Nem érzik magukat biztonságban a feminista és nőjogi szervezetek Oroszországban. Az úgynevezett „hagyományos értékek” erősítése a kormány által egyre sebezhetőbbé teszi őket a szélsőségességgel szembeni, tágan értelmezhető törvények miatt.
Tavaly októberben a Korzina nevű feminista csoport Mátka Feszt címmel rendezett eseménysorozatot a menstruáció témájában Udmurtföld fővárosában, Izsevszkben. Orvosok, pszichológusok, újságírók és más szakemberek tartottak előadásokat, de koncertek és stand-up comedy fellépések is voltak.
„Rengeteg pozitív visszacsatolást kaptunk, azonban a fesztivált el is ítélték »szélsőségesség« miatt. Egy helyi kulturális személyiség írt a városi vezetésnek (…) Egy velünk szimpatizáló csoport posztja alá pedig fenyegetéseket írt a közösségi médiában. Végül levették a bejegyzést, de ez a szervezet már fél velünk együttműködni. Még olyat is hallottunk, hogy vizsgálat folyt ellenük »szélsőséges anyagok közzététele« miatt. De összességében a fesztivál minden gond nélkül lezajlott” – jelentette ki a Korzina társalapítója, Jara Germanova.
A nőjogi aktivistáknak soha nem volt egyszerű dolguk Oroszországban, ahol a kormányzat és az ortodox egyház is sok tekintetben patriarchálisnak, társadalmilag konzervatívnak számít.
De napjainkban, a két éve tartó ukrajnai háborúval, a másként gondolkodók szigorú elnyomásával és a hazafiasság, a militarizmus, az egység és a „hagyományos értékek” erőltetésével a feminista aktivisták attól tartanak, hogy még rosszabbra fordulhat a sorsuk.
Vlagyimir Putyin államfő 2022 novemberében rendeletet írt alá, amellyel megerősítette az Oroszország hagyományos szellemi-erkölcsi értékeiről, közöttük az „atyaföld szolgálatáról” és az „erős családokról” szóló, 2021-es dokumentumot.
Az abortusz helyi és országos szintű korlátozását, továbbá „a nemzetközi LMBTQ-mozgalom” szélsőséges szervezetté nyilvánítását célzó intézkedések is megszólaltatták a vészcsengőt.
Ráadásul – mivel a legismertebb liberális és feminista személyiségek legtöbbje mára külföldre menekült vagy börtönbe került – a megmaradt aktivisták egyre elszigeteltebbnek érzik magukat.
„Ma a nőknek kölcsönös támogatásra és empátiára van szükségük ebben a veszélyes környezetben – közölte Ajda Guszmanova, a FemKizliar nevű informális tatárföldi csoport tagja. – Szeretnénk ebből kivenni a részünket, akármilyen formában, ami még lehetséges” – tette hozzá.
„Egy nő funkciója”
Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma márciusban napirendre vesz egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná a magánklinikák számára a művi terhességmegszakítást. Bár az egészségügyi szakbizottság felszólalt a kormányzat és az államfői hivatal által is vizsgált tervezet ellen, a hasonló kezdeményezések általában bírják az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka és más vezetők támogatását.
Tavaly a magánklinikák nagyrészt beszüntették az abortusz elvégzését a Kurszki, Cseljabinszki és a Lipecki területen, illetve Tatárföldön. Mordvinföldön, Cverben és Kalinyingrádban olyan előírások léptek életbe, amelyek alapján pénzbüntetést szabhatnak ki a művi terhességmegszakítás miatt, és Udmurtföld is ilyen javaslatokat készít elő jelenleg.
Aljona Popova aktivista úgy vélekedett, hogy „az állam szemében egy nőnek a gyerekszülés a funkciója, hogy kiállíthassák a rezsim által igényelt katonákat”. A Szabad Európának tavaly adott interjúban azt hangoztatta, hogy a kormányzat az utóbbi tíz évben ilyen értelemben nyilvánul meg: „A rendszerünk megpróbálja eltiporni a nők gondolatszabadságát, és mindössze egy funkcióra szorítani őket. Az államfő állandóan erről beszél.”
Guszmanovát és csoportját aggodalommal tölti el „a támadás az orosz nők reprodukciós jogai ellen” és „az úgynevezett abortuszpropaganda betiltása több régióban”, amelynek így része „a gyermekmentes élettel kapcsolatos információk betiltása” is.
A nő megjegyezte, hogy a közvélemény általában ellenzi a hasonló korlátozásokat.
„Sok hétköznapi ember és sajtóorgánum szólalt fel az abortuszhoz való hozzáférés korlátozása ellen. Kollégáink más városokban folytatják munkájukat, rendezvényeket szerveznek, nagyszámú közönséget vonzva még mindig. Jók a reakciók a mi tevékenységünkre is, talán még jobbak is, mint tavaly” – mondta.
Az aktivista munkatársa, Dina Nurm leszögezte: fontos észben tartani, hogy egyelőre nem tiltja törvény az abortuszt.
