Az ukrajnai kikötőket érő orosz támadások ellenére a gabonaszerződés júliusi összeomlása óta több mint 5,6 millió tonnányi gabonát exportáltak már az új fekete-tengeri hajózási folyosón keresztül.
Egyre több teherszállító hajó érkezik az ukrajnai kikötőkbe, hogy mezőgazdasági termékekkel és egyéb, például fémipari áruval megpakolva távozzon a külpiacok felé. Az orosz támadások veszélye fennáll, és a tengeri aknák jelentette kockázatokkal is számolni kell, mindezek dacára egyre forgalmasabb ez a tranzitútvonal.
A kereskedelem viszonylagos felpörgése óriási segítséget jelent Ukrajna gazdaságának, amely nagyban függ az agrárkiviteltől, illetve hozzájárul az élelmezési válság enyhítéséhez Afrika és a Közel-Kelet egyes régióiban, ahol a háború kitörése nyomán az egekbe szöktek az árak.
„Újult magabiztosságot látunk a kereskedővállalatok körében” – szögezte le Munro Anderson, a Vessel Protect kockázatelemző cég vezetője.
Hasonlóan nyilatkozott az egyik legnagyobb ukrajnai agrárexportőrnek számító Agroprosperis Csoport vezérigazgatója, Ihor Oszmacsko, rámutatva, hogy „optimistább, mint két hónappal ezelőtt. (…) Akkor teljesen homályos volt, miként tudunk túlélni” – fogalmazott.
Amióta a társaság első hajója szeptemberben elhagyta Ukrajnát, már több mint háromszázezer tonna gabonát szállítottak Bangladesbe, Egyiptomba, Kínába, Spanyolországba, Törökországba és Tunéziába.
Moszkva júliusban jórészt mondvacsinált okokból visszautasította az ukrajnai gabonaexportot lehetővé tevő, tavaly nyáron kötött szerződés meghosszabbítását, azóta pedig az orosz megszálló hadsereg nagy erőkkel bombázza a kikötői létesítményeket és gabonaraktárakat a Fekete-tenger és a Duna partján.
A brit kormány jelentése szerint az oroszok annyi gabonát pusztítottak el ezekkel a csapásokkal, amennyi elég lenne egymillió ember élelmezésére egy éven keresztül.
Ostrom alá vett kikötőkben, magtárakban áll a világpiacra szánt búza
Ukrajna augusztusban közölte, hogy humanitárius hajózási folyosót hoz létre, amely a Fekete-tenger nyugati partvidékét öleli át Románia és Bulgária közelében. Oroszország erre reagálva figyelmeztetett: az Ukrajnába tartó kereskedelmi hajókról azt feltételezhetik, hogy fegyvert szállítanak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy szombati kijevi konferencián arról számolt be, hogy a szövetséges államok hajókat bocsátanak rendelkezésre a teherszállítók fokozott védelme érdekében, ám még a légvédelem további erősítésére is nagy szükség lenne.
„A légvédelem szűkös. De ami fontos, hogy vannak megállapodásaink, pozitív jelek vannak, és a folyosó működik” – mutatott rá.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna új fekete-tengeri útvonalat használhat a gabonaszállításhoz
Nemrég bejelentették, hogy több biztosítótársaság és bank az ukrán kormánnyal együttműködve olyan új konstrukciót indított, amely megfizethetőbbé teszi a biztosítást a fekete-tengeri exportot illetően.
Bár a közelmúltban halálos orosz rakétatámadás ért az odesszai kikötőben egy kereskedelmi hajót, az Egyesült Államok kijevi nagykövete tudatta, hogy a gabonaegyezmény júliusi összeomlása óta már elérte a több mint 5,6 millió tonnát a kivitel mennyisége. A háború előtt az ukrán gabonaexport ennek csaknem a kétszerese volt havonta.
„Biztos, hogy a mostani szállítási mód jóval drágább és időigényesebb. De kijut a termék az országból, ami felülmúlja azt, amire sokan számítottak a gabonaszerződés végével” – vélekedett Kelly Goughary, a Gro Intelligence elemzője.
Egyes vádak szerint az orosz fél szándékosan lassította a szállítmányok átvizsgálását, amíg életben volt a gabonaszerződés. Ezzel szemben jelenleg az ukrán haderő dönt arról, mikor lehet kihajózni, ami extra költséget jelenthet, azonban még mindig sokkal kiszámíthatóbb, mint korábban – hangsúlyozta Mikola Horbacsov, az Ukrán Gabonaszövetség elnöke.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország az élelmiszerpiacokon is támadásba lendült
Mikola Szolszki ukrán mezőgazdasági miniszter közölte, hogy a cél a havi hatmillió tonnás gabonakivitel elérése az új hajózási folyosón keresztül. Ehhez sok még a tennivaló, ugyanis a teljes export mennyisége 4,3 millió tonna volt októberben a folyami, közúti és vasúti tranzitútvonalakkal együtt.
A Kreml arra hivatkozva mondta fel nyáron a gabonaalkut, hogy a nemzetközi közösség nem tartja be arra vonatkozó vállalásait, hogy nem gördít akadályokat az orosz élelmiszer és műtrágya exportja elé.
Közvetlen büntetőintézkedések nincsenek érvényben az orosz gabonaexportra vonatkozóan, bizonyos orosz pénzintézetek, cégek és személyek ellen ugyanakkor rendeltek el szankciókat, amelyek nehezítik a szállítást Moszkva szerint.
Az Egyesült Államok elutasította az orosz panaszt. „Amikor kiszállt a megállapodásból, Oroszország több gabonát exportált magasabb áron, mint valaha” – mutatott rá az amerikai diplomácia vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai külügyminiszter: Oroszország a gabonával próbálja zsarolni a világot
Az alku csaknem egy éve alatt 33 millió tonnát exportáltak a világszervezet adatai alapján, ennek több mint fele kukorica, nagyjából negyede búza volt.
A gabonamegállapodást felügyelő isztambuli közös koordinációs központ adatai szerint az Ukrajnából származó termények 57 százalékát fejlődő országokba szállították, elsősorban Kínába, ahova nagyjából a teljes export negyede jutott.
