Több amerikai telephelyen is végéhez közeledik azoknak a vegyifegyver-készleteknek a megsemmisítése, amelyeket a múlt század eleje óta és különösen a hidegháború idején halmoztak fel. Illetékesek szerint a lépés példát mutathat más fegyverek esetében is – megmutatva, hogy politikai akarattal el lehet tüntetni a tömegpusztító fegyverek fenyegető készleteit.
A Kentucky keleti részén, a zöld dombok közepén elterülő katonai létesítményben hamarosan átlépnek egy mérföldkövet a hadviselés I. világháborúig visszanyúló történetében.
A Blue Grass Army Depot dolgozói közel állnak ahhoz, hogy megsemmisítsék a GB idegméreggel töltött rakétákat, amelyek az Egyesült Államok utolsó deklarált vegyi fegyverei. Ezzel befejeződik a hidegháború végére több mint harmincezer tonnát kitevő készlet felszámolását célzó, évtizedekig tartó kampány.
A fegyverek megsemmisítése jelentős vízválasztó a Kentucky állambeli Richmond és a Colorado állambeli Pueblo számára, ahol az amerikai hadsereg egyik raktára múlt hónapban megsemmisítette az utolsó vegyi anyagokat. Ez egyben meghatározó pillanat volt a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési erőfeszítések sorában is.
Az USA-nak – az 1997-ben hatályba lépett nemzetközi vegyifegyver-egyezmény értelmében, amelyhez 193 ország csatlakozott – szeptember 30-i határidővel kell felszámolnia megmaradt vegyi fegyvereit. A Kentuckyban megsemmisített lőszerek az utolsó voltak a 51.000 M55-ös rakéták közül, amelyek GB idegmérget – a szarin néven is ismert halálos mérget – tartalmaztak, és amelyeket a negyvenes évek óta tároltak a raktárban.
„Az ilyen fegyverek többé nem tolerálhatók”
Katonai szakértők szerint a lőszerek megsemmisítésével az Egyesült Államok hivatalosan is hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú fegyverek többé nem elfogadhatók a harctéren, egyben üzenetet küld annak a maroknyi országnak, amely nem csatlakozott a megállapodáshoz.
„Az egyik dolog, amire igazán büszkék vagyunk, az az, ahogyan befejezzük a küldetést. Végleg befejezzük az Amerikai Egyesült Államok számára” – mondta Kim Jackson, a pueblói vegyi anyagokat megsemmisítő kísérleti üzem vezetője.
A vegyi fegyvereket először az I. világháborúban használták a modern hadviselésben, ahol a becslések szerint legalább százezer ember életét oltották ki. Annak ellenére hogy a genfi egyezmény ezt követően betiltotta a használatukat, az országok a megsemmisítésüket előíró szerződésig folytatták a fegyverek felhalmozását.
Colorado állam déli részén a hadsereg pueblói vegyi raktárának dolgozói 2016-ban kezdték meg a fegyverek megsemmisítését, és június 22-én fejezték be feladatukat: semlegesítettek egy teljes, mintegy 2600 tonna mustárgázt tartalmazó készletet. A lövedékek és aknavetők az ország eredeti, 30.610 tonna hatóanyagot tartalmazó vegyifegyver-készletének mintegy 8,5 százalékát tették ki.
Ilyen borzalmakat okoznak a vegyi fegyverek: ezen az 1988-as képen az iraki Halabdzsa városában a kurdokat érő vegyi gáztámadás áldozatai láthatók. Azzal vádolták Szaddám Huszein néhai iraki diktátort, hogy mustárgázt és tabun ideggázt vetett be a kurd kisebbség elleni erőszak során
Az ötvenes évek óta közel nyolcszázezer, mustárgázt tartalmazó vegyi lőszert tároltak szigorúan őrzött beton- és földbunkerekben, amelyek a Pueblótól keletre fekvő, nagy kiterjedésű mezőgazdasági terület mellett tarkítják a tájat.
A fegyverek megsemmisítése enyhíti az aggodalmat, amely a coloradói és a kentuckyi polgári vezetők bevallása szerint mindig ott motoszkált a fejükben.
A helyiek aggódtak a készletek és megsemmisítésük módja miatt
„Maguk a fegyverek nem jelentettek fenyegetést – mondta Nick Gradisar, Pueblo polgármestere, de hozzátette: – Mindig gondolkodtunk azon, mi történhet velük.”
A nyolcvanas években a Kentucky állambeli Blue Grass Army Depot környéki közösség fellázadt a hadsereg eredeti terve ellen, miszerint az üzem 520 tonnányi vegyi fegyverét elégetik, ami évtizedekig tartó vitához vezetett megsemmisítésük módjáról. Sikerült leállítaniuk a tervezett hulladékégető üzemet, majd a törvényhozók segítségével arra kényszerítették a hadsereget, hogy alternatív módszereket javasoljon a fegyverek elégetésére.