„Mi információkat teszünk közzé a reprodukciós egészségről és jogokról, több videót is készítettünk az esemény utáni tablettákról. Sokan pánikolnak a különböző tilalmakról szóló hírek miatt, de fontos e mítoszokat eloszlatni mind orvosi, mind jogi szempontból” – vélekedett.
Hozzátette, hogy a kulturális minisztérium nyomásának hatására már nem szervezhetnek eseményeket a Tatárföldi Nemzeti Könyvtárban, ahogy 2021 óta tették.
„Számos téma mára be lett tiltva. Törölnünk kellett a tartalmaink egy részét, de fontosnak tartjuk, hogy tovább dolgozzunk” – húzta alá.
„Nagy rulettjátszma”
Az orosz legfelsőbb bíróság tavaly decemberi ítéletével megerősítette „a nemzetközi LMBTQ-mozgalom” szélsőséges szervezetté nyilvánítását. Ez ugyancsak felháborodást keltett feminista körökben. A verdikt szerint a mozgalom „bejegyzés nélküli szervezetek, közösségek és személyek laza hálózata”, akiknek „végső célja az állami elismerés és a szexualitással kapcsolatos hagyományos nézetek szétverése”.
A törvényszék „destruktív ideológiai mechanizmust” emlegetett, amely súlyos veszélyt jelent az ország demográfiai helyzetére, hozzájárul a társadalom önmegsemmisítéséhez, gyengíti a családi kötelékeket, károsítja az emberek erkölcsi egészségét, továbbá olyan eszméket terjeszt, amelyek tagadják az emberi élet értékét és az emberi méltóságot.
Arra is kitért az ítélet, hogy e mozgalom résztvevői „speciális nyelvet” használnak, amelynek részét képezik „a feminin genderspecifikus szavak”, így például az olyan hímnevű orosz főneveknek, mint az igazgató és a vezető, nyelvtanilag a női alakját használják.
A szélsőségesség elleni orosz törvények alapján öt évre vagy még hosszabb időre is rács mögé kerülhet, akit bűnösnek találnak ilyen szervezetek támogatásában.
„A feminitívákról szóló pont kiterjeszti azok körét, akik e minősítés áldozataivá válhatnak” – közölte Ajszin Gajszina feminista aktivista Ufában, a Baskír Köztársaságban.
„Oroszország elnyomó törvényei célzottak, de ez egy nagy rulettjátszma. Soha nem tudhatod, hogy a golyó mikor gurul el számodra. Az elnyomó törvények célja, hogy megijesszenek, hogy korlátozzuk magunkat. Ezért minden azon múlik, hogy mennyire készek felvenni a harcot a feministák a félelmükkel” – jelentette ki.
„Fokozódik az öncenzúra. Az embereknek át kell gondolniuk, mit írhatnak le, és mit nem. Az efféle öncenzúra választással ér fel a biztonság és a szabadság között” – fűzte hozzá.
Gajszina leszögezte, hogy a pénzbírságokra és a karhatalom nem kívánt figyelmére tekintettel új utakat kell találni az ellenállásra, például bizonyos abszurd szóalakok használatával, világossá téve az egyet nem értésüket a feminitívák betiltásával.
De arra is rámutatott, hogy már most látszanak jelei annak, hogy a női főnévformulák elleni támadások korábban szkeptikus embereket is a véleményük újragondolására késztetnek. „Ahogy gyakran történik: ha megpróbálnak valamit betiltani, az hirtelen érdekessé válik” – mondta.
Az Ufában működő csoport ideje és energiája nagy részét a női politikai foglyok támogatására fordítja. Ilyen a „szélsőséges közösség létrehozása” miatt hét és fél év szabadságvesztésre ítélt Lilija Csanyiseva, az ukrajnai háború elleni internetes posztjai miatt öt év börtönbüntetéssel szembenéző Ramia Szajtova és a háborúellenes kiállása miatt több millió rubeles bírsággal sújtott Olga Komleva.
„Feminista aktivistaként foglalkoznunk kell azokkal a nőkkel, akiknek a jelenlegi körülményei objektíve rosszabbak, mint a mieink” – hangsúlyozta Gajszina, aki szerint az államnak inkább a nők támogatására kellene fókuszálnia.
„Törvényre van szükségünk a családon belüli erőszak ellen, hogy a nőket ne gyilkolja meg a partnerük és a férjük. Pénzbüntetés vagy néhány évnyi börtön helyett megfelelő retorziókra van szükség. Meg kell teremteni a távoltartási végzés lehetőségét, hogy az ilyen férfiak ne kerülhessenek az erőszaknak kitett nők közelébe. Lehetővé kell tenni, hogy rendelkezésre álljon menedék az érintett nők számára. Ez az a munka, amit a kormánynak végeznie kellene” – sorolta.
Szavai szerint azonban ehelyett a vezetés mindent megtesz azért, hogy a nők világosan lássák, hogy férfiállamban élnek.
