Ismét meglódult az infláció októberben, de a szakértők magasabb értéket vártak. Könnyen lehet, hogy a telefon- és internetszolgáltatások regisztrált árcsökkenése a szeptemberi árvíz idején biztosított ingyenadatcsomagok hatását tükrözi, amit októberben számolhatott el a KSH.
A szeptemberi három százalék után októberben 3,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak átlagosan Magyarországon egy év alatt. Az elemzők 3,5 százalékos növekedést jeleztek előre, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt inflációs index ennél 0,3 százalékponttal lett alacsonyabb. Havi alapon a KSH 0,1 százalékos fogyasztói áremelkedést regisztrált az elmúlt hónapra.
Pozitív meglepetés
„Októberben ugyan némileg erősödött az infláció Magyarországon, ám érdemben alulmúlta a várakozásokat” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint az infláció csekély gyorsulása részben az átlagos árszint havi alapú alacsony, csupán 0,1 százalékos emelkedéséből és a tavalyi évi alacsony bázisából adódott.
Virovácz Péter szerint a meglepetést az okozta, hogy a telekommunikációs szolgáltatások esetében havi alapon közel hétszázalékos volt a visszaesés, ami önmagában 0,2 százalékponttal húzta le az egyhavi inflációs rátát.
Emellett folytatódott az árak esése az utazás egyéb távolsági úti céllal komponensben is, ami lényegében a repülőjegyeket tartalmazza. „Némi meglepetésre az egészségügyi szolgáltatások esetében is érdemi árcsökkenés volt látható októberben. Mindezek együtt hozzájárultak a 0,9 százalékos általános árcsökkenéshez a szolgáltatások esetében.”
A szakértő szerint ilyen mértékű csökkenésre a statisztikai idősor 1992-es rendelkezésre állása óta nem volt példa, sőt az elmúlt három évben jellemzően 0,2–0,5 százalékos áremelkedést hozott a szolgáltatások esetében az októberi hónap.
Attól, hogy kicsivel alacsonyabb lett a vártnál az októberi infláció, még mindig jelentősnek mondható az éves alapú 3,2 százalékos növekedés. Emögött két inflációt felhajtó tényező áll. „Az egyik az élelmiszerek áremelkedése, ahol éves bázison 4,5 százalékos, tehát messze átlag feletti a drágulás; ez az idei év eddigi legmagasabb élelmiszer-inflációja” – vélekedett az elemző.
Az alacsony bázis miatt az üzemanyagok esetében láthatunk árfelhajtó hatást éves összevetésben. Virovácz Péter szerint ez a két tétel együtt önmagában 0,5 százalékponttal emelte volna az inflációs rátát (vagyis pont a piaci várakozásnak megfelelő, 3,5 százalékos inflációt hozott volna), de a váratlanul nagy áresés a szolgáltatások esetében érdemben ellensúlyozta. A szolgáltatások éves bázisú árváltozása ezzel már csak 7,2 százalékos. „Nagyon leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, hogy az előző év azonos időszakához képest az inflációt két tényező generálja: a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása” – tette hozzá.
Havi alapon eközben jelentősebben emelkedett a ruházkodási cikkek ára, ami szezonális hatás, de folytatódott az élelmiszerek drágulása is: októberben havi alapon 0,7 százalékos volt. „Bár az érzékelt árfolyamatok fényében mondható meglepőnek, a rendelkezésre álló adatok alapján és a statisztikai módszertan ismeretében nem az, hogy az üzemanyagok ára mindösszesen 0,8 százalékkal emelkedett az októberi KSH-felmérésben.”
Az elemző szerint a következő két hónapban az inflációs ráta további emelkedésére számíthatunk. Egyrészt az alacsony bázis miatt, másrészt vélhetően ismét erőteljesebbek lehetnek a havi átárazások. A következő hónapokban ugyanis aligha számíthatunk például a telekommunikációs vagy az egészségügyi szolgáltatások esetében hasonló áresésre.
Az üzemanyagok ráadásul a következő hónapokban felfelé mozdítják a mutatót, a forint gyengülése az importált inflációt élénkítheti (főként a tartós fogyasztási cikkeken keresztül), és az élelmiszerek esetében is folytatódhat a drágulás. „Mivel az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása nagyban felerősíti az érzékelt inflációt, hiába a kedvező statisztika, a háztartások óvatossági motívuma és félelme az inflációtól aligha enyhül az év vége felé” – tette hozzá.
