Az Európai Bizottság elnöke körútra indult a térség országaiban, hogy így próbálja megerősíteni az integráció helyi támogatottságát, valamint visszaszorítani az ellenséges Oroszország és a stratégiai rivális Kína befolyását.
Ursula von der Leyen útján hat államot keres fel, ezek közül a legfontosabbat, az Oroszországgal szembeni szankciókhoz semennyiben nem csatlakozó Szerbiát pénteken.
„Szerbiának fokoznia kell az erőfeszítéseit annak érdekében, hogy igazodjon az EU álláspontjaihoz” – hangsúlyozta korábban Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos.
Korábbi cikkünk a témában: Ijesztgető taktika, vagy tényleg szankcionálna az EU is harmadik országokat?
A közösség évek óta megosztott azzal kapcsolatban, hogy miként járjon el a Nyugat-Balkán kapcsán, és így a régióval közeli szövetségesi viszonyt próbál kialakítani, távol tartva a külső szereplőket, azonban egyúttal akadályozza is az integrációt, mondván, hogy az érintett országok sem gazdaságilag, sem pedig politikailag nem állnak még készen a csatlakozásra.
Ennek eredményeképpen egyre erősebb a frusztráció a helyi társadalmakban, sokakat elidegenített az Európai Uniótól ez a kettős játék. A blokk számára azonban fontos a megítélésének javítása, amit az ukrajnai háború kitörése csak még sürgetőbbé tett, s ennek része lehet a mostani látogatássorozat is.
„Ez stratégiai érdekek kérdése, és csak egyetlen esélyünk van arra, hogy megfelelően cselekedjünk. Ne vesztegessük el! (…) Oroszország és Kína ugyanannyira tisztában van a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségével, mint. Csak éppenséggel a térség a mi küszöbünkön található” – emelte ki Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője.
Noha messze az Európai Unió a térség legnagyobb kereskedelmi partnere és beruházója, sokakat az is csalódással töltött el, hogy miközben csigalassúsággal halad a felvételi folyamat Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia esetében, Ukrajna idén gyorsított eljárásban tagjelölti státuszt kapott.
A közösség jelentős fejlesztési támogatásai ellenére Szerbiában például a háború kezdete óta csökkent az EU-csatlakozás támogatottsága, míg tavaly az ezt pártolók aránya 57 százalékos volt, addig jelenleg csupán 30-35 százalékos.
