Rendkívül mozgalmas hetet tud maga mögött az EU egy újabb nagy lépéssel a migrációs paktum elfogadása felé, az MFF-ről és Ukrajnáról szóló intézményközi alkuval, miközben az EP orosz kémekre vadászik, és megintette Szerbiát és Görögországot is. A bónusz: tíz másodperc alatt megjelennek majd az euróutalások a számlákon.
A migrációs paktum lassan révbe ér
A héten újabb jelentős akadályt ugrott meg az utóbbi évek egyik legnagyobb volumenű uniós jogalkotása, a közös menekültügyi és migrációs rendszer reformja. A tagállami nagykövetek csütörtökön jóváhagyták az Európai Parlamenttel még tavaly december 20-án kötött politikai alkut, így az EP-plenáris – várhatóan áprilisi – végszavazása után a tanács is megadja majd végleges jóváhagyását a paktumhoz.
A tagállamok több éven át tárgyaltak az alkuról, amelyet sokáig azért nem sikerült tető alá hozni, mert a tanácsban nem volt meg a jóváhagyáshoz szükséges minősített többség. Giorgia Meloni olasz kormánya végül engedmények kicsikarása fejében ráállt, kisebbségben hagyva Magyarországot és egy-két térségbeli partnerét.
A magyar kormány annak ellenére elutasítja a megállapodást, hogy számottevően szigorítja az EU-ba illegálisan érkezők bejutását, és meghatározott időre lehetővé teszi zárt létesítményben tartásukat is, miközben eltekint a kötelező menekültkvóták alkalmazásától. Az más kérdés, hogy aki nem hajlandó más tagállamból átvenni menedékkérőket, annak pénzben kell megváltania a szolidaritást. A magyar kormány szerint az új mechanizmus egy másik nagy problémája, hogy minden évben garantálja legalább harmincezer menedékkérő befogadását és elosztását, vagyis nem szünteti meg az illegális migrációra gyakorolt szívóhatást.
„A megállapodás gyökeres változást hoz abban, hogyan kezeljük a migrációt és a menekültpolitikát a terepen, a határokon és a saját területünkön. Az alku nem fog azonnal változást előidézni a terepen, de elkötelezetten végre kell hajtanunk a döntéseinket” – jelentette ki a belga soros elnökség nevében Nicole de Moor, a menekültügyért és migrációért felelős államtitkár.
A nagykövetek által jóváhagyott megállapodások öt uniós jogszabályt érintenek, amelyek a menekültügy és a migráció kezelésének valamennyi szakaszát érintik. Ezek az alábbiak:
- Az Eurodac-ujjlenyomat-adatbázis naprakésszé tétele.
- Az uniós külső határokon illegálisan érkezők szűrését lehetővé tévő rendelet.
- A menekültügyi eljárásokra vonatkozó rendelet, amely minden tagállam számára közös eljárásrendet vezet be a nemzetközi oltalmat kérő személyeket illetően. Nem csak egyszerűsíti az eljárást, de bevezeti a kötelező határrendészeti eljárást is.
- A menekültügyi és migrációszabályozási rendelet a jelenlegi dublini rendelet helyébe lép, és meghatározza, hogy mely tagállamok felelősek a menedékjogi kérelmek elbírálásáért. Egy új, kötelező szolidaritási mechanizmust is létrehoz, amelynek nem része a menedékkérők kötelező elosztása.
- Az úgynevezett válsághelyzeti mechanizmus, amely akkor lép életbe, ha egy uniós tagállam számára kezelhetetlen migrációs hullámmal szembesül.
A tagállami nagykövetek három olyan menekültügyi és migrációs jogszabályt is jóváhagytak, amelyekről 2022-ben ért el politikai megállapodást a parlament és a tanács. Ezek: a fogadási feltételekről szóló módosított irányelv, az úgynevezett kvalifikációs rendelet frissítése és az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet. Ezek még kiegészülnek a visszaküldési rendelettel, amely lehetővé teszi a migrációs paktum alkalmazását a nem Schengen-tag európai országokban.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzés: Fordulópont-e a fiaskó Orbán európai érdekérvényesítésében?
Hétszázmilliárd forintnyi uniós pénz a magyar pedagógusoknak
Az Európai Bizottság jóvoltából pontosabb képet alkothatunk arról, hogy pontosan honnan származik a forrás a magyar pedagógusbérek fejlesztésére, és ehhez milyen támogatást nyújt az EU.
