Az Európai Unió országai megegyeztek abban, hogy Bosznia-Hercegovinának tagjelölti státuszt ajánlanak fel a 27 tagú közösséghez – tudta meg a Szabad Európa/Szabadság Rádió. Ez fontos lépés a balkáni ország számára az EU-tagsághoz vezető úton.
Az európai ügyek miniszterei december 13-án Brüsszelben tárgyalnak. A Szabad Európa/Szabadság Rádió által látott tervezet szerint megállapították, hogy „ajánlatosnak tartják Bosznia-Hercegovinának biztosítani a tagjelöltország státuszát”.
Az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve októberben javasolta a tagjelöltstátusz megadását Boszniának, több mint hat évvel azután, hogy Szarajevó hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét, és csaknem három évtizeddel azután, hogy vége lett az 1992–1995-ös háborúnak, amelyben több mint százezer ember halt meg.
A lépést az EU vezetői várhatóan a december 15-i brüsszeli csúcstalálkozón hagyják hivatalosan jóvá.
Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa októberben azt mondta, hogy Boszniának teljesítenie kell a demokrácia és a jogállamiság megerősítésére irányuló feltételek hosszú listáját, beleértve az igazságszolgáltatás strukturális reformját és a korrupció elleni fellépést, valamint alkotmányos és választójogi változtatásokat kell bevezetni a balkáni országban a tagjelölti státusz megszerzése érdekében.
Bosznia először 2003-ban adott hangot EU-csatlakozási törekvésének, de az ottani etnikumok vezetői mindeddig nem mutattak hajlandóságot arra, hogy félretegyék nézeteltéréseiket, és végrehajtsák a szükséges reformokat.
Ezen túl a rendíthetetlenül oroszbarát boszniai szerb vezető, Milorad Dodik egyre hangosabban fenyegetőzött azzal, hogy leválasztja a Boszniai Szerb Köztársaságot, a boszniai szerb entitást az ország többi részéről.
Várhelyi múlt hónapban bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Bosznia-Hercegovina megkapja a tagjelölti státuszt, ha teljesíti a Brüsszel által nemrégiben megfogalmazott feltételeket.
Bosznia más EU-tagjelöltekhez – Albániához, Moldovához, az Észak-macedón Köztársasághoz, Montenegróhoz, Szerbiához, Törökországhoz és Ukrajnához – csatlakozik egy hosszú folyamatban, amely sok évig is eltarthat, és bonyolult tárgyalásokat von maga után a helyi törvények hozzáigazításáról az EU jogszabályaihoz.
