Oroszország a Krím félsziget 2014-es megszállása óta – amely 2022 óta az Ukrajna elleni légitámadások egyik kiindulópontja, valamint csapataik állomáshelye – dollármilliárdokat költött az Ukrajnához tartozó terület katonai megerősítésére. Kijev most a nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal reagálhat a félszigetről érkező orosz fenyegetésre.
Amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen, fegyveres erői a Krím félsziget területéről is támadják rakétákkal és drónokkal Ukrajnát.
Miután 2014-ben elfoglalta az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigetet, Moszkva dollármilliárdokat költött a Krím militarizálására, a katonai bázisok bővítésére, valamint raktárak és egyéb infrastruktúra építésére.
Most az erődítménnyé vált Krím jelentős új fenyegetéssel néz szembe, amely semlegesítheti a 26 hónapja tartó háborúban játszott fontos szerepét az amerikai, nagy hatótávolságú ATACMS (Army Tactical Missile Systems) rakétákkal. Csaknem kétévnyi habozás után az Egyesült Államok április elején titokban leszállította a ballisztikus rakétának azt a változatát, amelynek háromszáz kilométeres a hatótávolsága, vagyis lényegében a félszigeten lévő több mint száz katonai célpont bármelyikét elérheti.
„Az ATACMS leszállítása nagy áttörést jelent. Gyakorlatilag katonailag értéktelenné teheti a Krímet” – mondta a Szabad Európának Phillip Karber washingtoni katonai elemző.
A Krím partjainál állomásozik Oroszország Fekete-tengeri Flottája, a félszigeten van hat légibázis, parancsnoki és irányítóközpontok, fegyverraktárak, laktanyák és még sok egyéb. A létesítmények védelmére légvédelmi radarokat és rakétaelhárító rendszereket építettek ki.
Oroszország rendszeresen lő a Krím területéről rakétákat és drónokat Dél-Ukrajnára. Az utóbbi időben a félszigetről bombázta Odessza kikötővárost.
„Egy elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozó”
A Krím kulcsfontosságú logisztikai központként is szolgál Putyin háborújához. Oroszország a Krasznodari területről közúton, vasúton, valamint kompon és más hajókon szállítja a Krímbe a kritikus fontosságú utánpótlást, például lőszert, üzemanyagot, élelmiszert és orvosi felszerelést. Az utánpótlás nagy része a félszigeten keresztül északra, a Herszoni és a Zaporizzsjai terület oroszok által megszállt részeire kerül.
„Jelenleg a Krím olyan az oroszoknak, mint egy elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozó, amely drónokat és repülőgépeket indít, valamint logisztikai támogatást nyújt dél-ukrajnai erőiknek” – mondta a Szabad Európának Ben Hodges, az amerikai hadsereg nyugalmazott altábornagya, az amerikai erők volt európai parancsnoka.
Ukrajna már korábban is támadott több kulcsfontosságú katonai célpontot a félszigeten – köztük légibázisokat és a 19 kilométeres krími hidat, amely az egyetlen fizikai kapcsolat és kritikus utánpótlási útvonal Oroszország és a Krím között – még azelőtt, hogy az Egyesült Államok április 24-én jóváhagyta volna a legújabb ATACMS-szállítmányt.
Bár Oroszország a fenyegetések miatt rendszeresen lezárja a hidat, Moszkva továbbra is jelentős mennyiségű ellátmányt szállít rajta a Krímbe a kompok használata mellett – mondta Karber. A hajók a félsziget délnyugati partján fekvő Szevasztopolba, Oroszország Fekete-tengeri Flottájának főhadiszállására is szállítanak rakományt.
Zelenszkij már hónapok óta sürgette a Biden-kormányt, hogy szállítsák le Ukrajnának a nagyobb hatótávolságú, 230 kilogrammos robbanófejjel rendelkező ATACMS rendszert is, hogy mélyen az orosz vonalak mögött – különösen a Krímben – katonai célpontokat támadhassanak. Ukrajna csak kis számban képes nagy hatótávolságú rakétákat gyártani, bár abban bíznak, hogy idén növelni tudják a termelést.
Az Egyesült Államok tavaly ősszel az ATACMS egy kisebb, 165 kilométeres hatótávolságú változatát küldte el, amely becsapódáskor további bombákat szór szét. Ezeket Kijev októberben vetette be először sikeresen kelet-ukrajnai célpontok ellen.
Röviddel azután, hogy április elején megkapták a nagyobb hatótávolságú ATACMS-eket, a jelentések szerint április 17-én a Krím északkeleti részén található Dzsankoj légibázist támadták. Orosz helikopterek, egy Sz–400-as föld-levegő rakétarendszer és egy parancsnoki központként használt komplexum rongálódott meg. A jelentéseket nem lehetett független forrásból is ellenőrizni.
Számháború
Az Egyesült Államok nem közölte, hogy hány darabot küldött a nagyobb hatótávolságú ATACMS-ekből Ukrajnának, és hogy Kijev hányat kaphat még a következő hónapokban.
