Az orosz külügyminiszter kisétált a húsz legfontosabb ipari ország diplomatáinak találkozójáról, miközben a résztvevők az Ukrajna elleni háborút bírálták.
A július 8-án az indonéziai Balin tartott találkozó célja az volt, hogy előkészítse a G20-országok vezetőinek idei csúcstalálkozóját. Az ukrajnai háború és a következtében megugró globális élelmiszer- és energiaárak uralták a napirendet.
Néhány nyugati vezető arra szólított fel, hogy rakják ki Oroszországot a csoportból, követendő a február 24-i invázió után bevezetett nyugati szankciókat.
Az Egyesült Államok és szövetségesei azzal fenyegetőztek, hogy bojkottálják a novemberi csúcstalálkozót, ha nem tartják távol Vlagyimir Putyin orosz elnököt a fórumtól.
„Eszeveszett bírálat”
Július 8-án az egyik reggeli ülésen Annalena Baerbock német külügyminiszter bírálta Moszkvát a háború miatt, és ez távozásra késztette Lavrovot. Az orosz diplomácia vezetője otthagyott egy délutáni ülést is Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videóbeszéde előtt.
Lavrov eszeveszettnek nevezte a bírálatokat.
„»Agresszorok«, »támadók«, »megszállók« – sok mindent hallottunk ma” – mondta újságíróknak.
A diplomaták megbeszélései „letértek a jó útról, amint valaki felszólalt, szinte azonnal az Orosz Föderációt bírálta hevesen az ukrajnai helyzet miatt” – idézték az orosz külügyminisztert.
Korábban Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere is elítélte az orosz inváziót.
„Amit ma hallottunk eddig, az egy erős kórus volt a világ minden tájáról (…) arról, hogy véget kell vetni az agressziónak” – mondta Blinken az összejövetelen.
Ukrajna nem tagja a G20-nak, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívást kapott a novemberi találkozóra. Zelenszkij azt mondta, nem fog elmenni, ha a háború akkor még tart.
Kína Washingtont ostorozta
Kínai tisztviselők a találkozó előtt Washingtont és a NATO-t ostorozták.
Washington „csak akkor tartja be a nemzetközi szabályokat, ha az jó neki” – mondta Csao Li-jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak július 6-án Pekingben.
„Az úgynevezett szabályokon alapuló nemzetközi rend valójában egy maroknyi ország által hozott családi szabály, amely az Egyesült Államok önérdekét szolgálja” – mondta.
A globális élelmezésbiztonság is terítékre került.
A hús, a gabonafélék, a növényi olajok, a tejtermékek és a cukor ára ugrásszerűen megnőtt az elmúlt hónapokban, elsősorban az ukrajnai orosz invázió miatt.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb kukorica- és napraforgóolaj-exportőre, de az orosz invázió feltartotta a kivitel nagy részét. Több millió tonna ukrán gabona rekedt silókban, és nem lehet exportálni Oroszország haditengerészeti jelenléte miatt a Fekete-tengeren.
Ezek a zavarok számos fejlődő ország élelmiszer-ellátását veszélyeztetik különösen Afrikában.
Blinken: Az ukrán gabona nem orosz gabona
A tisztviselők zárt ülésén Blinken – aki nem volt hajlandó személyes találkozóra Lavrovval – azt követelte Moszkvától, hogy engedélyezze a gabonaszállítást Ukrajnából.
„Orosz kollégáinknak: Ukrajna nem az önök országa. A gabonája nem az önök gabonája. Miért blokkolják a kikötőket? Ki kell engedniük a gabonát” – mondta Blinken egy jelen lévő nyugati tisztviselő szerint.
A G20 tagjai a világ gazdasági teljesítményének mintegy nyolcvan százalékát és a világ népességének nagyjából kétharmadát adják.
