Egy régi adósságát szeretné törleszteni az Európai Bizottság az intézményközi etikai testület felállításával, az első fogadtatások alapján azonban úgy tűnik, hogy az érintettek nagyon elégedetlenek, úgy gondolják, hogy a lépéssel biztosan nem sikerül hatékonyabban felderíteni a korrupciót. Márpedig a kérdés hónapok óta az uniós közbeszéd középpontjában van, és alighanem ott is marad az egy év múlva esedékes választásokig. A javaslat csak újabb támadási felületet jelent az EU-s intézmények számára.
A 2019-ben felállt Von der Leyen-bizottság egyik vállalása volt, hogy átláthatóbbá és tisztábbá teszi az uniós intézmények dolgozóinak, elsősorban választott tisztségviselőinek, illetve döntéshozóinak vagyoni viszonyait, érdekeltségeit, és igyekszik minimálisra csökkenteni a megkörnyékezhetőségüket. Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában támogatta egy intézményközi etikai testület létrehozását. Az Európai Parlament 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy „egy egységes, független uniós etikai testület jobban biztosíthatná az etikai normák következetes és teljes körű végrehajtását az uniós intézményekben annak garantálása érdekében, hogy a közjó szellemében hozzák meg a nyilvános döntéseket, ezáltal erősítve a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmát”.
Aztán sokáig nem történt semmi, egészen addig, amíg először az EP egyik akkori alelnökét, Eva Kailit, majd más politikusokat és parlamenti dolgozókat bilincsben el nem vitt a belga rendőrség, és a Katargate néven ismert korrupciós botrány egyre nagyobb mértékben rá nem vetítette árnyékát elsősorban az Európai Parlamentre, közvetve azonban minden uniós intézményre. Kirobbant egy másik botrány: az Európai Bizottság azóta már pozíciójából távozni készülő egyik főigazgatójáról kiderült, hogy ingyenes utakat fogadott el szintén Katartól, miközben az általa vezetett egység éppen olyan szabályok kidolgozásán fáradozott, amely piaci előnyt jelentett a Qatar Airwaysnek. Ha lehet, ezután még hangosabban követelték az Európai Bizottságtól, hogy álljon elő a javaslatával. Ennek többszöri halasztás után végül most tett eleget a testület, a javaslatot Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős alelnök mutatta be Brüsszelben.
Ehhez kapcsolódóan: Házi őrizetbe került a korrupcióval vádolt volt EP-alelnök
A lényeg a részletekben
„Az etikai testület létrehozásával első alkalommal vonatkoznak majd közös normák a tagok etikus magatartására, valamint létrejön az intézményközi etikai követelményekkel kapcsolatos koordináció és eszmecsere hivatalos mechanizmusa. E változásoknak köszönhetően közös, egyértelmű, átlátható és közérthető normák vonatkoznak majd az uniós politikusokra” – ígéri a dokumentum. Az intézményközi megállapodásnak az Európai Parlament, az Európai Tanács (állam- és kormányfők), a tagállamok miniszteri szintű tanácsa, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága lesz a tagja, de a hatálybalépést követően az Európai Beruházási Bank vagy más szervek is a megállapodás szerződő felévé válhatnak, ha kérik.
Az új testületnek három fő feladata lesz:
- Közös minimumnormák kidolgozása, amelyek a részt vevő uniós intézmények és szervek tagjaira alkalmazandók, valamint szükség esetén naprakésszé tételük. Ezek minimumkövetelményeket jelentenek, az egyes intézmények továbbra is szabadon alkalmazhatnak szigorúbb belső szabályokat, de a normák nem használhatók fel a meglévő szabályok enyhítésére.
- Véleménycsere az egyes intézmények belső szabályairól a normák fényében, hogy tanulhassanak egymás tapasztalataiból, és hasznosíthassák azokat.
- Az uniós intézmények valamennyi tagjára kiterjedő közös etikai kultúra előmozdítása, a keretrendszer közismertségének elősegítése az intézményen belül és kívül egyaránt.
Ennél talán érdekesebb, hogy mi nem lesz a testület dolga; emiatt érik támadások – mint később látjuk – az egész kezdeményezést. Az új etikai testület tehát nem foglalkozik egyedi esetek vizsgálatával, nem avatkozik bele, és semmilyen módon nem korlátozza a már meglévő testületek vizsgálatait. Mindezt az magyarázza, hogy az unió pénzügyi érdekeit érintő büntetőügyekben ez az Európai Ügyészség, valamint a nemzeti rendőri és igazságügyi hatóságok feladata. „Szabálytalanságok és szakmai kötelezettségszegések ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), hivatali visszásságok esetén az ombudsman, szabályaik megsértése esetén pedig az egyes intézmények a felelősek” – áll az indokolásban. Věra Jourová azonban védelmébe vette a javaslatát.
