Magyarország a pénzbírságok és egy lejáró határidő miatt év végére akár közel másfél milliárd euróval is szegényebb lehet. Amíg a kormány nem mozdul a jogállami feltételességi eljárásban, addig a hozzáférésre sincs remény a helyreállítási forrásokhoz.
Ha csak a magyar kormány nem változtat a hozzáállásán, év végére már bekövetkezhet az első, 1-1,1 milliárd euró körüli forrásvesztés a két évvel ezelőtt a jogállami feltételességi eljárás keretében felfüggesztett kohéziós politikai kifizetésekből. Ezt elkerülendő a tanácsnak legkésőbb december 16-ig kellene döntést hoznia a kondicionalitási eljárás megszüntetéséről vagy a 2022. decemberében elfogadott, összesen 6,3 milliárd euró kohéziós politikai kifizetést érintő intézkedés enyhítéséről.
Lapunknak nyilatkozó brüsszeli és kormányközeli források azonban úgy látják: a kormány már lemondott arról, hogy még idén elérje az eljárás lezárását, így megússzon egy nagyjából egymilliárd euró összegű forrásvesztést. Tavaly óta ugyanis az ég világon semmilyen érdemi lépés nem történt az eljárás megszüntetése érdekében, és az évből hátralevő három hónapban sem várható fordulat.
Közeleg az ítélet napja
Ha szigorúan vesszük a határidőket, forrásaink szerint a kormányzatnak szeptember közepéig kellett volna hivatalosan bejelentenie Brüsszelnek azokat az intézkedéseket, amelyek elvileg megnyithatnák az utat a hozzáférés előtt a befagyasztott összeghez. Az EU 2022 decemberében három magyar operatív program költségkeretének 55 százalékát – összesen 6,3 milliárd eurót – zárolta, miután a kormány az Európai Bizottság és a tagállamok megítélése szerint nem hozta meg maradéktalanul azokat az intézkedéseket, amelyek a visszaélésektől és a korrupciótól óvnák az uniós költségvetést. Az EU egy másik intézkedéssel megtiltotta az intézményeinek, hogy szerződéses jogviszonyba kerüljenek a közalapítványi modellben működő magyar felsőoktatási és más intézményekkel. Miután a tárgyalások itt is zátonyra futottak, a kormány Pannónia néven különprogramot indított a huszonegy, ebben a modellben működő egyetem számára, amelyek diákjai elesnek a részvételtől az Erasmus+ tanulmányi programban.
A hivatalos magyar notifikációt követően az Európai Bizottságnak elvileg egy hónap áll a rendelkezésére az eljárásra okot adó problémák orvoslását célzó magyar intézkedések elbírálására, majd a tagállamokból álló tanácsnak újabb két hónapja a bizottsági javaslat alapján a döntésre. Ennek kellene megtörténnie december 16-ig a forrásvesztés elkerülésére, hogy az Európai Bizottság az esetlegesen felszabadított kohéziós politikai forrásokat december 31-ig vissza tudja helyezni a költségvetésbe, és később ki lehessen fizetni.
Magyar részről ugyanakkor a legutolsó időig semmilyen jelét nem adták annak, hogy egy huszáros hajrával megpróbálnák elkerülni az 1-1,1 milliárd eurós forrásvesztést, ami a 2022-es évi pénzügyi kötelezettségvállalás mértéke. A két éve felfüggesztett, 6,3 milliárd eurós összegnek tehát csak körülbelül az egyhatodáról kellene végleg lemondani, több mint ötmilliárd euró nem veszne el véglegesen. A következő határidő jövő év vége lenne, amikor újabb egyhatoddal megtizedelhetik a felfüggesztett keretet, ha addig sem ér véget az eljárás.
Vagyonnyilatkozatok, Integritás Hatóság és átláthatósági garanciák
Ehhez többek között olyan nyitott kérdéseket kellene a kormánynak rendeznie, mint a két évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság hatásköreinek kibővítése, a politikusokra, hozzátartozóikra és a magas rangú tisztviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer bevezetése, az ügyészség által fektetett csalás- és korrupcióellenes ügyek bírósági felülvizsgálatának kötelező végrehajtása, a közpénzek felhasználására vonatkozó átláthatósági nyilvántartás és a közalapítványi rendszerben működő intézmények (KEKVA) összeférhetetlenségi problémáinak rendezése. Bár a kormány még 2022 őszén számos intézkedést hozott, és a mai napig úgy véli, hogy ezzel teljesítette a támasztott feltételeket, az Európai Bizottság nem ítélte kielégítőnek ezeket, és továbbra is fenntartja, hogy Magyarországon nem hárultak el az uniós források rendeltetésszerű felhasználását övező kockázatok.
