Alekszandr Lukasenka elnyomó uralmának 28 éve alatt viszonylag biztonságban érezhették magukat a vele szemben álló, az őt megvető vagy egyszerűen csak az adott politikát kritizálni akaró belaruszok, amennyiben saját otthonukban fejtették ki nézeteiket.
Jogi és digitális szakértők szerint most érdemes lehet átgondolniuk a dolgot – különösen ha olyan eszközöket használnak, mint a GPS-nyomkövető alkalmazások, az online társkereső szolgáltatások vagy a hangvezérelt virtuális asszisztensek, például az Alisza, amely az oroszországi székhelyű Yandex internetes vállalat terméke.
Lukasenka múlt héten írt alá egy rendeletet, amely előírja a távközlési szolgáltatóknak és a weboldal-tulajdonosoknak, hogy csatlakozzanak egy új, államilag tervezett rendszerhez, amely lehetővé teszi a belarusz KGB számára, hogy szinte bármilyen online tevékenységet megfigyeljen.
Az október 18-i rendelet egy tavaly elfogadott törvény folyománya, amely papíron korlátlan jogkörrel ruházta fel az állambiztonsági szerveket a polgárok digitális lábnyomának – beleértve az otthoni okoseszközöket is – kémlelésére, de nem rendelkezett semmilyen mechanizmussal a megvalósítására.
„Ha korábban az internetes forrásokon és adatbázisokon keresztül történő megfigyelés potenciális fenyegetésnek hangzott, most már világos, hogyan fogják a gyakorlatban megvalósítani” – írta a Netobservatory és a Za BYnet, két, a belarusz online szabadságot figyelő csoport a LegalHub jogsegélyszervezettel közösen kiadott tanulmányban.
Az online behatolás állami kiterjesztése nem fog azonnal életbe lépni, mivel a rendszer még nincs kész, a cégeknek időre és pénzre lesz szükségük a telepítéséhez – állították a jogi és digitális szakértők.
Elméletileg csak aktív nyomozás részeként lehet hozzáférni a polgárok online lábnyomához, de a biztonsági szolgálatok tevékenységét nem felügyeli senki – írták a szakértők.
A 2021-es törvénnyel együtt az új rendelet lehetővé teszi a KGB számára, hogy hozzáférjen azokhoz az információkhoz, amelyeket az internetszolgáltatók, weboldalak és adatbázisok tárolnak az egyénekről – az általuk látogatott oldalaktól és a fórumokon közzétett üzenetektől kezdve az online banki szolgáltatásokon, társkereső oldalakon zajlott tevékenységükig.
A weboldalak és online szolgáltatások gyakran évekig tárolják az adatokat. A rendelet nem akadályozza meg, hogy az állambiztonsági szervek már a rendelet hatályba lépése előtt is kutassanak információk után.
A rendelet a szabadság és az emberi jogok elleni legújabb korlátozás, amelyet Lukasenka azóta vezetett be, hogy győzelmet hirdetett a 2020. augusztusi elnökválasztáson. Ennek nyomán több tízezer belarusz állampolgár az utcára vonulva tiltakozott a választási eredmények durva meghamisítása ellen.
Szigorú törvények, erőszakos elnyomás
Lukasenka kormánya erőszakkal elfojtotta a tüntetéseket, és szigorú törvények elfogadásába kezdett, hogy megpróbálja korlátozni a tüntetők szervezkedési képességét és ellenállási hajlandóságát.
Az állam a Telegram közösségimédia-alkalmazást vette célba, amely döntő szerepet játszott a polgárok kommunikációjában, az információ terjesztésében és az olyan tevékenységek megszervezésében, mint a tüntetések. A hatóságok őrizetbe vették az ellenzéki Telegram-csatornák adminisztrátorait, és megvádolták azokat, akik feliratkoztak rájuk.
Az október 18-i rendelet nem határozza meg konkrétan, hogy milyen típusú weboldalaknak, internetes szolgáltatásoknak és adatbázisoknak kell csatlakozniuk a megfigyelési rendszerhez, ami széles körű mozgásteret adhat a belarusz biztonsági szolgálatoknak a végrehajtás módját illetően.
Azt sem határozza meg, hogy csak a hazai vállalatokra vonatkozik-e az új törvény, ami lehetőséget ad arra, hogy a hatóságok akár külföldi weboldalakra is nyomást gyakoroljanak.
A Netobservatory, a Za BYnet és a LegalHub tanulmánya szerint a KGB először a legnagyobb online szereplőket veheti célba, mint a Google, a Yandex, a Facebook, a VKontakte, az Instagram, a Twitter, a TikTok, a YouTube és a Telegram.
A külföldi vállalatok nagy valószínűséggel nem fognak engedni az ilyen követeléseknek, mivel Oroszországban, a sokkal nagyobb és jövedelmezőbb piacon is ellenálltak a hasonló nyomásnak.
Az együttműködést megtagadó weboldalakat és online szolgáltatásokat be is tilthatják – áll a kutatásban.
A belarusz állampolgárok nem fogják tudni, hogy mely weboldalak kapcsolódnak a megfigyelőrendszerhez, ami sokakat arra késztethet, hogy elkerüljön minden olyan weboldalt vagy online szolgáltatást, amelyről úgy gondolja, hogy az állam célpontja.
A belaruszok a letartóztatástól való félelem miatt tömegesen iratkoztak le az állam által szélsőségesnek minősített Telegram-csatornákról.
A három szakértői csoport tanulmánya szerint az okosotthonrendszerek részeként csatlakoztatott eszközök a KGB érdeklődésére tarthatnak számot. Az eszközök – amelyek például otthoni biztonsági, fűtési és energiatakarékossági céllal vannak összekapcsolva – rengeteg információt tartalmazhatnak egy adott személyről, például a tartózkodási helyéről.
A szakértők szerint a KGB potenciálisan hozzáférhet a beszélgetéseket rögzítő hangalapú intelligens asszisztensek tárolt adataihoz.
„Ön már beüzemelte az állami szolgáltató Beltelecom okosotthonrendszerét érzékelőkkel és videokamerákkal, vagy még mindig kételkedik?” – írták arra utalva, hogy a belaruszok azt kockáztatják, hogy a magánéletüket veszélyeztetik és a KGB kezére játszanak, amennyiben így tesznek.