A The New York Times név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy a nagyobb hatótávolságú ATACMS-ekből több mint száz darabot szállítottak Ukrajnának. Karber és Hodges szerint több ATACMS-re is szükség lehet egyetlen célpont megsemmisítéséhez vagy súlyos károkozáshoz.
Colby Badhwar független védelmi elemző az X-en, a korábbi Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az Egyesült Államok valószínűleg kétszáz darabot adhat Ukrajnának a nagy hatótávolságú ATACMS-ekből, vagy akár többet is, ha még felhasználható az amerikai raktárakban lévő, mintegy 1140 lejárt rakéta.
Ukrajna rendelkezik más nyugati gyártmányú rakétákkal is, bár a készletek egyre fogynak. Nagy-Britannia tavaly küldött Ukrajnának Storm Shadow precíziós cirkálórakétákat, amelyek akár 250 kilométerre lévő célpontokat is képesek eltalálni. Múlt héten London bejelentette, hogy továbbiakat küld majd.
Működő koncepció
2023 szeptemberében tíz napon belül Ukrajna két krími célpontot is eltalált a Storm Shadow rakétákkal: egy hajógyárat és a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállását. Ukrajna eddig saját és nyugati fegyverekkel mintegy 24 orosz hajót semmisített vagy rongált meg a Fekete-tengeren, köztük a 2022 áprilisában elsüllyesztett Moszkva hadihajót.
Alig két héttel a főhadiszállást érő csapás után Oroszország kivonta a Fekete-tengeri Flotta nagy részét a félszigetről az oroszországi Novorosszijszk kikötőjébe.
„Az ukránok már bizonyították, mit tehet egy maroknyi precíziós fegyver az oroszok ellen a Krímben” – mondta Hodges, utalva a Krímre mért Storm Shadow-csapásokra és az azt követő orosz visszavonulásra.
A The Washington Postnak adott múlt havi interjúban Zelenszkij azt mondta, hogy az ATACMS lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy elzavarja az orosz légierőt a félszigetről.
„Ha Oroszország tudja, hogy képesek vagyunk megsemmisíteni ezeket a repülőgépeket, akkor nem a Krímről támad – mondta. – Ez olyan, mint a tengeri flottájukkal. Kiszorítottuk őket a vizeinkről. Most a krími repülőterekről fogjuk őket kiszorítani” – tette hozzá.
Badhwar szerint az ATACMS-ek, amelyek sokkal nagyobb sebességgel haladnak, mint a Storm Shadows, és percek alatt elérhetik a célpontjukat, sokkal inkább alkalmasak az olyan időérzékeny célpontok elleni támadásra, mint a mobil földi lég- és rakétavédelmi rendszerek, a földön lévő repülőgépek, az utánpótlás be- és kirakodásával foglalkozó logisztikai eszközök, valamint a tüzérségi és rakétaindító állomások.
Ugyanakkor szerinte a német Taurus cirkálórakéta alkalmasabb a krími híd támadására, mint az ATACMS. Olaf Scholz német kancellár eddig ellenállt a nyomásnak, hogy nagy hatótávolságú rakétákat adjon Ukrajnának, bár nyugati tisztviselők reményei szerint az ATACMS szállításáról szóló amerikai döntés rákényszeríti erre.
Nincs hová bújni
Hodges szerint most, hogy Ukrajna megkapta ATACMS rakétákat, a Krímben lévő orosz erőknek nincs hová bújniuk. Az ukránok „ismerik a félsziget minden négyzetméterét” – tette hozzá. A februári müncheni biztonsági konferencián Zelenszkij azt mondta, hogy megmutatta az amerikai tisztviselőknek, mely célpontokat akar támadni az ATACMS rakétákkal.
„Az első nagy lépés a Krím felszabadítása felé, hogy tarthatatlanná tegyük. A nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő képesség erre lehetőséget ad Ukrajnának” – mondta Hodges.
„Nem kell megölni az összes orosz katonát, csak arról kell gondoskodni, hogy ne legyen üzemanyaguk, lőszerük és élelmük” – fogalmazott.
Bár Karber szerint Ukrajna valószínűleg az ország megszállt, keleti részein lévő orosz katonai létesítmények ellen is indíthat támadást ATACMS rakétákkal, miután Moszkva előrelépést ért el ezeken a területeken, és offenzívára készül, Hodges szerint a győzelem kulcsa a Krím.
„A Krím a döntő terep. Aki a Krímet ellenőrzi, az lesz a győztes” – mondta.
Addig is a Krím elszigetelése és az utánpótlási útvonalak megsemmisítése csökkentené az ukrán erőkre nehezedő nyomást – tette hozzá. A félszigetről kiinduló orosz rakéta- és dróntámadások mérséklődnének, és az orosz csapatok logisztikai problémákkal szembesülnének a megszállt déli területeken – folytatta Hodges. – Ukrajna így átcsoportosíthatná déli csapatainak jó részét a keményebb keleti hadszíntérre.
„Ennek egyértelműen jelentősebb hatása lesz, mint hogy kiűzzük onnan az oroszokat. Az egész hadszíntérre hatással lesz, pszichológiai, logisztikai és fizikai értelemben egyaránt” – tette hozzá.
