Kevés olyan terület van, ahol a maffia ne próbálkozna jogtalan haszonra szert tenni. Már jelen vannak az oltóanyagok és orvosi eszközök piacán is, miközben továbbra is nagy veszélyt jelentenek a különböző uniós forrásokra. Ebben a helyzetben más megvilágításba kerül a nyugat-balkáni bővítés, ahol él és virágzik a szervezett bűnözés.
Ahol jelentősebb mennyiségű pénz van, ott előbb-utóbb felüti a fejét a szervezett bűnözés – erre figyelmeztetnek európai parlamenti képviselők, akik ezekben a hetekben szembesültek több, egymástól független, de egymást kiegészítő jelentéssel. Bár az uniós rendszerek szigorúnak mondhatók, a bűnözők eszköztára és fantáziája is végtelen. Ha máshogy nem megy, fenyegetéssel, hivatalnokok, politikusok megvesztegetésével érnek cél. Nagyon sok pénzről van ugyanis szó, amely összegek nemcsak az uniós, hanem sok esetben a tagállami költségvetésből is hiányoznak.
Uniós pénzek – terroristáknak
„El sem akarjuk hinni, hány területen van jelen a szervezett bűnözés” – mondta az Európai Parlamentben Monika Hohlmeier, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnöke, majd sorolta: mezőgazdasági politika, kohéziós alapok, a legkülönbözőbb támogatások, egy résztvevős közbeszerzések, sőt akár a jelentkező nélkülieknél is, felhasználva a politikai kapcsolatokat. Mivel a bűnözők is haladnak a korral, már megjelentek a hamisított oltások, oltóanyagok, orvosi eszközök. Egészen pontosan 2,8 millió hamisított oltóanyagot és százmillió hamisított védőeszközt fedeztek fel eddig a tagállamokban. Az is sokkoló, hogy olyan cégek jutottak európai forrásokhoz, amelyekről később kiderült, hogy terroristákat támogatnak – vagyis az európai adófizetők pénze valamelyik terrorszervezetnél landolt.
A parlamenti jelentés sorolja a számokat. Az uniós közbeszerzések területén a szervezett bűnözés az összes kiadás 2,7–3,6 százalékát érinti, ennek alapján 2014 és 2020 között az EU kohéziós alapjaiból 1,9–2,6 milliárd eurót tulajdoníthattak el szervezett bűnözés útján. Meg kell jegyezni, hogy „az adatok korlátozottsága hatással van e becslések megbízhatóságára, mégis jól jelzik a probléma súlyosságát”. A korrupció a bűnszervezetek szinte valamennyi tevékenységének szerves részét képezi, és komoly veszélyt jelent az EU pénzügyi érdekeire, mivel a becslések szerint 170 és 990 milliárd euró közötti GDP-kiesést okoz, és csak a közbeszerzések esetében évente több mint ötmilliárd eurós költséggel terheli az uniós költségvetést.
Az Europol szerint a becslések alapján évente negyven-hatvanmilliárd euró kerül szervezett bűnözői csoportokhoz a hozzáadottérték-adóval (héa – Magyarországon áfa) kapcsolatos csalás egy sajátos formája, az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, közösségen belüli csalás útján. E veszteségek többségét a tagállamok viselik, mivel a beszedett héa mindössze 0,3 százalékát utalják át az uniós költségvetésbe, míg a héaalapú saját források 2019-ben az unió teljes költségvetési bevételének 11,97 százalékát tették ki.
A beszámolók rámutatnak, hogy nem minden csalást szervezett bűnözői csoportok követnek el, és ez különösen igaz a kiadási oldalra. Itt ugyanis a csalást gyakran magánszemélyek vagy magánvállalatok valósítják meg, amelyben akár magas rangú állami vagy kormányzati tisztviselők is érintettek lehetnek.
Együttműködési kényszer
Az sem megnyugtató, hogy csökken a tagállamok hajlandósága, hogy eljárást indítsanak az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF megállapításai nyomán. Az ezeket az ajánlásokat követő vádemelések száma a 2007–2014 közötti 53 százalékról 37 százalékra csökkent a 2016–2020 közötti időszakra. A jelentés egy komoly hiányosságra is rámutat: az elmúlt években ugyanis nem értékelték, hogy a visszafizettetésre javasolt pénzösszegeket ténylegesen milyen mértékben térítették meg. Az utolsó adatok a 2002–2016 közöttiek, akkor a visszafizettetési arány harminc százalék volt.
Ebből a szempontból nagy reményeket fűznek az Európai Ügyészség munkájához, amely már megkezdte s működését, sőt Horvátországban magas rangú minisztériumi hivatalnokokat is lelepleztek. Magyarország nem tagja az ügyész-együttműködésnek, ez azonban nem zárja ki, hogy ha határokon átnyúló bűnelkövetést tapasztal az ügyészség, a magyar szálat is felfedje. Ezt igyekszik biztosítani a magyar és az európai ügyészség közötti együttműködési megállapodás, amelynek gyakorlati hasznáról még nincs információ.
Balkáni állapotok
De nemcsak az EU-n belül feszítő probléma a szervezett bűnözés, hanem például a Nyugat-Balkánon is, amelynek országai éppen az EU-ba igyekeznek. A kimondott-kimondatlan fenntartások pedig éppen annak köszönhetők, hogy több ország nem akarja a balkáni maffiát is beléptetni az EU-ba – nem mintha nem lennének már most is kapukon belül.
Az Európai Parlament is tárgyalt a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni közös fellépésről. A régió kormányai sürgették, hogy „fektessenek nagyobb hangsúlyt a jogállamiság területén szükséges reformokra és a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésre”. Megállapították, hogy a Nyugat-Balkán egyben kiindulóország, célállomás és tranzitország az embercsempészek számára, emellett menekültek és migránsok tranzitfolyosójaként és pénzmosási és fegyvercsempészeti helyszínként is szolgál. A parlamenti jelentés szerint a nyugat-balkáni országokat leginkább a munkalehetőség hiánya, a korrupció, a félretájékoztatás, az állam foglyul ejtése, az egyenlőtlenségek és a nem demokratikus rezsimek – Oroszország, Kína – beavatkozása teszi sérülékennyé. A képviselők tisztában vannak a magas rangú politikai szereplők és a szervezett bűnözői körök közötti kapcsolatokról szóló hírekkel is, és sokkal nagyobb horderejű korrupcióellenes intézkedéseket és hatékonyabb bűnüldözést sürgetnek. „A szervezett bűnözés gyengíti a polgárok bizalmát a közintézmények és egymás iránt. Ezért jelenti fontos akadályát a nyugat-balkáni társadalmak és gazdaságok fejlődésének. Az unió azonban nem használhatja a szervezett bűnözést kifogásként a bővítési folyamat késleltetésére, ehelyett segítenie kell a nyugat-balkáni lakosságot a szervezett bűnözés elleni harcban” – mondta a jelentés előadója, az osztrák Lukas Mandl.
Még egy fontos körülményre felhívták a figyelmet a képviselők. A szervezett bűnözés, a politika és az üzleti világ közötti kapcsolatok már Jugoszlávia felbomlása előtt is léteztek és a kilencvenes évek balkáni háborúját követően is fennmaradtak. Ugyanakkor minden jel szerint hiányzik az illetékes hatóságok akarata az ezzel kapcsolatos iratokat tartalmazó volt jugoszláv levéltárak megnyitásához. Ehhez kapcsolódva a képviselők kiemelik: a nyugat-balkáni kormányoknak együtt kellene működniük az uniós tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel, és meg kellene osztaniuk velük a hírszerzési információikat.
A korrupció érzékelése Európában
