Egy kínai üzemeltetésű, kelet-szerbiai bányában bevezetett szigorú új szabályok vitát és visszatetszést váltottak ki az országban, mivel aggodalmak merültek fel, hogy a vállalat megsérti a helyi munkaügyi törvényeket.
A kínai Jinshan Construction cég augusztus közepén a szerb médiának kiszivárogtatott belső dokumentuma szerint a munkásoknak minden műszakot úgy kell kezdeniük, hogy felsorakoznak a műszakvezetők szemléjére, és üdvözlik a feletteseket.
A Jinshan Construction egy nagy rézbányát üzemeltet a keleti Majdanpek város közelében. Alkalmazottai a Szabad Európa balkáni szolgálatának nyilatkozva hozzátették, hogy a műszak előtti gyűlések néha abból állnak, hogy a munkásokat nyilvánosan megdorgálják kisebb szabálysértésekért, majd arra kérik őket, hogy ismételjék el a vállalat biztonsági szabályait.
A dokumentum szerint ezután a dolgozóknak esküt kell tenniük, amelyben megfogadják, hogy legjobb tudásuk szerint betartják a vállalat biztonsági előírásait. A bánya dolgozói azt mondták a Szabad Európának, hogy csak a kínai alkalmazottak vesznek részt a nyilvános fogadalomtételen.
„Azt mondják, hogy három sorban álljunk fel minden műszak kezdetén; ez olyan, mint a hadseregben” – mondta a Szabad Európának a Jinshan Construction majdanpeki üzemében dolgozó szerb munkás, aki névtelenséget kért, mert félt munkaadója megtorlásától.
A bányában alkalmazott szigorú szabályokról szóló hírek visszatetszést váltottak ki Szerbiában. A munkaügyi csoportok és szakszervezetek szerint az ilyen gyakorlat – például a munkavállalók eskütételre és veszélyes körülmények közötti munkavégzésre való kényszerítése – sértheti a helyi törvényeket. Erre válaszul a szerbiai Munkaügyi, Foglalkoztatási, Veterán és Szociálpolitikai Minisztérium augusztusban vizsgálatot indított a Jinshan Construction vállalatnál – jelentette a Szabad Európa.
Az ellentmondás rávilágított a helyi és a kínai munkakultúra közötti növekvő szakadékra Szerbiában, valamint arra, hogy a közvélemény egyre inkább úgy látja, hogy az ország hatóságai szemet hunynak a kínai cégek törvénytelen munkaügyi gyakorlata felett. A vállalatok egyre fontosabbak a nemzetgazdaság számára.
„Ezek a szabályok arra szolgálnak, hogy kordában tartsák és rávegyék az embereket, hogy úgy gondolkodjanak, mint a kínai vezetők. Elvárják, hogy minden szabályt feltétel nélkül kövessünk. Olyan érzés, mintha agymosást végeznének” – mondta a Szabad Európának egy másik szerb alkalmazott a Jinshan Constructionnél, hozzátéve, hogy ha valaki nem vesz részt a megbeszéléseken, az a fizetéscsökkentés vagy akár az elbocsátás kockázatával jár.
Tesztelik, meddig mehetnek el
Szerbia bányászati ágazata különösen érzékeny téma.
A Jinshan Construction alvállalkozóként üzemelteti a bányát a kínai Zijin bányászati óriásvállalat nevében, amely 2018-ban átvette az irányítást a közeli Bor városában lévő, pénzhiányos rézkohó felett, és azóta réz- és aranybányákat nyitott szerte Kelet-Szerbiában.
Sem a Jinshan Construction, sem a Zijin nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, de a vállalatok fenntartják, hogy követik a helyi munkaügyi gyakorlatot, és magas szintű normákat tartanak be az országban végzett tevékenységük során.
Szerbia Aleksandar Vučić elnök kormányzása során lelkesen fogadta a Zijint és más kínai cégeket az országban, annak ellenére hogy néhány vállalatnak rossz nemzetközi tapasztalata van arról, hogy semmibe veszik a munkaügyi gyakorlatot és a környezetvédelmi előírásokat.
Míg Vučić és más szerb politikusok dicsérték a Zijint és más cégeket, amiért segítettek fenntartani Szerbia nehéz helyzetben lévő gyártási bázisát, a vállalatok az elmúlt években újabb botrányokba keveredtek a környezetkárosítás, a szerb dolgozók visszatartott bére, valamint az országba dolgozni behozott kínai és külföldi munkavállalókkal való rossz bánásmód miatt.
Mario Reljanović, a Méltóságteljes Munkáért Központ, egy nagyobb, munkajogi védelemért lobbizó szerbiai civil szervezet elnöke egy nyilvános levélben azt írta: a legutóbbi események azt mutatják, hogy a Zijin és leányvállalata, a Jinshan Construction nyilvánvalóan jól érzi magát, ha a saját érdekeinek megfelelően működhet Szerbiában, függetlenül attól, hogy ez összhangban van-e a törvényekkel, vagy sem.
„Úgy tűnik, hogy ezek a vállalatok nem érzékelik a kulturális különbségeket – mondta Reljanović a Danas című szerbiai napilapnak. – Úgy működnek, mintha nem is Szerbiában, hanem még mindig Kínában lennének, ami a mi országunk hibája.”
