Négy, az EP-ben együtt többséget alkotó pártcsoport csütörtökön arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy tartson ki a jogállami feltételességi eljárás és az uniós források befagyasztása mellett, mert a magyar kormány által tett intézkedések továbbra sem nyújtanak teljes körű garanciát az EU pénzügyi érdekeinek védelmére.
Az Európai Parlament négy pártcsoportja a magyar kormány által vállalt intézkedések végrehajtásának fényében arra a következtetésre jutott, hogy az elért előrehaladás ellenére továbbra is jelentős kockázatok övezik az uniós pénzek felhasználását Magyarországon. Következésképp az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a liberális-centrista Renew és a Zöldek arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy semmiképpen ne tegyen javaslatot a Magyarországgal szemben folyamatban lévő jogállami feltételességi eljárás leállítására, és továbbra is ragaszkodjon a költségvetési kifizetések egy részének korábban javasolt befagyasztásához.
Az Európai Bizottság a legújabb információk szerint előreláthatóan november 30-án fogadja el a 17 magyar korrekciós intézkedés teljesítéséről szóló értékelését, és részben annak függvényében hoz majd döntést a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról. A Szabad Európa értesülése szerint a helyreállítási terv körüli nyitott kérdések indokolták az eredetileg november 22-re tervezett döntések egy héttel való elhalasztását. A testület egy időben kíván állást foglalni a tervről és a jogállamisági feltételességi eljárásról.
Petri Sarvamaa, finn európai néppárti képviselő, a vonatkozó rendelet egyik parlamenti felelőse szerint jóllehet Magyarország a helyes irányba halad, mindazonáltal „lehetetlen azt a következtetést levonni, hogy a magyar intézkedések teljességgel felszámolnák az uniós költségvetést övező kockázatokat. (…) Azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy tartson ki a javaslata mellett. Hogy mennyi pénz felfüggesztése mellett, azt majd meglátjuk, nem lényeges, hogy három- vagy négymilliárd euróról van szó” – jelentette ki a finn képviselő a négy frakció szakpolitikusai által csütörtökön tartott sajtótájékoztatón.
Emlékezetes, hogy Brüsszel szeptemberben hét és fél milliárd euró magyar kohéziós forrásnak (a teljes magyar kohéziós pénzesboríték nagyjából egyharmadának) befagyasztására tett javaslatot a tanácsnak, egyértelműen nem kimondva, hogy ha a kormány teljesíti a vállalásokat, mentesülni fog az eljárás és a pénzügyi szankciók fenyegetése alól.
Úgy látják, nem teljesültek az ígéretek
A képviselők, akik saját bevallásuk szerint nyilvánosan elérhető információk alapján vették még a bizottság előtt górcső alá a magyar intézkedések teljesítését, arra jutottak, hogy mindössze kettő minősül maradéktalanul megfelelőnek, és mindösszesen három intézkedést hajtott végre a kormány két-három nappal a november 19-i határidő előtt.
„Ha Ursula von der Leyen hozzájárul a pénzek kifizetéséhez Orbán Viktornak, akkor személyesen is felelős lesz a magyarországi korrupcióért” – jelentette ki Moritz Körner, a Renew német nemzetiségű tagja. Daniel Freund német zöldpárti képviselő azt kifogásolta, hogy az Európai Bizottság nagyon leszűkítően értelmezte a jogszabályt, lényegében csak a korrupciós aspektusára fókuszálva, teljesen megfeledkezve a rendelet jogállami vonatkozásairól. Ő is úgy vélte, hogy a magyar kormány által vállalt intézkedések többségét nem hajtották még végre, sőt öt esetben a végrehajtás 2026-ig elhúzódik majd.
A képviselők következtetése, hogy mindezek miatt továbbra sem garantálható az uniós források korrupciómentes felhasználása Magyarországon, ezért a pénzek befagyasztása is indokolt mindaddig, amíg nem történik meg a korrekció. Freund szerint mivel a kohéziós forrásoknak csak egy részét érinti a befagyasztás, az ország addig sem marad pénz nélkül.
A zöldpárti képviselő bizarrnak tartja, hogy a bizottság a magyar helyreállítási terv és nem az eljárás keretében próbálja elérni az igazságszolgáltatás függetlenségét szavatoló reformokat Magyarországon. Lapunk kérdésére válaszolva ezt stratégiai hibának nevezte, mert – mint mondta – a helyreállítási terv csak néhány évre szól, és ezt követően is fennáll a kihívás. Másrészt szerinte az igazságszolgáltatás függetlenségének a helyreállítási tervhez való hozzákötése nem működött Lengyelország esetében, „akkor pedig miért működne Magyarországnál?”.
A képviselők egyetértettek abban, hogy amennyiben a bizottság a költségvetésre leselkedő veszélyek miatt nem támogatja a feltételességi eljárás leállítását, akkor a helyreállítási tervet sem hagyhatja jóvá. Utóbbit illetően ugyanakkor némileg eltértek az álláspontok, mert Eider Gardiazabal, a szocialisták spanyol jelentéstevője szerint a terv elvileg még ebben az esetben is jóváhagyható, a kifizetések viszont nem.
