Magyarország egyelőre nem hivatalosan a helyreállítási keretből rá eső kölcsönnek csak nagyjából a kétharmadára, 6,6 milliárd euróra jelentett be igényt az Európai Bizottságnál – értesült megbízható forrásból a Szabad Európa.
Kilenc másik uniós tagállammal együtt Magyarország is igényt tart a helyreállítási és stressztűrőképességi eszközből (RRF-ből) számára elkülönített kölcsönre, de csak maximum a kétharmadára. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a közelmúltban arról tájékoztatta – egyelőre csak előzetesen – az Európai Bizottságot, hogy a papíron rendelkezésére álló 9,8 milliárd eurós kölcsönből legfeljebb 6,6 milliárdot kíván lehívni.
Augusztus 31-ig még lehet változtatni
Ez még változhat, mert a tagállamoknak az érvényes jogszabály értelmében legkésőbb 2023. augusztus 31-ig kell hivatalosan jelezniük, hogy igényt tartanak-e a helyreállítási kölcsönre részben vagy teljes egészében. A kormány év elején még arra hatalmazta fel Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, hogy kezdjen egyeztetéseket Brüsszellel a teljes magyar kölcsönkeret lehívásáról. Ehhez képest a kormány, úgy tűnik, az összegnek csak nagyjából a kétharmadára tart igényt.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyi biztos hét elején az Európai Parlament gazdasági szakbizottsága előtt számolt be a helyreállítási tervek végrehajtásáról, két évvel az összesen nyolcszázmilliárd eurós Next Generation EU (NGEU) koronaalap elfogadása után. A két biztos közölte, hogy tíz uniós tagállam jelezte előzetesen, hogy igényt tart a helyreállítási keret kölcsönrészére, összesen 147 milliárd euróra. Ez majdnem nyolcvanmilliárd euróval kevesebb a 225 milliárd eurós teljes keretösszegnél.
A tíz tagállam értesülésünk szerint a következő: Magyarország, Belgium, Horvátország, Csehország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Spanyolország. A tíz ország közül egyesek, így Olaszország már lehívták a számukra elkülönített hitelt, de ez nem zárja ki, hogy továbbiakhoz is hozzáférjen, tekintettel arra, hogy a tagállamok többsége nem tart igényt a kölcsönre.
A kölcsön nagy részét az energiafüggőség csökkentésére lehetne fordítani
Bár a kölcsön konkrét felhasználásáról a helyreállítási tervvel összhangban a tagállamok dönthetnek, a bizottság arra ösztönzi a kormányokat, hogy az RRF mellé kiegészítésként létrehozott REPowerEU program keretében az energetikai átállást (alapjában véve az orosz energiafüggőségről való leválást) szolgáló beruházásokra fordítsák a kölcsön jelentős részét. Így Magyarország akár a teljes kölcsönkeretet is energetikai és tiszta energiával kapcsolatos beruházásokra költhetné. A REPowerEU keretéből hazánk hétszázmillió eurót kap vissza nem térítendő támogatásként, amelyet tehát meg lehetne fejelni a kölcsönnel.
A hitel felvételéhez ugyanakkor átdolgozott helyreállítási tervet kell benyújtani Brüsszelben, amely meglehetősen időigényes. Bár a bizottság azt kérte a tagállamoktól, hogy legkésőbb április 30-ig terjesszék elő a REPowerEU forrásainak felhasználására vonatkozó tervet, ezt mostanáig egyedül Észtország teljesítette.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós eljárás: egyes ügyeket megold, másokat továbbra is nyitva hagy az új magyar javaslatcsomag
Magyarország még nem állhat sorba a pénzért
Az Európai Bizottság egyébként másfél év alatt valamivel több mint 150 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás vagy hitel folyósításáról döntött a tagállamoknak a helyreállítási alapból. A testület mostanáig 27 kifizetési kérelmet kapott 18 tagállamból, amelyből 24 esetében már jóváhagyta a kifizetést.
Emlékezetes, hogy a magyar helyreállítási tervet az EU-ban utolsóként, 2022 decemberében fogadta el a bizottság, majd a tanács, az 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás első, nyolcszázmillió eurós részletének kifizetését 27 kulcsfontosságú feltételhez, úgynevezett szupermérföldkövekhez kötve. Bár a kormány eredetileg március végéig szerette volna megteremteni a feltételeket a helyreállítási forrásokhoz való hozzáféréshez, április vége felé közeledve sincs jele a közeli áttörésnek.
Az egyeztetések egyszerre több fronton is haladnak, de eddig egyetlen problémahalmazt sem sikerült megoldania a kormánynak, amely bizonyos jelek szerint lemondott arról, hogy egy csomagban mindenről megállapodjon. A legmesszebb még a négy igazságszolgáltatási reform terén jutott az Orbán-kabinet, és egy pozitív bizottsági vélemény esetén elvileg kezdeményezhetné Brüsszeltől a kohéziós politikai források egészét blokkoló horizontális feljogosító feltétel teljesítésének elismerését és az emiatt zárolt összegek (közel 13 milliárd euró) felszabadítását. A bizottságnak ebben az esetben három hónapja van az elbírálásra, jóllehet a vonatkozó magyar törvénytervezetek már az asztalán hevernek.
