Az Európai Bizottság elnöke különleges bíróság felállítását kezdeményezi az ENSZ támogatásával az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására.
Ursula von der Leyen a Twitterre feltöltött videójában egyebek mellett a bucsai tömegmészárlásra is kitérve leszögezte: „Oroszország borzalmas bűnei nem maradnak megtorlás nélkül.”
Arról számolt be, hogy a brüsszeli testület támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálatát, de ezzel párhuzamosan a tervezett különleges törvényszék felállításán is dolgozik, ehhez a „legszélesebb nemzetközi támogatást” szeretné összehozni.
A fegyveres konfliktus következtében eddig körülbelül százezer ukrán katona és húszezer civil vesztette életét – mutatott rá.
Olena Zelenszka ukrán first lady a brit parlament előző napi ülésén szintén a megszállók felelősségre vonásának fontosságát hangoztatta.
„Nem a győzelem az egyetlen dolog, amire szükségünk van. Igazságot akarunk” – jelentette ki, az orosz háborús bűncselekményeket a náci Németország második világháborús tetteihez hasonlítva.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre több kínzásra találnak bizonyítékot az orosz megszállás idejéből Herszonban
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Moszkvának kártérítést kell fizetnie az okozott károkért, fizetnie kell majd az ország jövőbeli újraépítéséért, és úgy vélekedett, hogy ebbe a nyugati szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeket is be kell vonni.
Elmondta, hogy pénzügyi alapot hoznának létre az orosz jegybanktól zárolt mintegy háromszázmilliárd euróból és a büntetőintézkedésekkel sújtott oligarchák eddig befagyasztott, 19 milliárd eurónyi vagyonából.
Ezt a nemzetközi partnerek bevonásával befektetnék, majd a keletkező összeget a háború végét és a szankciók feloldását követően Ukrajna újjáépítésére fordítanák.
„Nemzetközi megállapodáson dolgozunk a partnereinkkel annak érdekében, hogy ezt lehetővé tegyük, és együtt meg fogjuk találni ennek a jogi útját” – mondta Von der Leyen, az ukrajnai károk mértékét hatszázmilliárd euróra becsülve.
Ehhez kapcsolódóan: Az EP terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot – a Fidesz képviselői nem szavaztak
Ugyancsak szerdán az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a szankciók miatt zárolt orosz vagyonok elkobzását.
A nyugati országokban már hónapok óta zajlik a vita arról, hogy ez jogilag milyen módon képzelhető el. A probléma az, hogy a legtöbb európai uniós tagállamban ez egyedül akkor lehetséges jelenleg, ha ítélet születik egy büntetőügyben, illetve az is nehézséget jelent, hogy számos orosz oligarcha esetében a vagyonelemek egy része hivatalosan családtagok vagy strómanok nevén van.
A Kreml törvénytelennek tartja a jegybank külföldi tartalékainak és az orosz állampolgárok vagyonának befagyasztását, illetve tagadja, hogy a hivatalos kommunikációjában „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió illegális agressziónak minősülne Ukrajna ellen.
