Új könyvesboltok nyílnak és új olvasói trendek tűnnek fel – az olvasók és a kiadói ágazat bennfentesei arról számolnak be, hogy megugrott a kereslet az ukrán könyvek iránt. Egyes szerzők szerint a könyvek reneszánsza válasz Oroszország Ukrajna és az ukrán kultúra elleni háborújára.
Az éves Könyvarzenál fesztivál, Ukrajna legnagyobb kiadói eseménye még csak a félidejében jár, de Anasztázia Jehorova már tizenegy könyvet vásárolt, köztük olyanokat, mint a Nulla pont, amelyet egy katona, Artem Cseh írt; Tara Westover A tanult lány című, díjnyertes memoárja arról, milyen egy mormon családban felnőni; vagy Rebecca Yarros fantasztikus-romantikus bestsellere, a Negyedik szárny.
Jehorova 31 éves informatikai projektmenedzser. A férje a hadseregben szolgál, ő pedig most ötször annyi könyvet vásárol, mint a háború előtt. A választék sokkal szélesebb és jobb lett az elmúlt években – magyarázza.
„De a valódi ok, ami miatt több könyvet veszek, mint amennyit el tudok olvasni, az, hogy attól tartok: az oroszok ismét menekülésre kényszerítenek minket (…) és nem leszünk többé itt, mint ahogy ukrán könyvek sem lesznek” – mondja. Egzisztenciális aggodalom ez az Ukrajna számára egzisztenciális háborúban.
Minden második hónapban nyílik egy új könyvesbolt Kijevben, és meglepetésbestsellerek rázzák meg a piacot – így nem csoda, hogy az olvasók és a kiadói ágazat bennfentesei egyaránt a könyvek iránti kereslet megugrásáról beszélnek.
A különböző művészeti ágak ukrajnai virágzásához hasonlóan a könyvreneszánsz is a háborúhoz kötődik – válasz az orosz agresszióra, amely célkeresztbe veszi az ukrán kultúrát és megöli az alkotóit.
Tűzoltók dolgoznak a lángok elfojtásán. A romok alatt egy élettelen test fekszik, miután egy orosz rakéta eltalált egy nagy nyomdát az ukrajnai Harkivban május 23-án
Egy héttel a fesztivál előtt, május 23-án egy orosz Sz–300-as rakéta csapódott a Faktor nyomdába Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában, amely már hetek óta könyörtelen rakéta- és bombatámadások célpontja. A légicsapásban hét alkalmazott meghalt, 17 ember megsebesült, és ötvenezer könyv mellett a nyomdai berendezések is megsemmisültek.
„Sok támogatást kaptunk, de a kárt nem lehet helyrehozni” – mondja Olena Riba, Ukrajna harmadik legnagyobb kiadója, a FactorDruk tulajdonában lévő Vivat főszerkesztője a Szabad Európának.
A Vivat kára ötmillió euró, az ukrán könyvkiadás teljes kapacitása pedig harminc-negyven százalékkal csökken a támadás következtében – teszi hozzá.
A teljes körű invázió első napjától, 2022. február 24-től pusztítanak el az orosz erők ukrán kulturális helyszíneket, rabolnak ki galériákat és múzeumokat a megszállt területeken, és gyilkolnak meg művészeket a fronton és az országszerte végrehajtott támadások során.
A 49 éves gyermekkönyvíró, költő és műfordító, Volodimir Vakulenko holttestét egy tömegsírban találták meg Harkiv közelében azután, hogy Ukrajna 2022 szeptemberében visszafoglalta a területet az orosz erőktől. Viktoria Amelina 37 éves regényírót, a háborús bűnök kutatóját egy orosz rakéta ölte meg 2023 júliusában. A 33 éves Makszim Krivcov költő, aki katonaként szolgált, tüzérségi támadás áldozata lett 2024 januárjában.
Az állami Ukrán Könyvintézet szerint Oroszország 154 könyvtárat rombolt le Ukrajnában, több mint 750 másikban okozott kisebb-nagyobb kárt és mintegy 1,8 millió könyvet pusztított el.
A megszállt területeken az orosz hatóságok ukrán könyveket koboztak el, egyes esetekben el is égették, és 2,5 millió példányban vittek orosz könyveket a könyvtárakba és iskolákba.
Harkiv orosz bombázásában megégett könyveket tettek közszemlére annak a mintegy száz kiadónak a standjai között, akik a négynapos fesztiválon árulták a kiadványaikat a kijevi Miszteckij Arzenálban, abban a hatalmas, XVIII. század végi neoklasszikus komplexumban, amely korábban lőszerraktárként szolgált, most pedig kulturális eseményeknek ad otthont.
A fesztivál témája Élet a peremen volt. A feszült fronthelyzet és az Ukrajna-szerte végrehajtott orosz támadások veszélye ellenére a dac és a nyár elejére jellemző lelkesedés nyomta rá a bélyegét a látogatók hangulatára. Hosszú sorokban várják, hogy bejussanak a könyvvásárra, és nyilvános beszélgetéseken, művészeti eseményeken vehessenek részt a zsúfolásig megtelt helyiségekben.
„A teljes körű háború és előtte a világjárvány nyomán hatalmas lett az étvágy a kulturális eseményekre, különösen offline” – mondta Julia Kozlovec, a Könyvarzenál igazgatója a Szabad Európának. Körülbelül 35 ezer ember látogatott el most a könyvfesztiválra.
Kozlovec szerint az elmúlt két évben megváltozott az ukrán olvasóközönség, egyre több fiatal keres ukrán nyelvű könyveket és egyre több olvasó igényli az igényes szépirodalmat. „A háború végképp megszabadította az ukrán kultúrát a kisebbrendűségi komplexusától” – mondja.
