Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány; az elöregedés miatt egy év alatt százötvenezerrel csökkenhet a munkaképes korúak száma. A munkaügyi hivatal vezetője szerint a problémát már csak külföldi munkavállalókkal lehet orvosolni.
Németország az Európai Unió egyik leginkább elöregedett társadalma, 2020-as adatok szerint az idős népesség több mint 28 százaléka a teljes társadalomnak, és becslések szerint 2050-re elérheti a 37,5 százalékot is a hatvan évnél idősebbek aránya. Ezzel párhuzamosan a gyermekszám régóta igen alacsony, az egy szülőpárra jutó átlagos gyermekszám 2020-ban 1,59 volt (Magyarországon a legfrissebb, 2019-es adat szerint 1,55 a ráta).
Évente százötvenezren lépnek ki a munkaerőpiacról
A német szövetségi munkaügyi hivatal vezetője, Detlef Scheele a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban azt mondta, Németországban a társadalom elöregedése miatt olyan súlyossá kezd válni a munkaerőhiány, hogy pótlására több bevándorlóra van szükség. Scheele elmondta, hogy a munkaügyi hivatal várakozásai szerint Európa legnagyobb gazdaságában idén közel százötvenezerrel csökken a munkaképes korúak száma, a következő években pedig „sokkal drámaibb lesz” a csökkenés.
Scheele szerint ezért a bevándorlás kulcsfontosságú lesz. Hozzátette: nem a menekültügyről beszél, hanem kifejezetten a munkavállalás miatti „célzott bevándorlásról”. „Évente négyszázezer bevándorlóra van szükségünk, tehát lényegesen többre, mint az elmúlt években – mondta Scheele. – Az ápolástól kezdve a klímatechnikusokon át a logisztikusokig és az akadémikusokig mindenhol hiány lesz szakképzett munkaerőből.”
Csökkenő tendencia
A 83 milliós Németországban élők mintegy 13,7 millióan külföldi születésűek, a bevándorlók jelentős része másik EU-s országból érkezett. 2015 óta folyamatosan csökken a Németországba irányuló bevándorlás, tavaly az országban élő külföldiek száma mintegy 204 ezerrel nőtt, ami 1,8 százalékkal több, mint az előző évben, ám az elmúlt évtized legalacsonyabb növekedési rátája.
Scheele megjegyzései érzékeny időpontban, kevesebb mint egy hónappal a következő németországi országos választások előtt hangzottak el. A Süddeutsche Zeitung riportere rá is kérdezett a bevándorlással szembeni politikai ellenállásra. Scheele válaszában úgy fogalmazott, „ki lehet állni, és azt mondani, hogy nem akarunk külföldieket, de az nem működik”.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AFD) párt, amely a jelenlegi, leköszönő parlament legnagyobb ellenzéki pártja, „érthetetlen követelésnek” nevezte Scheele álláspontját. Az AFD egyik képviselője, Rene Springer szerint a hivatalvezető „azon vállalatok szócsöve lett, amelyek a bevándorlás segítségével tovább akarják nyomni a béreket”.
A munkaerőhiány a Németországhoz hasonló demográfiai helyzettel szembenéző Magyarországon is problémákat okoz. A magyar kormány bevándorlásellenes retorikája ellenére az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a külföldi munkavállalók száma Magyarországon, egy idei, szeptemberben életbe lépő kormányrendelet pedig tovább könnyíti a munkavállalási célú bevándorlást. A rendelet lehetővé teszi, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is jöhessenek Magyarországra.
