Az amerikai külügyminiszter a háború októberi kezdete óta immár ötödször utazik a térségbe, ezúttal Izraelben, Egyiptomban, Katarban és Szaúd-Arábiában tesz látogatást a tervek szerint.
Mielőtt Antony Blinken elindult volna újabb közel-keleti körútjára, kiemelte, hogy sürgősen megoldást kell találni a Gázai övezet humanitárius válságára.
A találkozók fókuszában emellett várhatóan az amerikai, izraeli, egyiptomi és katari tisztségviselők által január 28-án Párizsban kidolgozott tűszüneti megállapodás tervezete lesz.
Ehhez kapcsolódóan: A Hamász nem utasítaná el a tűzszüneti javaslatot, de az izraeli erők kivonását követelné
Ennek értelmében az első, negyven napig tartó fázisban szünetelnének az összecsapások. Ez idő alatt a Hamász iszlamistáinak szabadon kellene engedniük minden civilt a több mint száz megmaradt túsz közül. Ezt követően az izraeli katonák és a holttestek hazajuttatásához kötnék a hadműveletek további leállítását.
A fegyvernyugvást a különböző, iráni támogatású milíciák egyre gyakoribbá váló szolidaritási támadásai is sürgetővé teszik.
Ez lenne a leghosszabb tűzszünet az október 7-i terrortámadást követően megindított izraeli katonai műveletek kezdete óta. A novemberi megállapodás mindössze egy hétig tartott.
A felek álláspontjában ott van a nagy szakadék, hogy mi következne a harcok szüneteltetését követően. Az izraeli kormány a „totális győzelmet”, a terrorszervezet teljes körű felszámolását tűzte ki célul, míg a Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag akkor léphet életbe valamifajta egyezmény, ha Jeruzsálem kötelezettséget vállal a háború lezárására.
Több nemzetközi segélyszervezet is felhívta a figyelmet a csaknem négy hónapja tartó harcok nyomán előállt helyzet súlyosságára a körbezárt palesztin enklávéban.
A lakóhelye elhagyására kényszerülő Szaíd Hamuda leírhatatlannak nevezte az állapotokat az egyiptomi határ mentén fekvő Rafahban. A városban rengeteg ember keresett menedéket, mostanra ott van a teljes gázai lakosság több mint fele az ENSZ adatai szerint.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
Hétvégén a zsidó állam biztonsági erői folytatták az előrenyomulást az övezet déli része, Rafah felé, ahonnan helyiek arról számoltak be, hogy tüzérségi támadások zaját hallják kelet felől.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terroristaszervezetnek nyilvánított Hamász uralta Gáza egészségügyi minisztériuma azt jelentette, hogy vasárnap éjszaka legalább 128 ember vesztette életét ellenséges légicsapásokban, többségében nők és gyerekek.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy továbbra is „célzott rajtaütéseket” folytatnak a terület középső és déli részén. A tájékoztatás szerint Hán Júniszban „terroristák tucatjaival” végeztek.
Egyik helyről a másikra kell menekülniük a palesztin családoknak
Izrael azután indított háborút Gázában, hogy a Hamász terroristái a határkerítésen áttörve október 7-én mintegy 1200 embert megöltek és körülbelül 250 túszt ejtettek, akik közül 130-at továbbra is fogva tartanak.
Ehhez kapcsolódóan: Nemzetközi Bíróság: Izraelnek biztosítania kell, hogy ne legyen népirtás Gázában
A gázai hatóságok szerint a halálos áldozatok száma meghaladta a 27 ezret. Az izraeli fél azt állítja, hogy körülbelül nyolcezer fegyveressel végeztek eddig, de erre nem mutattak be bizonyítékot. A harcokban mostanáig mintegy kétszáz izraeli katona vesztette életét.
Az izraeli hadsereg aláhúzta, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolta a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból.
A Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának több mint 85 százaléka, 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Vannak, akik attól tartanak, hogy nem is térhetnek már vissza.
