A belarusz civil társadalom felszámolása óta, a 2020-ban kitört demokráciapárti tüntetések leverése után erősen ideologizált, katonai-hazafias nevelést vezettek be az árvák és más hátrányos helyzetű gyermekek számára, amit részben a védelmi és belügyminisztérium irányít.
A szülős gyerekek többnyire megbirkóznak ezzel, a katonai-hazafias nevelés sokkal jobban hat az árvákra – mondta egy belarusz gyermekjogi aktivista.
A vitatott eredményű, 2020-as belarusz elnökválasztás után kirobbant példátlan demokráciapárti tüntetéseket követően a kormány kíméletlen leszámolásba kezdett a másként gondolkodókkal szemben, aktivistákat börtönöztek be, bezáratták a független sajtót, és általában véve felszámolták a civil társadalmat.
Az országban több ezer árva és olyan gyerek maradt, akiknek a szüleit megfosztották a felügyeleti joguktól.
„Korábban voltak olyan szervezetek, amelyek lehetőséget kínáltak az ilyen gyerekek integrációjára és szocializációjára – mondta a Current Time-nak, a Szabad Európa orosz nyelvű szolgálatának Volha Vjalicska belarusz gyermekpszichológus és jogvédő, aki Lengyelországba menekült, miután 2021 közepén bezárták a hrodnói gyermekhospice-t. – Most már csak az állam figyel rájuk, és annak megvan a saját programja” – jegyezte meg.
Egyre inkább ez a helyzet Belaruszban, és különösen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen. A program főleg a katonai-hazafias tevékenységekre összpontosít. Az állami és belarusz ortodox egyházi intézményekből érkező árvákat katonai táborokba küldték, ahol kiképzést kaptak a hírhedt orosz Wagner-csoport zsoldosai vezetésével. Még bátorító leveleket is kellett írniuk az Ukrajna egyes részeit megszálló orosz katonáknak.
Az oktatási, a védelmi, a belügyi és a rendkívüli helyzetek minisztériuma közösen koordinálja az állam hazafias nevelését. Bár már legalább 2007 óta működtetnek ilyen táborokat a kiszolgáltatott gyerekek számára, az ukrajnai háború és a belarusz autokrácia erősödése után a kormány prioritásává váltak.
„Meghitt, családi légkör”
2020 decemberében például a belügyminisztérium és a minszki OMON rohamrendőrség egy csoport árvát látott vendégül egy fegyver- és járműbemutatón. Az állami média beszámolója szerint az egyik tizenkét éves fiú golyóálló mellényt és rohamrendőrsisakot vett fel, mire egy másik gyerek azt mondta neki: úgy néz ki, mint egy igazi ezredes.
A minszki OMON-egység vezetője szerint mindent megtettek azért, hogy „a gyerekek úgy érezzék, mintha meghitt, családi légkörben lennének”.
Az ilyen programok mindennapossá váltak a gyerekek számára. Áprilisban az oktatási minisztérium egy rendezvénysorozatról számolt be, amelyen több mint száz speciális igényű gyermek és árva vett részt, akik ejtőernyősökkel találkozhattak, és arra biztatták őket, hogy írjanak leveleket a katonáknak. A jelentés szerint „az ejtőernyősök beszélgettek a gyerekekkel, megmutatták nekik a modern fegyvereket, és fotókat készítettek”.
2020 óta folyamatosan növekszik az árvák és más szociálisan hátrányos helyzetű gyerek számára katonai egységeknél szervezett táborok száma. A 2021–22-es évben mintegy 480 ilyen tábor volt – számolt be az állami média, míg 2023-ban 583-at szerveztek „csaknem hatezer gyerek részvételével”.
A kormány 2024-re 14 ezer, köztük sok árva és más, a szociális ellátórendszerben élő gyermek nyári táboroztatását tervezte „a fegyveres erők egységeinek bázisain” – jelentette a Belta állami hírügynökség. A táborokat veteránok, zsoldosok és aktív szolgálatot teljesítő katonák vezetik.
2023 júliusában az állami televízió egyik kommentátora, Kszenyija Lebegyeva egy videót tett közzé a Telegramon, amelyen Wagner-zsoldosok egy csoport kisgyereket oktatnak egy katonai-hazafias táborban.
„Ez nem Mary Poppins. A gyerekeink a megfelelő játékokat és a megfelelő tanárokat választják” – írta Lebegyeva.
A hűségről szól
A Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának egyeteme középiskolát is működtet árvák, hátrányos helyzetű és problémás családok gyerekei számára. Az iskola végzőseinek 93 százaléka 2024-ben katonai-műszaki területen tervezett továbbtanulni.
„Megváltozott a hazafiság fogalma – mondta Kacjarina Dejkalo egy júniusi kerekasztal-beszélgetésen a belarusz gyermekek jogairól, amelynek a litván parlament adott otthont. – Már nem az ország szeretetéről van szó, hanem elsősorban a jelenlegi kormány iránti lojalitásról” – tette hozzá.
Dejkalo külön kiemelte a katonaság és a Moszkvához kötődő belarusz ortodox egyház aktív részvételét az oktatásban. A Mediazona hírportál 2023-ban arról számolt be, hogy az egyház mintegy húsz katonai-hazafias tábort működtet országszerte. Májusban az oktatási minisztérium engedélyezte az ortodox kolostoroknak, hogy menedékhelyeket nyissanak a kiszolgáltatott gyerekek számára.
Amióta Oroszország 2014-ben elkezdte szítani a szeparatista felkelést Kelet-Ukrajna egyes részein, több belarusz katonai-hazafias tábor küldött gyerekeket hasonló oroszországi táborokba, ahol az ukrajnai Donbászban harcoló orosz zsoldosok katonai gyakorlatokra oktatták őket – jelentette a belarusz állami televízió 2016-ban.
A gyermekpszichológus Vjalicska szerint az árva és hátrányos helyzetű gyerekeknek nincsenek felnőtt példaképeik, akik segítenének nekik megérteni azt az erősen ideologizált és militarizált környezetet, amit tapasztalnak.
„Az ideologizálás, amellyel a belarusz kormány átitatja az oktatást, sajátos viselkedési mintákat eredményez a gyerekekben – mondta a szakember a Current Time-nak. – A szülőkkel rendelkező gyerekek többnyire megbirkóznak ezzel, a katonai-hazafias nevelés sokkal jobban hat az árvákra” – tette hozzá.
Ráadásul az árvaházakban az internet és az információkhoz való hozzáférés szigorú korlátozása még kiszolgáltatottabbá teszi a gyerekeket.
„Az árvák traumatizált gyerekek, akik elvesztették legfőbb támaszukat, kötődésüket. Ezért minden felnőttre, aki ad nekik egy cukorkát vagy mond néhány kedves szót, védelmezőként tekintenek, pozitív hősként és példaképként néznek rájuk” – fogalmazott.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2023. márciusi ülésén a Megbékélés Nemzetközi Szövetsége (IFOR) aggodalmát fejezte ki „a gyermekek katonai kiképzési programjai miatt”, mondván, hogy 2022-ben több mint 18 ezer hatévesnél fiatalabb gyermek esett át ilyen kiképzésen, ami fegyverhasználatot is jelentett.