„Az elmúlt hónapokban napvilágot látott igen komoly vádak arra késztettek, hogy kihasználjam az alkalmat arra, hogy egy rossz helyzetben valami jót hozzak létre – mondta az alelnök. – Ezért felszólítom az Európai Parlamentben, a Tanácsban és a többi intézményben tevékenykedő partnereinket, hogy mielőbb támogassák az etikai testület létrehozására irányuló javaslatot. Közös, egyértelmű, érthető és átlátható normákat kell kidolgoznunk és alkalmaznunk valamennyi európai intézmény számára.”
A testület tehát kezdetben kilenc képviselőből áll (résztvevő intézményenként egy-egy alelnök), akiket megfigyelőként öt független szakértő támogat.
Hat hónappal a kinevezést követően a testület közös minimumszabályokat fogad el az érdekeltségi nyilatkozatokra, a mellékállásokra, az ajándékokra, a másodállásokra, valamint e szabályok ellenőrzésére és szankcionálására vonatkozóan.
A javaslat szó szerint kimondja: „A testület nem illetékes a felek belső szabályainak egyedi ügyekben történő alkalmazása tekintetében.”
Játék bíró nélkül
Az első reagálók között volt a német zöldpárti képviselő, Daniel Freund, aki egyébként az Európai Parlament független uniós etikai testületének előadója.
„Ursula von der Leyen megszegi a lobbiszabályozásra vonatkozó ígéretét. Brüsszelben nem hiányoznak a jó lobbiszabályok, de óriási probléma a betartatásuk. Ha Brüsszelben megszegik a lobbiszabályokat, akkor szankciókat kell kiszabni – jelentette ki a Szabad Európának is eljuttatott közleményében Freund. – Nem valószínű, hogy ez megtörténik a jelenlegi bizottsági javaslat keretein belül. Ursula von der Leyen meg akarja vitatni a játékszabályokat, de nem hajlandó játékvezetőt alkalmazni. A lobbizásban így nem lesz fair play. Ezzel a bukással azt kockáztatjuk, hogy hamarosan jön a következő korrupciós botrány.”
Az Európai Parlament szociáldemokratái elszalasztott lehetőségnek tartják a bizottság javaslatát. Ők is különösen csalódottak amiatt, hogy az új testületnek nem lenne sem vizsgálati jogköre, sem szankciókiszabási lehetősége a szabályok megsértése esetén. A baloldaliak emlékeztetnek arra, hogy a parlament régóta és ismétlődően követeli, hogy hozzanak létre egy intézményközi megállapodáson alapuló testületet a közös normákról, amelyek minden intézményre egyformán vonatkoznak.
„Ez egy elszalasztott lehetőség. Független etikai testületet kértünk az uniós intézmények és ügynökségek ellenőrzésére. Rendelkeznie kell az erőforrásokkal és a személyzettel ahhoz, hogy el tudja látni feladatait a mandátum lejárta előtt. A bizottság javaslata nem elég ambiciózus és nem alkot valódi etikai testületet – jelentette ki Gaby Bischoff, a képviselőcsoport alelnöke. Hozzátette: nincs szükség egy új európai testületre, amely csak minimális közös normákat állapít meg vagy csak az etikai kultúrát támogatja. – Egy uniós etikai testületre van szükségünk, amely megérdemli a nevét” – szögezte le.
Mások arra figyelmeztetnek, hogy ha az EU nem lép fel hatékonyan ezen a területen, az az uniós intézményekkel szembeni támadási felületet jelent a most induló választási kampányban, ami az EU-szkeptikus, szélsőséges politikai erők javára válna, egyúttal meggyengítené a jelenlegi többségi, centrumpárti erőket.
Az Európai Bizottság július 3-ra hívja össze az összes érintett intézmény képviselőjét, valamint a tanácsadókat, hogy megkezdjék az intézményközi párbeszédet és a tárgyalásokat.
Az elégedetlen szociáldemokrata képviselőcsoport azonban nem várna addig. Kérték, hogy már a következő, jövő heti EP plenáris ülés napirendjére vegyék fel az etikai testületről szóló vitát, hogy „kifejezhessék a bizottság javaslataival kapcsolatos aggodalmakat”.
