Antony Blinken amerikai külügyminiszter Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott hétfőn. Az amerikai diplomácia vezetője kétnapos, kiemelt jelentőségű látogatást tett Pekingben, a cél a feszültségek enyhítése volt a két ország között.
A Nagy Népi Csarnokban tartott találkozót már előre a vizit sikerének kulcsaként emlegették, ám egyik fél sem erősítette meg, hogy sor is kerül rá, egészen addig, amíg az amerikai külügy egyik tisztviselője alig egy órával korábban be nem jelentette.
A találkozóról a CCTV állami kínai műsorszolgáltató által közzétett felvételeken Hszi azt mondja: „A két fél megállapodott abban, hogy azt a közös megegyezést követjük, amelyet Biden elnök és én Balin elértünk.”
Blinken korábbi találkozóin magas rangú kínai tisztviselőkkel mindkét oldal jelezte, hogy kész a megbeszélésekre, de arra kevés hajlandóságot mutattak, hogy eltérjenek becsontosodott álláspontjuktól a kereskedelemtől kezdve Tajvanon a kínai és hongkongi emberi jogi helyzeten, a kínai hadsereg ellentmondást nem tűrő dél-kínai-tengeri fellépésén át az ukrajnai háborúig terjedő vitatott kérdésekben.
Hszi azt mondta, hogy a két fél előrehaladást ért el és megállapodásra jutott „néhány konkrét kérdésben”, anélkül hogy részletezte volna, pontosan miben. „Ez nagyon jó” – tette hozzá.
„Remélem, miniszter úr, ezzel a látogatással ön még jobban hozzájárul a kínai–amerikai viszony stabilizálásához” – fogalmazott Hszi.
Jobb kommunikációt
Blinken kínai látogatása ellenére ő maga és más amerikai tisztviselők is kevés esélyt látnak arra, hogy jelentős áttörés érhető el a legkínzóbb kérdésekben, amelyekkel bolygónk két legnagyobb gazdasága szembesül, inkább annak fontosságát hangsúlyozták, hogy a két ország jobb kommunikációs csatornákat alakítson ki és tartson fenn.
Blinken az Egyesült Államok legmagasabb rangú tisztviselője, aki Kínába látogatott Joe Biden elnök hivatalba lépése óta, és öt év óta ő az első olyan külügyminiszter, aki Pekingbe utazott. Látogatását várhatóan az Egyesült Államok és Kína magas rangú tisztségviselőinek kölcsönös vizitjei követik, beleértve Hszi és Biden találkozóját az elkövetkező hónapokban.
Egy amerikai tisztviselő szerint Blinken hétfő reggel találkozott Kína vezető diplomatájával, Vang Jivel.
Választani kell
A kínai külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy Blinken látogatására „a kínai–amerikai kapcsolatok válságának idején kerül sor, választani kell a párbeszéd és a konfrontáció, az együttműködés és a konfliktus között”. Szerinte „az amerikai fél téves Kína-felfogása helytelen politikához vezet Kínával szemben”, és Washingtont hibáztatta a kapcsolatok jelenlegi „mélypontja” miatt.
Közölte, hogy az Egyesült Államok felelőssége megállítani „a spirális hanyatlást Kína és az Egyesült Államok viszonyában, hogy a kapcsolatok visszatérjenek egy egészséges és stabil pályára”, és hogy Vang „követelte: az Egyesült Államok hagyjon fel a kínai fenyegetés elméletével, törölje el a törvénytelen egyoldalú szankciókat Pekinggel szemben, hagyjon fel Kína technológiai fejlődésének elnyomásával, és tartózkodjon az önkényes beavatkozástól Kína belügyeibe”.
A washingtoni külügyminisztérium szerint Blinken „hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a versenyt az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között nyílt kommunikációs csatornákon keresztül felelősségteljesen irányítsák annak érdekében, hogy a verseny ne torkoljon konfliktusba”.
Történelmi mélypont
A tárgyalások első, vasárnapi fordulójában Blinken közel hatórás eszmecserét tartott Csin Kang kínai külügyminiszterrel, majd megegyeztek a magas szintű megbeszélések folytatásában. Annak azonban semmi jele nem volt, hogy a leginkább megosztó kérdések bármelyike közelebb került volna a megoldáshoz.
Mindkét fél egyaránt azt közölte, hogy Csin elfogadta Blinken meghívását Washingtonba, de Peking világossá tette, hogy „a kínai–amerikai viszony történelmi mélyponton van”. Ezt az érzést széles körben osztják az amerikai tisztviselők.
Blinken látogatását eredetileg korábbra tervezték, de februárban elhalasztották, miután lelőttek egy kínai térfigyelő ballont az Egyesült Államok felett.
A kínai vezető rendreutasítása komoly visszalépést jelentett volna az erőfeszítésekben a felsőbb szintű kommunikáció helyreállítására és fenntartására.
Biden és Hszi elkötelezte magát a kommunikáció javítása mellett, „pontosan annak érdekében, hogy a lehető legvilágosabban kommunikáljunk, elkerülve az esetleges félreértéseket” – mondta Blinken Pekingbe indulása előtt.
Hétvégén közölte: reméli, hogy az elkövetkező hónapokban találkozhat Hszivel, és felvetheti azt a rengeteg kérdést, amely megosztja őket.
Konkrét kérések
Vasárnapi találkozóin Blinken sürgette, hogy a kínaiak engedjék szabadon a letartóztatott amerikai állampolgárokat, és tegyenek lépéseket az Egyesült Államok opioidválságát gerjesztő fentanil-elővegyületek gyártásának és exportjának megfékezésére.
Hszi utalást tett arra, hogy esetleg kész lenne a feszültség enyhítésére, amikor pénteken a Microsoft Corp. társalapítójával, Bill Gatesszel találkozott. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Kína együttműködhet „mindkét ország javára”.
Blinken utazásának februári törlése óta volt néhány magas szintű találkozó. William Burns, a CIA vezetője májusban Kínában, a kínai kereskedelmi miniszter pedig az Egyesült Államokban járt. Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan ugyancsak májusban Bécsben találkozott Vang Ji vezető kínai külpolitikai tanácsadóval.
De ezeket a két oldal dühös retorikai kitörései kísérték a Tajvani-szorosról, és olyan témák akasztották meg, mint az Indo-csendes-óceáni térséget érintő szándékaik, Kína vonakodása attól, hogy elítélje Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt, valamint Washington állításai arról, hogy Peking világszerte bővíteni próbálja megfigyelőképességeit, beleértve Kubát is.
A hónap elején Kína védelmi minisztere visszautasította Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kérését, hogy egy szingapúri biztonsági szimpózium keretein belül találkozzanak, ami a sértettség jele.
