Joe Biden amerikai elnök fontolóra veszi a Vlagyimir Putyin elleni személyes szankciókat, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Ez ritka fenyegetés. Közben az Egyesült Államok katonai felszereléseket szállít Kijevbe, és a nyugati vezetők folytatják Oroszország elrettentését Ukrajna megszállásától.
Biden január 25-én azt mondta újságíróknak, hogy ha Oroszország a határ közelébe csoportosított, becslések szerint százezer vagy annál több katonájával bevonulna Ukrajnába, az „a legnagyobb invázió lenne a második világháború óta” és „megváltoztatná a világot”.
Arra a kérdésre, el tudná-e képzelni, hogy válaszként közvetlenül Putyin ellen hozzon szankciókat, Biden azt mondta: „Igen. El tudnám.”
Biden január 24-én konzultált a szövetséges európai vezetőkkel az orosz csapatösszevonások nyomán kialakult feszültségekről, és a Pentagon bejelentette, hogy 8500 amerikai katonát helyez fokozott készültségbe a NATO jelenlétének megerősítése érdekében a térségben.
Nem áll szándékában amerikai csapatokat küldeni
Biden azt mondta, nem áll szándékában amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába, de ismét súlyos büntetőintézkedésekre figyelmeztette Oroszországot, ha Moszkva támadást rendelne el.
A NATO-nak körülbelül négyezer katonája van Észtországban, Litvániában, Lettországban és Lengyelországban többnemzetiségű zászlóaljakban. Tankok, légvédelmi, valamint hírszerző és megfigyelőegységek támogatják őket.
További felszerelések, köztük Javelin páncéltörő rakéták, hordozórakéták és egyéb katonai nehézfegyverek érkeztek Kijevbe január 25-én az Ukrajna védelmének megerősítésére szánt kétszázmillió dolláros csomag harmadik részleteként.
Dárdák Kijevben
„Dárdák Kijevben! Új biztonsági segélyszállítmány – kilövők és rakéták – körülbelül nyolcvan tonna össztömeggel. Várjuk, hogy hamarosan megérkezzen a negyedik a nagy madárrajból – írta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter Twitteren. – Köszönet stratégiai partnerünknek.”
Oroszország szerint a válságot a NATO és az Egyesült Államok szítja, Moszkva a feszültség fokozásával vádolja őket. Bár Oroszország tagadja, hogy támadást tervezne, január 25-én hadgyakorlatokat indított Ukrajna közelében több ezer katona és több tucat harci repülőgép részvételével.
A Kreml vészjósló csapattelepítését arra használta fel, hogy jegyzéket állítson össze az európai biztonsági architektúra újrarajzolását célzó követeléseiről. Ezek között szerepel a kötelezettségvállalás arra, hogy a NATO soha nem veszi fel a tagjai közé Ukrajnát, és a szövetség jelentős mértékben visszavonul Kelet-Európából.
Lavrov az Állami Dumában beszél
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter január 26-án mond beszédet az Állami Dumában, és válaszol a képviselők kérdéseire.
Eközben a NATO és az Egyesült Államok egy dokumentumot készít elő az európai biztonsággal kapcsolatos orosz aggodalmakról, ezt még a héten elküldik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak.
A dokumentum egyértelművé teszi az orosz fél számára, hogy a NATO és a nyugati kormányok készek „leülni és megvitatni a fegyverzet-ellenőrzést, a leszerelést, a katonai tevékenységek átláthatóságát, a kockázatcsökkentési mechanizmusokat és az európai biztonság szempontjából fontos műveleteket” – mondta Stoltenberg január 25-én a CNN-en.
A folytatódó diplomáciai erőfeszítések részeként Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország tanácsadói Párizsban találkoznak január 26-án. Emmanuel Macron francia elnök pedig január 28-ra ütemezett be egy telefonbeszélgetést Putyinnal, amelytől Oroszország szándékainak tisztázását reméli.