Az idei év egészében a fő inflációs mutató átlagosan 3,6 százalékos lehet, miközben jövőre ennél valamivel magasabbal számol Virovácz Péter, aki szerint az index 3,6-4 százalék körül alakulhat. Hogy végül mennyivel erősödik, az nagyban múlik a forint árfolyamán, a béremelkedésen és a vállalatok áthárítási képességén. Ez utóbbi a következő évet érintő adóemelések kapcsán is mindenképpen fontos momentum.
Ehhez kapcsolódóan: Benyújtotta a kormány a „béke költségvetését”, 3,2 százalékos inflációval számolnak jövőre
Jövőre nagyobb lesz az infláció
Az MBH elemzői, Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán is nagyobb inflációval számolt: az éves indexet 3,5, míg a havi inflációt 0,4 százalékra becsülték. „A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban harminc százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,7 százalékkal emelkedtek az árak a megelőző hónapban látott egyszázalékos bővülés után. Mi kisebb mértékű drágulással számoltunk” – írták elemzői kommentárjukban. Az üzemanyagárak 0,8 százalékkal emelkedtek októberben, ami nagyjából megfelelt a várakozásuknak; a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19 százalékos súlyú egyéb cikkek főcsoportnál a szeptemberi 1,1 százalékos csökkenést követően 0,2 százalékkal emelkedtek az árak.
A háztartásienergia-árak nem változtak, mérsékelt (0,1 százalékos) árcsökkenést közöltek a szeszes italok és a dohánytermékek esetében. A ruházkodási cikkek ára viszont három százalékkal drágult a szezonális hatás miatt. „A legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy havi alapon 0,9 százalékkal csökkent a szolgáltatások ára, miközben nem vártunk változást” – tették hozzá. A részletes adatok szerint a telefon- és internetszolgáltatások árcsökkenése (6,8 százalékos visszaesés egyetlen hónap alatt) okozott leginkább meglepetést, az árváltozás hatása közel 0,2 százalékponttal mérsékelte a teljes árindexet. A szolgáltatásoknak az előző év azonos időszakához képest mért drágulása jelentősen mérséklődött, 8,4-ről 7,2 százalékra jött le.
Az új adat hatására az elemzők 3,7 százalékra mérsékelték az idei, egész évre vonatkozó inflációs várakozást. Szerintük a szolgáltatások havi alapon mért ilyen mértékű árcsökkenése elgondolkodtató. „Könnyen lehet, hogy a telefon- és internetszolgáltatások regisztrált, markáns árcsökkenése a szeptemberi árvíz idején biztosított ingyenadatcsomagok hatását tükrözi, amit októberben számolhatott el a KSH.”
Úgy gondolják, ha valóban ez az ok, akkor várható, hogy az előttünk álló időszakban (vélhetően november folyamán) jelentős emelkedést fog mérni a KSH ebben a körben, ami 0,2 százalékponttal dobhatja meg a havi indexet. „A fentieket is figyelembe véve idén decemberben a bázishatások miatt 4,4 százalékra várjuk az éves drágulási ütemet” – tették hozzá. Ugyanakkor a jövő évre várt átlagos inflációs várakozásukat kismértékben megemelték (3,6-ról 3,8 százalékra), leginkább a forint közelmúltban látott gyengülése miatt, ami után várhatóan nem fog már tartósan négyszáz forint alá visszabukni az euró árfolyama.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH az októberi árakat közli, saját listánkkal már a novemberi árváltozásokat láthatjuk.
Egy hónap alatt hét tétel ára emelkedett, és csak két áru esetében láttunk árcsökkenést. Az általunk figyelt liszt 169 forintról 189-re, a tej 435-ről 439-re, a vaj 789-ről 819-e, a tojás pedig 749-ről 799 forintra drágult.
Többet kellett fizetni a kávéért, amelynek az ára 1669 forintról 1739-re nőtt, a mozijegyért (2900 helyett 3100 forint) és az üzemanyagért is, miután a benzin literenkénti ára 590 forintról 607-re emelkedett.