Az augusztusban – a dokumentum kiszivárgása után a szerb médiának – közzétett adatok szerint a Jinshan Construction 414 szerb és 158 kínai állampolgárt foglalkoztat.
A Zijin elismerte a dokumentumban felvázolt szabályokat, de közölte, hogy nem alkalmazzák a Szerbiában működő bányatelepeken.
„A szabályok csak a Jinshan Construction alvállalkozó cég alkalmazottaira vonatkoznak” – közölte a Zijin egy augusztus 14-i sajtóközleményben.
Goran Antić, a Majdanpeki Rézbánya Független Szakszervezetének elnöke a Szabad Európának elmondta, hogy hasonló dokumentumot terjesztettek a Zijin által közvetlenül alkalmazott munkavállalók között, de a bányászati óriás végül úgy döntött, hogy nem alkalmazza.
„Úgy ítélték meg, hogy nincs összhangban a jogszabályainkkal, és hogy nem megfelelő, mert mi nem vagyunk sem rendőrségi, sem katonai alakulat” – mondta Antić.
Szerinte nem világos, hogy a Jinshan Construction miért határozott úgy, hogy érvényesíti a szabályokat, amikor a nagyobb cég, a Zijin úgy döntött, hogy nem, de szerinte gyakori, hogy a vállalat és leányvállalatai megpróbálják „tesztelni, meddig mehetnek el”, felmérik a szakszervezetek reakcióját, amikor potenciálisan ellentmondásos irányelvek alkalmazásáról van szó.
Antić elmondta, hogy a Zijin esetében a bányászok szakszervezete gyorsan reagált, és a vállalat végül elállt az alkalmazásától.
A Jinshan Construction új munkavállalói szabályzatára adott nyilvános reakcióra reagálva a szerb Munkaügyi, Foglalkoztatási, Veterán és Szociálpolitikai Minisztérium vizsgálatot indított, és megállapította, hogy a vállalat a jelek szerint nem sértette meg a törvényt.
A minisztérium a Szabad Európának elmondta, hogy a vállalat igazgatóhelyettese elmagyarázta az ellenőrnek a dokumentumban felvázolt egyes szabályokat, amelyeket a dolgozóknak be kellett volna tartaniuk. A Jinshan Construction szerint az intézkedések „a dolgozók egészségére és biztonságára” és „a dolgozók tudatosságának növelésére” vonatkoztak.
A Jinshan Construction válaszul arra, hogy esküre kötelezték alkalmazottait – amint az a kiszivárgott dokumentumban szerepel –, azt mondta a minisztériumnak, hogy ez csak a bányában dolgozó kínai alkalmazottakra vonatkozik, a szerb állampolgárokra nem. A minisztérium közölte, hogy a vállalatnál végzett vizsgálatok még folyamatban vannak.
Korábbi botrányok
A Jinshan Construction és a Zijin magyarázatai valószínűleg nem elégítik ki a szerbiai munkajogi aktivistákat, akik továbbra is kritikusan viszonyulnak mindkét vállalat helyi gyakorlatához.
Az elmúlt években mindkét vállalat botrányokba keveredett, különösen a kínai és más, nem szerbiai alkalmazottakkal való bánásmóddal kapcsolatban.
2021-ben a Jinshan Construction által foglalkoztatott kínai munkások a Szabad Európának elmondták, hogy korlátozták őket a mozgásukban, és megfenyegették őket, nehogy nyilvánosságra hozzák szerbiai rossz munka- és életkörülményeiket, beleértve a munkatáborok elégtelen higiéniáját és fűtését, valamint a rossz minőségű ételt. Több kínai munkavállaló azt is elmondta, hogy vezetőik szerint megtiltották nekik, hogy bármilyen kapcsolatot tartsanak a helyi szerb közösséggel.
A Jinshan Construction tagadta az állításokat, amikor megjelentek róluk az első beszámolók.
A China Labor Watch, egy New York-i székhelyű, a kínai munkavállalók jogaiért küzdő civil szervezet a Szabad Európának elmondta, hogy az évek során folyamatosan kapta az információkat a Szerbiában dolgozó kínai munkavállalókkal szembeni munkaügyi jogsértésekről, beleértve az „útlevelek visszavonását, a bérek és túlórák kifizetésének elmaradását, valamint a mozgásszabadság korlátozását”.
Egy másik munkaügyi vita 2021-ben bontakozott ki a Linglong kínai céggel kapcsolatban, amely egy közel egymilliárd dolláros gumiabroncsgyárat épít Szerbiában. A vietnámi munkások rossz életkörülményeiről volt szó.
Ahogy a munkások tanúvallomásai és a helyi és nemzetközi médiával akkoriban megosztott képek dokumentálták, mintegy ötszáz vietnámi munkást az építkezés közelében lévő, rögtönzött barakkokban szállásoltak el, ahol nem volt áram, meleg víz és megfelelő hozzáférés az élelemhez. Sok munkásnak az útlevelét is elvették a vezetői, miután belépett Szerbiába.
Nemzetközi emberi jogi csoportok szerint ez a gyakorlat kizsákmányolásnak, egyes esetekben pedig emberkereskedelemnek minősül.
A médiavihart követően a vietnámi munkásokat egy új, jobb életkörülményeket biztosító helyre szállították át. Több munkás is elmondta a Szabad Európának, hogy a munkaadója visszaadta az útlevelét.
