Miközben az infláció mindenhol magas Európában, Lengyelországra ez különösképp igaz, a gazdasági nehézségek pedig nehéz helyzetbe hozzák a már 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot a jövő évi választások előtt.
A lengyel statisztikai hivatal friss adatai szerint novemberben 17,5 százalék volt az áremelkedés az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Ez enyhe mérséklődést jelent az októberben mért 17,9 százalék után, de így is meghaladja az Európai Unió huszonhét tagállamának 11,1 százalékos átlagát.
Ez különösen fájdalmas Lengyelország számára, ahol ugyan dinamikusan fejlődik a gazdaság az 1989-es rendszerváltás és különösen a 2004-es EU-csatlakozás óta, de a bérek és a megtakarítások mértéke még közel sem érte el a nyugati országokét.
A megélhetési költségek meredek emelkedése gyorsan erodálja a lakossági megtakarításokat, számos vállalkozás csődbe ment, az emberek egyre nehezebb helyzetben vannak, sokaknak másodállást kellett vállalniuk vagy le kellett mondaniuk különböző nélkülözhető kiadásokról.
A nehézségek különösen súlyosan érintik az országban menedéket kereső belaruszokat és ukránokat.
Ehhez kapcsolódóan: Elemző a válságról: Befelé megyünk az erdőbe
Közvélemény-kutatások szerint a lengyelek nagy többsége életminősége csökkenéséről számolt be az infláció miatt. Szakértők úgy vélik, hogy ez jelenti az eddigi legnagyobb kihívást a kormányzó PiS számára, amelynek 2023 őszén választásokon kell megmérettetnie magát.
Ez lehet az EU-párti ellenzék legjobb esélye a populista kormány megdöntésére, amennyiben azonban ez megtörténik, az sem lesz egyszerű, ugyanis hatalomra kerülve nehéz gazdasági helyzetet fognak örökölni.
„Az elkövetkezendő egy vagy két évtizedben nem fogunk visszatérni a civilizációs fejlődés azon útjára, amelyen voltunk 2015 előtt” – emelte ki Boguslaw Grabowski közgazdász a liberális Gazeta Wyborcza lapnak adott interjújában.
Mateusz Morawiecki kormányfő ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a körülmények tükrében a lehető legjobb a helyzet. „Energiaválság, háború Ukrajnában, globális pénzügyi krízis: számos ország számára ez a realitás, és egy jelentős részük sokkal rosszabb helyzetben van Lengyelországnál” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Kaczyński németellenes retorikával hangol a jövő évi választásokra
A lengyel kabinet különböző intézkedésekkel próbálja csillapítani a negatív hatásokat, például lehetővé tette a törlesztés felfüggesztését a lakáshitelt fizetők számára, illetve átmenetileg bevezették a földgáz, az élelmiszerek és a műtrágya áfamentességét.
Egyes szakértők arra figyelmeztettek, hogy több kormányzati lépés is fokozott inflációt eredményezett, ilyen például a gyerekes családok és a nyugdíjasok megemelt támogatása. Azt is hibásnak tartják, hogy a jegybank túl sokat várt a kamatemelések megkezdésével.
A helyzetet az is súlyosbítja, hogy az Európai Unió még mindig nem kezdte meg a helyreállítási alapból Lengyelország számára elkülönített 35 milliárd euró folyósítását a jogállamisági aggályok miatt.