Ráadásul nevük mellőzését kérő brüsszeli források szerint a kormány a korábban elfogadott és konkrét vagy indikatív határidőkhöz kötött intézkedések (mérföldkövek és szupermérföldkövek) többségét sem hajtotta végre. „Attól félünk, hogy még ott sem tartunk, ahol annak idején, 2022 novemberében” – vélekedett egyikük.
Remény az elmozdulásra a napi pénzbírság esetében
Félő, hogy ha így marad a helyzet, év végére akár már közel másfél milliárd euróval is szegényebb lehet az ország, tekintettel arra a két, egy európai bírósági ítélet nyomán elrendelt pénzbírságra, amelyek behajtását már megkezdte az Európai Bizottság. Ahogy néhány napja megírtuk, a testület már a közeljövőben levon majd akkora tételeket az esedékes kifizetésekből, amelyek fedezik a Magyarország által két fizetési felszólítás ellenére sem befizetett, kétszázmillió eurós pénzbírságot. Brüsszel közben egy másik, 93 millió eurós kifizetési meghagyást is küldött Budapestnek, miután határidőre nem jelentette le azokat az intézkedéseket, amelyek alapján el lehetne tekinteni a napi egymillió eurós bírság behajtásától.
Hivatalosan egyik fél által sem megerősített információk szerint Bóka János, az európai ügyekért felelős magyar miniszter múlt héten Strasbourgban arról állapodott meg Ylva Johansson bel- és migrációs politikai biztossal, hogy a kormány az október közepi (17–18.) hivatalos állam- és kormányfői tanácsülés előtt különféle intézkedésekkel megpróbálja megteremteni a feltételeket a pozitív elbíráláshoz. Ebben az esetben az Európai Bizottság az intézkedések áttanulmányozása után az Európai Bírósághoz fordulna, hogy új döntést hozzon a napi pénzbírsággal kapcsolatban. Addig azonban napról napra továbbnő az összeg. A számláló már így is valamivel százmillió euró fölött van.
Ebből 93 milliót mindenképp be kell fizetni, illetve ha a kormány elutasítja, akkor egy második fizetési meghagyás határidejének lejárta után a bizottság itt is megkezdi a pénzbírság behajtását az országnak járó uniós források megkurtításával (ez elvileg valamennyi kifizetésre vonatkozhat).
Év végére tehát a legrosszabb esetben másfél milliárd euróhoz közel juthat a magyar pénzügyi veszteség vagy az eljárási határidő, vagy a pénzbírságok behajtása miatt.
A helyreállítási pénzek is bennragadhatnak
Amíg a jogállami feltételességi eljárás folyik, addig Magyarországnak arra sincs esélye, hogy hozzáférjen a valamivel több mint tízmilliárd eurót kitevő helyreállítási kerethez, amely vissza nem térítendő támogatásból és kölcsönből áll. Bár jelen állás szerint az RRF-pénzek kifizetésének 2026 vége a határideje, minél később férhet hozzá az ország, annál kisebb a teljes keret felhasználásának az esélye. Ez akkor is igaz, ha Magyarország előfinanszírozással már jelenleg is végrehajt a magyar helyreállítási tervben jóváhagyott projekteket. Ebben az esetben elvileg még az sem kizárt, hogy akár 2026 nyarán az uniós kasszához lehet járulni, feltéve, hogy addigra véget ér a kondicionalitási eljárás. Utóbbi ugyanis 21 szupermérföldet fed le abból a 27-ből, amely elengedhetetlen feltétele a hozzáférésnek a helyreállítási támogatáshoz.
Hazánk másokkal egyetemben év elején húszszázalékos előleget kapott abból a kölcsönből, amely a helyreállítási eszköznek az energetikai, úgynevezett RePowerEU fejezete. Magától értetődően ha 2026 végéig nem sikerül teljesíteni mind a 27 kiemelt feltételt, ezt az összeget is kamatostul vissza kell fizetni.
