Az Európai Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke nem lát érdemi előrelépést a magyar helyreállítási tervről folyó egyeztetéseken, és arra figyelmeztetett, hogy fogytán van az idő. „Ha a fűtési szezon előtt sikerül elérni a gáztárolók nyolcvanszázalékos feltöltöttségi szintjét az EU-ban, akkor biztosan nem kell tartanunk gazdasági recessziótól” – fejtette ki több európai lapnak, köztük a Szabad Európának nyilatkozva Valdis Dombrovskis.
Az Európai Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke az utóbbi hetekben sem tapasztalt érdemi előrelépést a magyar helyreállítási tervről több mint egy éve zajló egyeztetéseken. A lett Valdis Dombrovskis szerint ugyanakkor a munka nem állt le, bár egyre inkább szorít az idő. „Nincs végső dátum a megállapodásra, de az igaz, hogy a helyreállítási eszköz (RRF) meglehetősen rövid határideje miatt lassan kifutunk az időből. Ezért is fontos, hogy most érjünk el előrehaladást” – húzta alá a Szabad Európa kérdésére az ügyvezető alelnök, aki több európai lapnak nyilatkozott.
Dombrovskis fontos politikai jelzésnek tartotta a tagjelölti státusz megadását Ukrajnának és Moldovának a csütörtöki EU-csúcson, amely „reményt és perspektívát (ad) az ukránoknak az orosz agresszió elleni küzdelmükben”. De a pozitív döntés egyúttal lényeges geopolitikai üzenet is, amennyiben egyértelművé tette, hogy a szóban forgó országok maguk dönthetnek a saját sorsukról, és nem maradnak akaratuk ellenére az orosz érdekszférában.
A bizottsági alelnök hangsúlyozta, hogy mielőtt Ukrajna és Moldova tovább tudna lépni a folyamatban, bizonyos reformokat kell végrehajtaniuk, „a tagjelölti státusz ugyanis nem vezet automatikusan a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez”. Dombrovskis úgy vélte, hogy a csatlakozási folyamat akár hosszú évekig is eltarthat. „Hosszú és fáradságos folyamat lesz, mire az ukrán gazdaság fel tud zárkózni az európai szinthez” – jósolta a politikus.
A tagjelölti státusz megadása egyúttal központi szerepet biztosít az EU-nak Ukrajna háború utáni újjáépítésében. A biztos szerint az Ukrán Újjáépítési Alap végleges formába öntése során irányadó lehet az EU által a koronaválság következményeinek kezelésére létrehozott helyreállítási és stressztűrő képességi eszköz (RRF) működése. Az újjáépítési tervet Kijev fogja letenni az asztalra, de arról ezt követően meg kell majd állapodnia az EU-val és más nemzetközi donorokkal. Az RRF-hez hasonlóan az újjáépítést szolgáló beruházásokat össze fogják kötni fontos reformokkal.
Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke néhány napja ezer milliárd euróra becsülte az ukrán újjáépítés költségét. Brüsszel ugyanakkor a háborús helyzet okozta bizonytalanság miatt egyelőre korainak tart bármiféle költségbecslést, és a finanszírozási eszközökről is csak később hozza meg a döntést. „Az előkészületek az alap felállítására már megkezdődtek. Bizonyos, hogy az erőfeszítés csapatmunkát igényel majd, az uniós költségvetés, a tagállamok, az európai és a nemzetközi pénzintézetek és partnerek bevonásával” – húzta alá az Európai Bizottság újjáépítési dossziét is gondozó ügyvezető alelnöke, aki szerint azt is mérlegelni fogják, hogy az oroszoktól lefoglalt javakat miként használhatnák fel az újjáépítés finanszírozására.
A szankciók inkább Oroszországot sújtják
Valdis Dombrovskis úgy vélte, hogy az EU-nak sikerült úgy kialakítania a szankciókat, hogy azok sokkal jobban ártanak Oroszországnak, mint az uniónak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a Világbank friss előrejelzése szerint az orosz gazdaság idén legalább 8,5 százalékkal fog zsugorodni, addig az európai gazdaság az első negyedévben a vártnál magasabb növekedést produkált.
A biztos a nehéz körülmények ellenére sem számít recesszióra az EU-ban, még akkor sem, ha – mint attól egyesek tartanak – Oroszország nyáron esetleg teljesen elzárná a gázcsapot. „Már télen megvizsgáltuk, milyen hatása lenne a gázszállítás hirtelen leállásának. Arra a következtetésre jutottunk, hogy még ebben az esetben is urai tudnánk maradni a helyzetnek. A következő fűtési szezonnak sokkal jobb pozícióból indulunk neki, mint az előzőnek” – mutatott rá a bizottság alelnöke, aki szerint a gazdasági recesszió elsősorban azon múlhat, hogy a terveknek megfelelően sikerül-e novemberig nyolcvanszázalékos szintig feltölteni az európai földgáztárolókat.
A nagyrészt az energiaárak által fűtött magas infláció, a globális ellátási láncokban beállt zavarok és az Európai Központi Bank által bejelentett monetáris szigorítás miatt ugyanakkor sokan már egy új eurózóna-válság rémképét festik a falra. Az egységes valutáért is felelős bizottsági tag szerint azonban az EU gazdasága stabilabb alapállásból és kevesebb makrogazdasági egyensúlyhiánnyal lépett be most a viharzónába, mint a globális gazdasági és pénzügyi válság idején.
Az Európai Bizottság mindazonáltal a változó helyzetben óvatosabb költségvetési politikákra inti főleg a nagy adósságot felhalmozó tagállamokat. „Az Európai Központi Bank fokozatosan szigorítja a monetáris politikát, és kamatemelésbe kezd. A könnyű pénz időszaka véget ért, a finanszírozási környezet változóban van” – mutatott rá Valdis Dombrovskis, aki hozzátette, hogy a testület kora ősszel közzéteszi elképzeléseit arról, milyen irányba változzanak az EU fiskális szabályai.