Mint a testület közleményében rámutat, a pedagógusok béremelése az egyik legjelentősebb, az EU támogatásával megvalósuló magyarországi intézkedés lehet.
Az Európai Unió az Európai Szociális Alap Pluszból 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon mintegy hétszázmilliárd forinttal – támogatja a béremelést. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első években a béremelés javarészt EU-s forrásból valósulhat meg.
A tartós béremelés célja a pedagógus hivatás vonzerejének növelése, ezáltal az oktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása. A pedagógusok átlagbérének – lépcsőzetes emeléssel – 2025. január 1-jéig el kell érnie a diplomásátlagbér legalább nyolcvan százalékát, és legalább 2030. december 31-ig fenn kell tartani ezt a szintet.
2017 óta az Európai Bizottság országjelentései és 2019 óta az Európai Tanács országspecifikus ajánlásai visszatérően felhívták a figyelmet a tanárhiány növekvő problémájára, ennek okaként a bérek alacsony szintjére. A pedagógusok átlagbére a diplomásátlagbér hatvan százaléka körül alakult, szemben a kilencvenszázalékos EU-átlaggal – mutat rá a közlemény.
2022-ben Magyarország és az Európai Unió megállapodott a pedagógus hivatás vonzerejét növelő tartós béremelés minimális feltételeiről, amit két dokumentumban is rögzített: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (HET) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP Plusz).
Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a közszolgáltatások, így az oktatás működtetése az EU-ban a tagállamok feladata, az EU az oktatás minőségének vagy hozzáférhetőségének javítását támogathatja. Az EU Magyarország esetében rendhagyó módon – tekintettel az országspecifikus ajánlásban bemutatott szükségletre – a pedagógus hivatás vonzerejének növelését is ebbe a körbe sorolta, így vált lehetővé az e célt elősegítő, kiszámítható jövedelmet biztosító, tartós béremelés uniós támogatása.
A pedagógus-szakszervezetekkel folytatandó érdemi társadalmi párbeszéd szintén szükséges az oktatás minőségének javításához; ennek megfelelően ez az elem is részét képezi a Magyarország és az Európai Unió közötti megállapodásnak.
Már meg is van a megállapodás az MFF-ről és az Ukrajna-eszközről
Egy héttel az emlékezetes rendkívüli uniós csúcs és egy újabb magyar miniszterelnöki vétó elmaradása után az Európai Parlament és az EU Tanács között létrejött a politikai megállapodás a hétéves keretköltségvetés (MFF) félidei felülvizsgálatáról, amely magában foglalja az Ukrajna-eszközt és a stratégiai technológiák európai platformját (STEP).
A megállapodás értelmében 2024 és 2027 között az alábbi területeken módosulnak a költségvetési kiadások:
Az úgynevezett Ukrajna-eszköz összege ötvenmilliárd euró, ebből 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás (tagállami pluszbefizetésből), 33 milliárd euró pedig kölcsön, amelyhez az uniós költségvetés puffere nyújt majd garanciát.
A költségvetési források átcsoportosításával kétmilliárd euró pluszforrás jut majd a migrációra és a külső határok megerősítésére, 3,1 milliárd euró a szomszédpolitikára, illetve uniós prioritásokra globálisan. További 4,5 milliárd eurót csoportosítanak át a költségvetésen belül külkapcsolati programokra.
A válságkezelési és a költségvetési rugalmassági eszközt további három és fél milliárd euróval egészítik ki, további másfél milliárd euró jut a STEP-en belül a védelmi komponensre.
A Next Generation EU nevű koronavírus-alap infláció miatt keletkezett pluszkamatköltségeit költségvetési átcsoportosítással, a fel nem használt pénzek költségvetésben való visszatartásával és csak utolsó eszközként tagállami pluszbefizetésekkel fedezik majd.
Orosz ügynököket sejt a soraiban az Európai Parlament
Csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament mély felháborodását és komoly aggodalmát fejezte ki Oroszország folyamatos erőfeszítései miatt, amelyek célja az európai demokrácia aláásása a beavatkozás és a dezinformáció különböző formáival.
