Az Európai Bizottság felvilágosítást kér a magyar hatóságoktól az embercsempészetért börtönbüntetésre ítélt külföldiek szabadon engedéséről. Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy a tagállamok kötelesek visszatartó erővel bíró büntetést kiszabni az embercsempészetért.
Az Európai Bizottság érdeklődését is felkeltette az a magyar rendelet és gyakorlat, amely lehetővé teszi embercsempészet miatt elítélt külföldi állampolgárok szabad lábra helyezését, ha 72 órán belül elhagyják az országot. „A testület felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy felvilágosítást kérjen tőlük az intézkedések jellegének megértése céljából” – közölte kedden lapunk érdeklődésére Christian Wiegand illetékes bizottsági szóvivő.
A bizottságnál emlékeztetnek rá, hogy az embercsempészet a bűnszervezetek egyik fő aktivitásának számít, amelyet a folyamatos kereslet táplál. „Az embercsempészek emberi életeket kockáztatnak hamis perspektívákat kínálva és súlyos károkat okozva a migránsoknak” – szögezte le a szóvivő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok kötelesek „hatékony, arányos és visszatartó erővel bíró büntetéseket kiszabni az ilyen bűncselekmények elkövetőire”.
Ehhez kapcsolódóan: Szijjártó Péter szerint jó ötlet szabadon engedni a külföldi embercsempészeket
Ausztria, ahová feltételezések szerint a magyar hatóságok által szabadon engedett embercsempészek egy része távozhatott, felháborodott, és berendelte a bécsi magyar nagykövetet a külügyminisztériumba, hogy magyarázatot kérjen az intézkedésre.
Az embercsempészet ellen rendszeresen hathatós uniós fellépést sürgető Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azonban, úgy tűnik, nem lát semmi kivetnivalót az eljárásban.
„Ezt én úgy fogom fel, hogy mi külföldi bűnözőket utasítunk ki az országból, és jobb is, hogyha elhagyják az országot, és jobb is lenne, hogyha többet nem is jönnének mifelénk, és nem is gondolnának arra, hogy mifelénk jöjjenek” – közölte egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva hétfőn a külügyminiszteri tanácsülés margóján.
Szijjártó szerint az intézkedés egyetlen ország ellen sem irányul. Bírálta Ausztriát amiatt, hogy a schengeni szabályok felfüggesztésével évek óta fenntartja az ellenőrzést az osztrák–magyar határon. Bécs egyik első lépése az áprilisban elfogadott magyar kormányrendeletre a határellenőrzés megszigorítása volt.