Amerikai tisztségviselők szerint Oroszország katonai felszereléseket kért Kínától az ukrajnai háborújához. Az ügy fokozhatja a feszültséget a washingtoni és a pekingi kormány képviselőinek hétfői tárgyalásán.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a római egyeztetés előtt óva intette Kínát attól, hogy segítsen Oroszországnak az invázió megindítását követően elrendelt gazdasági szankciók kijátszásában. Peking erre reagálva dezinformációk terjesztésével vádolta meg Washingtont.
A CCTV kínai állami televíziós csatorna arról számolt be, hogy helyi idő szerint 11:50-kor már javában zajlottak a felek közötti tárgyalások az olasz fővárosban. További részleteket egyelőre nem közöltek.
Egy névtelenséget kérő amerikai kormányzati tisztségviselő vasárnap azt mondta a Financial Times és a The Washington Post című lapok újságíróinak, hogy Moszkva a napokban segítséget, egyebek mellett katonai felszereléseket kért Kínától.
Az amerikai kormány emellett az esetleges gazdasági támogatás és a háborúval kapcsolatos orosz propaganda kínai átvétele miatt is aggodalmát fejezte ki.
Az ukrajnai katonai beavatkozás kényes helyzetbe hozta Kínát, amelynek két legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok és az Európai Unió. Bár Peking számára kulcsfontosságú, hogy továbbra is hozzáférjen ezekhez a piacokhoz, különböző módokon többször is támogatásáról biztosította Oroszországot, kiemelve, hogy a két ország barátságának „nincsenek határai”.
Jake Sullivan a kínai külpolitika valódi irányítójának tartott Jang Csie-csivel való tárgyalásán ugyanakkor igenis meg kívánja szabni a korlátait a távol-keleti óriás támogatásának.
„Nem fogok itt fenyegetésekkel dobálózni a nyilvánosság előtt. De azt elmondhatom, hogy közvetlenül azt kommunikáljuk Pekingnek, hogy ennek abszolút meglennének a következményei” – mondta a CNN-nek arra a kérdésre válaszolva, hogy mi történne, ha Kína segítene kompenzálni a szankciók okozta a veszteségeket.
„Nem engedjük, hogy ez megtörténjen, s a világ bármely országa mentőövet dobjon Oroszországnak a gazdasági korlátozások miatt” – fogalmazott.
„Rosszindulú dezinformáció”
Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a hétfői római tárgyaláson elsősorban az ukrajnai helyzetről lesz szó. Az orosz segítségkéréssel kapcsolatos híreket pedig az Egyesült Államok „rosszindulatú dezinformációjának” nevezte.
Leszögezte: fontos, hogy minden fél önmérsékletet gyakoroljon, és a feszültség csillapításán dolgozzon, annak további szítása helyett.
Joe Biden amerikai elnök kormányzata korábban arra figyelmeztetett, hogy Kína átvette azokat a hamis orosz híreszteléseket, amelyek szerint Ukrajna az Egyesült Államok támogatásával vegyi és biológiai fegyvereket fejlesztene. Rámutattak, hogy Oroszország épp ezen vádakkal készítheti elő a terepet tömegpusztító fegyverek bevetésére.
John Kirby, a Pentagon szóvivője kijelentette, hogy egyelőre nem látják a jeleit egy küszöbön álló vegyi vagy biológiai támadásnak Ukrajnában, de rendkívül szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket.
Csao az orosz vádakat megismételve azt állította, hogy Ukrajnában huszonhat ilyen biológiai labor és egyéb, hozzájuk kapcsolódó létesítmény működik, amelyek felett az amerikai védelmi minisztérium „teljes ellenőrzéssel” bír.
Az ENSZ tudatta, hogy nem kapott semmilyen bizonyítékot ennek alátámasztására. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pedig nevetségesnek minősítette ezeket az állításokat.
Oroszország támogatása Kína hosszú távú terveibe illeszkedik
A nemzetközi közösség szerint Oroszország az elmúlt években többször is bevetett vegyi fegyvereket, például Alekszej Navalnij ellenzéki vezető és Szergej Szkripal volt hírszerző megmérgezésekor. Moszkva emellett a civil lakosságra többször is vegyi fegyverekkel támadó szíriai rezsim legfőbb támogatója.
Kína a világ azon kevés államainak egyike, amelyek semmilyen formában nem bírálták Oroszország ukrajnai offenzíváját. A kínai kormány tartózkodott az orosz lépéseket elítélő határozat szavazásánál az ENSZ Biztonsági Tanácsában, illetve elítélte az életbe léptetett büntetőintézkedéseket.
Egyesek szerint Oroszország támogatásával Kína tovább kívánja erősíteni a jelenlegi világrend hosszú távú átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Mindazonáltal kérdéses, hogy meddig hajlandó Peking elmenni a Nyugat elidegenítésében, az ugyanis komoly gazdasági kockázatokat jelentene számára.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a kínai vezetés előre tudhatott arról, hogy Vlagyimir Putyin „készül valamire”, de valószínűleg nem voltak tisztában a tervezett katonai akció léptékével, mivel az orosz elnök hazudhatott nekik, ahogy tette azt az európaiakkal és másokkal.
