Politikai támadás, hogy egyes muszlim nők abaját viselnek a francia iskolákban – mondta a kormány szóvivője hétfőn, amikor kifejtette, hogy miért tiltották ki a bő és földig érő iszlám női ruhadarabot a franciaországi oktatási intézményekből.
Gabriel Attal oktatási miniszter vasárnap jelentette be, hogy a jövő héten kezdődő új tanévtől már nem engedik az iskolákban a Közel-Keletről származó abaját, mert sérti a szekuláris törvényeket.
„Ezután nem lehet abaját viselni az iskolákban” – mondta Gabriel Attal oktatási miniszter a TF1 televíziónak, és hozzátette: „Egyértelmű, országos szintű szabályzatot” ad ki az iskolaigazgatóknak még szeptember 4., az új tanév kezdete előtt.
Olivier Véran kormányszóvivő azt mondta, hogy az abaja „nyilvánvalóan” vallási jellegű ruha, és „politikai támadás, politikai jelzés”, amelyben ő „hittérítést” lát, vagyis kísérletet arra, áttérítsék az embereket az iszlámra.
„Az iskola szekuláris. Nagyon nyugodtan, de határozottan mondjuk: nem a vallást jelző ruhának való hely” – fogalmazott a BFM tévécsatornának.
Attal miniszter hétfőn közölte, hogy a kormány állásfoglalása egyértelmű: az abaja „nem való az iskolákba”.
„Kóstolgatják az iskoláinkat. Az elmúlt néhány hónapban egyre gyakoribbá vált szekuláris szabályaink megsértése, különösen az olyan vallási jellegű ruhák viselése, mint az abaja vagy a kamiz (ugyancsak földig érő, bő férfiing – a szerk.), amelyek megjelentek – és ott is maradtak – egyes intézményekben” – mondta újságíróknak.
„Ezután nem lehet abaját viselni az iskolákban” – jelentette ki a miniszter a TF1 televíziónak, és hozzátette: „Egyértelmű országos szintű szabályzatot” ad ki az iskolaigazgatóknak még szeptember 4., az új tanév kezdete előtt.
A kendő már jó ideje tilos
A lépést megelőzően hónapokig folyt a vita az abajáról a francia iskolákban. Az iszlám fejkendőt már csaknem húsz évvel ezelőtt betiltották Franciaország oktatási intézményeiben.
Az abaja betiltását a jobboldal és a szélsőjobb szorgalmazta. A baloldal azzal érvelt a lépés ellen, hogy sértené a polgári szabadságjogokat.
Beszámolók jelentek meg arról, hogy egyre többen hordanak abaját az iskolákban, a kérdés feszültséget szült tanárok és szülők között.
„A szekularizmus annak a szabadságát jelenti, hogy az iskolán keresztül bárki megvalósíthatja az egyenjogúságát” – mondta Attal. Az abaja szerinte olyan „vallási gesztus, amelynek célja, hogy tesztelje az emberek ellenállását a világi szentéllyel, az iskolával szemben”.
„Ha belépsz egy tanterembe, nem szabad, hogy ránézésre meg tudd állapítani a tanulók vallását” – mondta.
2004 márciusa óta törvény tiltja „olyan feliratok vagy ruhák viselését, amelyekkel a tanulók vallási hovatartozásukat fejezik ki” az iskolákban.
Idetartoznak a nagyméretű keresztek, a zsidó fejfedők – a kipák – és az iszlám fejkendők is.
Ehhez kapcsolódóan: Razziákkal és egy új törvénnyel harcolna a radikális iszlám ellen Franciaország
A fejkendőktől eltérően az abaják – a hosszú, bő ruhadarabok, amelyek a hit által előírt szerény, visszafogott öltözködést testesítik meg a muszlimok szemében – szürkezónában voltak, mindeddig nem sújtotta őket konkrét tilalom.
Ám az oktatási minisztérium tavaly novemberben már körlevelet adott ki a témában.
Ebben az abaját a ruhadarabok azon csoportjába sorolta, amelyek viselése betiltható, ha „vallási hovatartozás nyílt kifejezéseként viselik”. A körlevél ugyanebbe a kategóriába sorolta a kendőt és a hosszú szoknyát is.
Vegyes reakció
Attal elődje, Pap Ndiaye oktatási miniszter, akit a pedagógusszakszervezetek megkerestek a kérdéssel kapcsolatban, azt válaszolta, hogy nem akar „végtelen jegyzékeket közzétenni a ruhák hosszának meghatározására”.
Az egyik szakszervezeti vezető, Bruno Bobkiewicz üdvözölte Attal vasárnapi bejelentését.
„Az utasítások nem voltak egyértelműek, most már azok, és ezt üdvözöljük” – mondta Bobkiewicz, az iskolaigazgatókat képviselő NPDEN-UNSA főtitkára.
Éric Ciotti, az ellenzéki jobboldali Köztársaságiak párt vezetője is üdvözölte a hírt.
„Többször kértük már az abaja betiltását iskoláinkban” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Afganisztán az ígéretek országa, nem a nőké
Clémentine Autain, a baloldali ellenzéki Engedetlen Franciaország párt tagja azonban elítélte azt, amit „ruharendőrségnek” nevez.
Attal bejelentése alkotmányellenes, és ellentétes Franciaország szekuláris értékeinek alapelveivel, valamint a kormány „rögeszmés elutasítását jelzi a muzulmánokkal szemben” – állította.
Alig tért vissza a nyári szünetből, Emmanuel Macron elnök kormánya már Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésével próbálja felvenni a versenyt – tette hozzá.
A vita azután erősödött fel, hogy 2020-ban egy radikalizálódott csecsen menekült párizsi külvárosi iskolája közelében lefejezte Samuel Paty tanárt, aki Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat mutatott a diákoknak.
A CFCM, a számos muzulmán egyesületet magában foglaló országos testület annak a véleményének adott hangot, hogy a ruhadarabok önmagukban nem vallási jelzések.
Az abaja betiltásáról szóló bejelentés a 34 éves Attal első jelentős lépése azóta, hogy idén nyáron átvette a rendkívül vitatott oktatási tárcát.
A negyvenéves Gérald Darmanin belügyminiszterrel együtt olyan feltörekvő csillagként tekintenek rá, aki fontos szerepet játszhat Macron 2027-es távozása után.