A képviselők által megszavazott szöveg kiemeli, hogy a Kreml megpróbálja megosztani az európai polgárokat. Moszkva az állásfoglalás szerint „befolyásoló ügynöknek” szervezett be néhány EP-képviselőt, és függési viszonyt alakított ki bizonyos európai politikai pártokkal, többek között pénzügyi támogatás révén, amelyek ezek után az orosz propaganda felerősítőjeként működnek, és Oroszország érdekeit szolgálják.
Az állásfoglalásban a képviselők mély aggodalmukat fejezik ki a közelmúltban megjelent hírek miatt, amelyek szerint Tatjana Ždanoka lett EP-képviselő állítólag az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB informátoraként tevékenykedett.
A határozat példákat is felsorol a különböző országokban a közelmúltban történt orosz befolyásolási kísérletekre, beleértve a szélsőjobboldali politikai pártok és szereplők ellátását narratívákkal Németországban és Franciaországban azzal a céllal, hogy aláássák a közvélemény támogatását Ukrajnában és Szlovákiában. Az EP-képviselőket aggasztja az X – korábbi nevén Twitter – közösségimédia-platformon terjedő dezinformáció és illegális tartalom is.
Ehhez kapcsolódóan: A jogállami erőfeszítéseket is veszélybe sodorhatja egy európai jobbra tolódás
Az EP megkérdőjelezi a szerbiai választások tisztaságát
Ugyancsak csütörtökön egy – 461 igen szavazattal 53 ellenében, 43 tartózkodás mellett – elfogadott állásfoglalásban a parlament rámutat, hogy számos eljárási hiányosság jellemezte a 2023. december 17-én tartott szerbiai választásokat, bár zökkenőmentesen zajlottak. A szöveg ezek között említi a szavazás és a szavazatszámlálás során alkalmazandó biztosítékok következetlen használatát, a túlzsúfoltság gyakori előfordulását, a szavazás titkosságának megsértését, valamint a csoportos szavazás számos esetét.
A képviselők emlékeztetik a szerb hatóságokat, hogy „a szerbiai demokratikus intézmények megfelelő működése Szerbia uniós csatlakozási folyamatának központi eleme”, és felszólítanak arra, hogy elismert nemzetközi jogi szakértők és intézmények folytassanak független vizsgálatot a parlamenti, tartományi és helyi választások szabálytalanságainak kivizsgálására, különös tekintettel a belgrádi közgyűlési választásokra.
A parlament elítéli a médiapluralizmus hiányát a választási kampány során, a félretájékoztatást, valamint a hivatalban lévők javára történő etikátlan és elfogult bőséges médiatudósítást.
Az állásfoglalás szerint csak akkor haladhatnak előre a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások, ha az ország jelentős előrelépést tesz az EU-val kapcsolatos reformok terén, beleértve az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság választási ajánlásainak teljes körű végrehajtását. Ha a szerb hatóságok nem hajlandók végrehajtani a kulcsfontosságú választási ajánlásokat, vagy ha a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a szerb hatóságok közvetlenül részt vettek a választási csalásban, a képviselők a szerbiai választásokkal kapcsolatos súlyos jogállamisági jogsértések miatt az uniós finanszírozás felfüggesztésére szólítanak fel.
Az ODIHR végleges jelentését várhatóan a következő hetekben hozzák nyilvánosságra.
A görög jogállami problémák kivizsgálását sürgetik a képviselők
A képviselő-testület Görögországban is aggodalommal szemlél számos, a jogállamiságot fenyegető jelenséget és fejleményt, ezért egy jelentésben bírálta a média és az újságírókkal szembeni ellenséges hangulatkeltést, a kémprogramok használatát, valamint a korrupciót és a rendőri erőszakot, és arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy az uniós források kifizetését is fontolóra véve lépjen fel a negatív jelenségek ellen.
A jobbközép Micotákisz-kormányt bíráló határozatot 330 igen, 254 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett fogadta el az EP. Ami a médiát illeti, a képviselők aggodalmuknak adnak hangot a nemzeti audiovizuális szabályozó hatóság függetlenségét érő támadások, a média néhány oligarcha kezében való koncentrálódása és az állami támogatások szétosztása miatt.
Tíz másodpercen belül meg kell érkeznie a számlára az eurós átutalásnak
A képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el annak érdekében, hogy az átutalt pénzösszegek azonnal megérkezzenek a lakossági ügyfelek és a vállalkozások bankszámlájára az EU-ban.