Craig Williams, aki a közösségi ellenállás vezető hangja lett, később pedig a politikai vezetés és a hadsereg partnere, elmondta, hogy a lakosság aggódott a halálos vegyi anyagok elégetéséből származó lehetséges mérgező szennyezés miatt.
Williams megjegyezte, hogy a hadsereg úgy számolta fel meglévő készleteinek nagy részét, hogy a fegyvereket más, távolabbi helyszíneken, például a Csendes-óceánban lévő Johnston-atollon vagy a utahi sivatag közepén lévő vegyianyag-raktárban égette el. A kentuckyi helyszín azonban Richmond szomszédságában volt, csak néhány tucat mérföldre Lexingtontól, az állam második legnagyobb városától.
„Egy több mint hatszáz fős középiskolánk helyezkedett el egy mérföldre a tervezett kéménytől” – mesélte Williams.
A Kentuckyban található raktárban a negyvenes évek óta tároltak mustárgázt, valamint VX és szarin idegmérget, nagyrészt rakéták és más lövedékek belsejében. Az állami megsemmisítőüzem 2015-ben készült el, és 2019-ben kezdte meg a fegyverek megsemmisítését. Egy semlegesítésnek nevezett eljárást alkalmaz a halálos szerek hígítására, hogy biztonságosan lehessen ártalmatlanná tenni őket.
A projekt mindkét közösség számára áldás volt. A munkavállalók ezreinek elvesztésével szembenézve mindkettő a jelen lévő, magasan képzett munkaerővel próbálja a régiójába csábítani az odatelepülésen gondolkodó vállalatokat.
Példa lehet más típusú fegyverek felszámolásához is
A pueblói telephelyen dolgozók nehézgépeket használtak, hogy aprólékosan – és lassan – felrakják az öregedő fegyvereket a szállítószalagra, amelyen a biztonságos helyiségekbe kerültek. Ezekben távirányítású robotok végezték a mérgező mustárhatóanyag eltávolításának piszkos és veszélyes munkáját, amelyet arra szántak, hogy felhólyagosítsa a bőrt, és szem-, orr-, torok- és tüdőgyulladást okozzon.
A robotberendezések eltávolították a fegyverek gyutacsait és robbanószerkezeteit, mielőtt forró vízzel semlegesítették a mustárhatóanyagot, majd maró oldattal keverték össze, hogy megakadályozzák a reakció visszafordulását. A mellékterméket mikrobákkal teli nagy tartályokban tovább bontották, majd az aknagránátokat és lövedékeket 1000 Fahrenheit-fokon (538 Celsius-fokon) fertőtlenítették és fémhulladékként újrahasznosították.
A problémás, szivárgó vagy túltöltött lőszereket egy páncélozott, rozsdamentes acélból készült detonációs kamrába küldték, ahol körülbelül 593 Celsius-fokon megsemmisítették.
A coloradói és a kentuckyi telephely volt az utolsó a sok közül – beleértve a Utah állambelit és a Johnston-atollt is –, ahol az Egyesült Államok vegyi fegyvereit raktározták és megsemmisítették. A többi helyszín között voltak alabamai, arkansasi és oregoni létesítmények.
Kingston Reif, az amerikai védelmi miniszter fenyegetéscsökkentésért és fegyverzet-ellenőrzésért felelős helyettes államtitkára szerint az utolsó amerikai vegyi fegyver megsemmisítése „egy fontos fejezetet zár le a hadtörténelemben, amit már nagyon vártunk”.
A tisztviselők szerint az amerikai készlet felszámolása jelentős előrelépés a vegyifegyver-tilalmi egyezmény szempontjából. Csak három ország – Egyiptom, Észak-Korea és Dél-Szudán – nem írta alá a szerződést. Egy negyedik, Izrael aláírta, de nem ratifikálta.
Reif megjegyezte, hogy továbbra is aggodalomra ad okot, hogy az egyezmény egyes részes felei – különösen Oroszország és Szíria – be nem jelentett vegyifegyver-készletekkel rendelkeznek.
A fegyverzet-ellenőrzés hívei mégis azt remélik, hogy az Egyesült Államoknak ez az utolsó lépése ráveheti a fennmaradó országokat a csatlakozásra., valamint hogy modellként szolgálhat más típusú fegyverek felszámolásához. (Bár Biden elnök épp a napokban engedélyezte, hogy az aktivisták által világszerte elítélt, nagy pusztítást okozó kazettás vagy fürtös bombákat szállítsanak Ukrajnának. Az erről szóló egyezményt több mint száz ország aláírta, de nincs köztük sem Oroszország, sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok.)
„Ez azt igazolja, hogy az országok valóban be tudnak tiltani egy tömegpusztító fegyvert” – mondta Paul F. Walker, a Fegyverzet-ellenőrzési Szövetség alelnöke és a Vegyifegyver-tilalmi Koalíció koordinátora a most felszámolt vegyi fegyverekről.
„Ha meg akarják tenni, ahhoz csak politikai akarat és egy jó ellenőrzési rendszer kell.”