Ez a változás nem következhetett volna be anélkül a politikai döntés nélkül, amely 2023 júniusában törvénnyel tiltotta be az Oroszországból és Belaruszból származó könyvek importját és terjesztését – mondta Rosztiszlav Karangyejev megbízott kulturális miniszter a Szabad Európának. A hatalmas orosz kiadóipar évtizedeken keresztül lenyomta az ukrán versenytársakat, az orosz nyelvű könyvek uralták a piacot – teszi hozzá.
A háború elhozta a belső önvizsgálat időszakát, sokakat késztetett Ukrajnában identitásuk újragondolására – mondja Olekszij Erincsak informatikai vállalkozó, aki februárban nyitott háromemeletes könyvesboltot Szensz (Érzék) néven Kijev főútján, a Krescsatik utcában. Sokan térnek át az orosz nyelvről az ukránra, és könyvekre van szükségük ahhoz, hogy elmélyítsék a nyelvtudásukat – teszi hozzá.
Az orosz invázió fokozta a keresletet a katonák és veteránok által írt könyvek, a történelmi kiadványok és az ukrán klasszikusok iránt. Ilona Zamocna, a kijevi Vihola kiadó társalapítója szerint azonban idővel visszatért az érdeklődés a pszichológiai művek, az általános ismeretterjesztő könyvek és a könnyedebb regények iránt.
Ugyanakkor néhány kategória válságban van – leginkább a gyerekkönyveké, amely megszenvedi az iskolázott anyák és gyermekeik tömeges elvándorlását.
Valójában – mondják bennfentesek – a kiadói ágazat helyzete nem olyan rózsás, mint amilyennek az ukránok számára tűnhet, akik gyönyörködnek a könyvek növekvő változatosságában és minőségében, a dizájn, a tervezés és a nyomtatás új trendjeiben.
A kiadók hatalmas kihívásokkal szembesülnek, „alig érhető tetten a fellendülés mennyiségi értelemben” – mondja Olekszandra Koval, az Ukrán Könyvintézet vezetője a Szabad Európának.
Tavaly az ukrán kiadók megduplázták a bevételeiket 2022-höz képest, és a 2021-es bevételi számokat is meghaladták több mint harmadával, ám a 2021-ben kinyomtatott könyvek számának mindössze 55 százalékát sikerült hozniuk.
„A bevétel növekedése nagyrészt a könyvárak emelkedésével magyarázható” – mondja, hozzátéve, hogy a harkivi Faktor nyomda, Európa egyik legnagyobb teljes ciklusú nyomdája mellett mintegy harminc könyves cég szenvedett el háborús károkat.
A teljes körű invázió kezdete óta 37,5 százalékkal nőtt egy könyv átlagos ára Ukrajnában – derül ki a liga.net-nek az öt vezető kiadó árait összegző adataiból.
A kiadók hiányt szenvednek képzett személyzetből is, sokan elhagyták az országot vagy harcolnak az invázió ellen – mondja Erincsak –, az iparág emberhiánnyal küzd.
„Az orosz kiadók éveken át tartó dominanciája fejletlenül hagyta az ukrán piacot; ez eddig egy lelkesedésre épülő üzlet volt, de most innovációra van szükség a túléléshez” – teszi hozzá.
Karangyejev szerint az ukrán állam évtizedekig túl keveset tett a kultúra és a könyvkiadás támogatásáért, és a háborús gazdasági nehézségek most megnehezítik, hogy változtasson ezen.
Zelenszkij elnök hamarosan aláír egy kulturális minisztériumi projektet, amely mintegy kilencszáz hrivnyát (kicsivel több mint nyolcezer forintot) biztosít minden, 18 év feletti ukránnak könyvvásárlásra a Dija kormányzati alkalmazáson keresztül.
A civil társadalom is kiveszi a részét. A Dnyeper túloldalán állomásozó orosz csapatok által folyamatosan lőtt dél-ukrajnai városban, Herszonban önkéntesek egy csoportja könyvóvóhelyet nyitott, ahol az emberek biztonságban olvashatnak és cserélhetnek könyveket. Egy másik csoport, a Kulturnij Deszant lehetővé teszi, hogy adományozók könyveket küldjenek a fronton lévő katonáknak.
Egyesek számára az olvasás háborús divatja a menekülés szűk buborékra korlátozódó formája, míg mások az ukrán kultúra függetlenedésére irányuló döntő kísérletnek tekintik. Megint mások a jelenlegi irodalmi erjedést az úgynevezett kivégzett újjászületéshez hasonlítják – az ukrán nyelven alkotó költők, írók és művészek nemzedékéhez, amelyet a szovjet rezsim gyilkolt meg a húszas és harmincas években.
Jarina Csornohuz 29 éves tengerészgyalogosnő, akinek a [dasein: jelenlét védelme] című, szabadversekből álló kötete nyerte idén a rangos Sevcsenko Nemzeti Díjat, két DJI Mavic drónból készült dobozt tart magánál tele könyvekkel azokban az állásokban, ahova éppen küldik. Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című művének nála lévő kötetén vérfoltok vannak – mondja.
Nagyon fájdalmasnak találja az irodalmi kreativitás háború által kiváltott hullámát. „Nem tudtam kinyitni a könyvemet, miután megjelent. Miközben írtam, sok bajtársamat láttam meghalni – mondta a Szabad Európának. Nekik ajánlotta a kötetet, „hogy az általuk és általunk megszenvedett történések ne merüljenek feledésbe”.