Az új rendelet célja, hogy a lakossági ügyfeleknek és a vállalkozásoknak – különösen a kkv-knak – ne kelljen várniuk a pénzükre, és hogy növelje az átutalás biztonságát.
Az azonnali átutalást naptól és órától függetlenül azonnal végre kell hajtani, a pénznek tíz másodpercen belül meg kell érkeznie a címzett számlájára. A fizető félnek tíz másodpercen belül értesítést kell kapnia arról, hogy az átutalt összeg a címzett rendelkezésére áll-e, vagy sem.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek pénzneme nem az euró, hosszabb átmeneti időszakot követően szintén alkalmazniuk kell majd ezeket a szabályokat olyan számláknál, amelyek már euróban kínálnak rendszeres tranzakciót. Az ilyen számlák esetében a munkaidőn kívüli időpontban történő tíz másodpercen belüli fizetés teljesítésétől azonban eltérhetnek, tekintettel az euróban rendelkezésre álló likviditáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos esetleges aggályokra.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs jogi lehetőség Ukrajnának adni a Magyarországnak szánt uniós forrásokat
Szavazás az új génkezelési technikák uniós szabályozásáról
A hagyományos növényekkel egyenértékű génszerkesztett, NGT-növények esetében leegyszerűsítené, más génszerkesztett növények esetében fenntartaná a jelenlegi szigorú engedélyeztetési eljárást a parlament.
A képviselők 307 szavazattal 263 ellenében és 41 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a parlament az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról a tagállamok kormányaiból álló tanáccsal folytatott tárgyalásokon.
Mint az EP sajtónyilatkozata rámutat, az élelmiszerrendszer fenntarthatósága és válságállósága érdekében olyan növényfajtákra van szükség, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak és a kártevőknek, nagyobb a terméshozamuk, és amelyeknek a termesztése kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényel.
A javaslat különbséget kíván tenni a célzott génszerkesztési eljárással előállított növények (NGT-növények) és a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) között, amelyekre jelenleg azonos szabályok vonatkoznak. A képviselők egyetértenek azzal, hogy két külön kategóriára kellene bontani, ennek megfelelően kétféleképpen kellene szabályozni magukat az NGT-növényeket is. A hagyományos nemesített növényekkel egyenértékű, 1. kategóriába sorolt NGT-növényekre nem vonatkozna a szigorú GMO-szabályozás, a 2. kategóriába soroltakra viszont igen. A képviselők szeretnék megtartani az 1. és 2. kategóriába sorolt NGT-növényekből származó termékek kötelező címkézését.
A képviselők abban is egyetértettek, hogy az új génkezelési technikákkal előállított növények felhasználását továbbra is tiltani kellene az ökológiai termelésben, mivel még kérdéses a növénykultúrák összeférhetősége.
Politikai megállapodás a jogalkotók között a tiszta iparról szóló tervről
Az Európai Parlament és a Tanács között elvi megállapodás jött létre a héten a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról (NZIA) szóló jogszabályi javaslatról. A megállapodás segíteni fogja az EU-t abban, hogy otthont adjon a tiszta technológiáknak, és jelentős lépéseket tegyen e technológiák erős gyártási kapacitásának kiépítése felé az EU-ban. Az NZIA a várakozások szerint növelni fogja az európai ipar versenyképességét és ellenálló képességét, és támogatni fogja a zöld, minőségi munkahelyek létrehozását, mivel az EU 2050-ra kívánja elérni a klímasemlegességet.
A zöldmegállapodáshoz kapcsolódó ipari terv központi részeként a jogszabály biztosítani fogja, hogy az EU megfelelő eszközökkel rendelkezzen a tiszta energiára való átálláshoz azáltal, hogy meghatározza a nettó zéró technológiák uniós gyártási kapacitására vonatkozó referenciaértéket, amely 2030-ra eléri a várható uniós kereslet legalább negyven százalékát.
Stratégiai projektként támogathatók lesznek azok az energiaigényes iparágak is, mint például az acél-, a vegyipar vagy a cementipar, amelyek e nettó zéró technológiákban használt alkatrészeket állítanak elő, és amelyek beruháznak a dekarbonizációba.
