszor, vagyis a Mol „teljesítse az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó hulladékáramokra meghatározott célértékeket”. Az is szerepel a kontraktusban, hogy a cél az, hogy „a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modellje legyen Európában”.
Egy dolog viszont nem szerepel, hogy kit terhel a fel nem dolgozott műanyag csomagolási hulladékok után fizetett uniós hozzájárulás. Sem a koncessziós szerződésben, sem a mellékletében, sem a MOHU éves beszámolójában nem találni nyomát annak, hogy a Mol hulladékkoncessziós cége kötelezve lenne arra, hogy megtérítse a fel nem dolgozott műanyag csomagolási hulladékokat érintő uniós kifizetéseket a magyar költségvetésnek. Pedig a MOHU felel azért, hogy teljesüljenek az újrafeldolgozással és -hasznosítással kapcsolatos célszámok.
Ehhez kapcsolódóan: Nem fogadta el a szaktárca a Mol hulladékos cégének a beszámolóját
Egyre több lesz a műanyag
Folyamatosan növekszik a keletkező csomagolási hulladék mennyisége. 2013 és 2020 között a megtermelt csomagolási hulladék mennyisége 15 százalékkal, nyolcvanmillió tonnára nőtt az EU-ban.
Arról írnak a hazai Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben, hogy a csomagolószerek kibocsátása növekedésének főbb okai: a háztartások fogyasztásának növekedése, a fokozódó városiasodás, az egyszemélyes háztartások számának emelkedése (kisebb kiszerelés, nagyobb arányú csomagolás), az előrecsomagolt zöldség-gyümölcs, hús-, sajt- és pékáruk, valamint italok térnyerése a kimérttel szemben, a távértékesítés növekedése (többszörös csomagolás), különösen a koronavírus-járvány nyomán, utcai fogyasztásra szánt (to-go) termékek térnyerése, az egyutas csomagolások és különösen italcsomagolások térnyerése az újratölthető, többutas csomagolásokkal szemben.
Ma már a csomagolási hulladék mintegy 64 százaléka újrafeldolgozott az Európai Unióban, igaz, nagy a szórás. Míg a papír-, karton- és fémcsomagolás viszonylag könnyen újrahasznosítható, a műanyag továbbra is problémás. Előbbbiek esetében 75 százalék felett van az újrafelhasználás aránya, miközben a műanyag esetében a legtöbb uniós ország még a negyven százalékot sem érte el. Műanyagok esetében nem áll rendelkezésre a technológia, elsősorban a kémiai újrahasznosítás lehetősége. Egyelőre széles körben a fizikai újrafeldolgozás terjedt el, a ledarálás és valami új készítése, ami nem ismételhető meg végtelenszer, mert a polimerláncok szétesnek.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába volt feltétel, a Mol nem vette meg a kukaholdingot
Fontos lenne tehát a problémásan újrahasznosítható műanyag csomagolási hulladék háttérbe szorítása, és ahol lehet, kiváltani papírcsomagolással. A cikk elején beszámoltunk róla, hogy miközben az EU csökkenő bevétellel számol a fel nem dolgozott hulladékok esetében, Magyarország növekvő befizetéssel kalkulál. Ennek egyik oka lehet a műanyag csomagolási hulladékok elterjedése.
Miután a Mol megkapta a hazai hulladékpiac nagy részét a koncessziós szerződésnek köszönhetően, elindult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), 2023 júliustól gyakorlatilag ez váltotta fel a termékdíjat. (A két rendszer párhuzamosan fut, de az EPR dominál.) A termékdíjas rendszerben egy kilogramm papírcsomagolási hulladék esetében 19 forintot, műanyag esetében 57 forintot kellett fizetni.
Egyértelmű volt a törvényalkotó szándéka: a műanyag csomagolás után fizetett termékdíj kereken háromszor drágább, mint a papíré. A 2023-as EPR-díjak alapján egy kilogramm papír csomagolószer után 173, míg műanyag csomagolás után 219 forintot kell fizetniük a gyártóknak. Amellett, hogy jelentősen nőttek a Mol koncessziós cégének fizetendő díjtételek, megváltoztak az arányok is.
A műanyag már nem kétszáz százalékkal drágább a papírnál, csak 27 százalékkal. Fajsúlyát tekintve egy kilogramm műanyagba sokkal több minden csomagolható, mint egy kilogramm papírba. Ez arra ösztönzi a gyártókat, hogy papír helyett műanyagba csomagoljanak, emiatt is számolhat a kormány évről évre magasabb befizetésekkel.
Ez nem koncesszió
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, ő szedi be a díjakat és fedezi a költségeket. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója emlékeztetett rá: szervezetük elsőként állapította meg, hogy a magyar állam szabálytalanul járt el a hulladékágazat magánkézbe adásakor, ugyanis a győztesként mindent vivő Mol nem vállalta át a hulladékkezeléssel járó összes anyagi kockázatot, miközben a koncessziónak éppen az lenne a lényege, hogy a koncesszióba vevő viseli a kockázatát annak, ha az üzlet végül nem bizonyul nyereségesnek. „Annak, hogy a Molt fenyegető kockázatok egy részét valójában az állam, vagyis az adófizetők viselik, több jele is észlelhető, amelyek közül a legújabb a fel nem dolgozott műanyag csomagolási hulladék után fizetendő díjak ügye. Ha a hulladékkezelés terén valódi koncesszió lenne, akkor ezeket a díjakat a Mol és nem az adófizetők állnák” – mondta a Szabad Európának.
Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és a MOHU-t is, de nem válaszoltak.
