Extraprofit új termékekre – július 1-jétől az olyan, kevésbé egészségtelennek gondolt áruk, mint a müzli, a gabonapehely és például a spenótos töltött tészta után is adózni kell. A cégek áthárítják a vevőkre, emiatt durván emelkedni fog néhány élelmiszer ára. Az asszony verve jó, a falu bolondja – az efféle, fasiszta és kommunista örökségek miatt elnéző a magyar társadalom a rabszolgatartással Magyarországon. Csaknem háromszáz rendőr akasztotta szögre az egyenruháját, amint tehette. Erről szólt a hét – elsősorban nálunk, a Szabad Európánál.
A müzlire is kivetett extraprofit
A népegészségügyi termékadónak nevezett adó emelése és kiterjesztése új árukra is szerepel az extraprofitadókról szóló rendeletben. Emiatt július 1-jétől az olyan, kevésbé egészségtelennek gondolt áruk, mint a müzli, a gabonapehely és például a spenótos töltött tészta után is adózni kell.
Szük Balázs, a PwC szakértője szerint új fejlemény, hogy a jogalkotó a cukor és édesítőszer minden kombinációját lefedte, vagyis míg korábban azok a gyártók, amelyek édesítőszerrel pótolták a termékek receptúrájában a cukrot, mentesülhettek a neta megfizetése alól, most adókötelezetté váltak.
„Ez a módosítás rengeteg terméket beemel az adó hatálya alá” – tette hozzá. A PwC szakértője azt is elmondta a Szabad Európának, hogy új elemként bekerültek a sós snack kategóriába például a puffasztott gabonatermékek is.
„Szintén nagy horderejű változás, hogy két kategóriával bővül az adóköteles termékek köre. Új termékkörként ugyanis bekerül az adóköteles termékek közé a csemege és az előrecsomagolt édes, sós tészta termékkör” – mondta.
„Ezt elég keményen meg fogja mindenki érezni a pénztárcáján, nagymértékű áremelés lesz” – magyarázta a Szabad Európának egy, a nagy élelmiszerláncoknak beszállító importőr vezetője. A neve elhallgatását kérő szakember szerint a gyártók és a forgalmazók egyértelműen beépítik az áraikba a netaadó-emelés költségeit.
A bruttó 193 forintos éjszakai órabér
Másfél évig nem mondhattak fel a rendvédelmi dolgozók, mert a kormány a pandémiára vonatkozó veszélyhelyzetben megtiltotta. Május végén azonban lejárt a felmondási tilalom. Június első napjaiban 299 hivatásos állományú rendőr nyújtotta be a lemondását. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke szerint a felmondási hullám nemcsak a rendőröket, hanem a büntetés-végrehajtásban dolgozókat, a tűzoltókat és a civil állományt is érinti. Bárdos Judit, a szervezet elnöke azt mondta: 2008 óta nem változott a rendőrök éjszakai túlórapénze, ami óránként bruttó 193 forint, amennyiből manapság még egy sós rúd sem jön ki.
Hozzátette a Szabad Európának: bár első ránézésre kevésnek tűnhet a kilépő rendőrök száma, azonban ez csak az első hét mérlege. A rendőrségnél 37 ezren dolgoznak, de a tilalom előtti években volt olyan, amikor 12 hónap alatt több mint 2500-an hagyták ott a testületet.
Egyelőre csak azt tudni, hogy a felmondási tilalom után hányan adták be az első héten a felmondásukat a rendőrségnél, azt még nem, hogy a rendvédelem többi területén, például a büntetés-végrehajtásban, illetve a katasztrófavédelem alá tartozó tűzoltók közül hányan mondhattak fel. Bár a kormány a választások előtti hónapokban hathavi fegyverpénzt és tízszázalékos béremelést adott, ez Bárdos Judit szerint nem sokra elég.
„A fegyveres testületek karácsony előtt kaptak hathavi fegyverpénzt, ami, tegyük fel, nagyjából ötszázezer forint volt. De mi történt azokkal a munkavállalókkal, akik ezt nem kapták meg, mert a rendvédelmi igazgatásban dolgoznak? Azok az emberek mit kaptak? 2008 óta a mai napig az éjszakai túlóráért óránként 193 forintot kapnak a rendőrök. Bruttó. Reggel vettem egy sós rudat, 390 forintot fizettem a közértben. Megalázó ez a pénz, és nem látják a kiutat a kollégák. Ennyi pénzért senki sem akar elmenni rendőrnek, hiszen bruttó háromszázezer forint körül van egy kezdő járőr fizetése, ebből kézhez kap talán kétszázezret” – mondta lapunknak a szakszervezeti vezető.
36 ezer kizsákmányolt ember hazája
Lehetett volna hegedűművész is, de végül maga mögött hagyta a komolyzenei karriert, és a legelesettebbeknek segít megmenekülni. De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának vezetője több mint tíz éve menti a magyarokat a rabszolgaságból. Szexuálisan kizsákmányolt nők, ház körüli rabszolgaságban sínylődő férfiak a kliensei. 2019-ben nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter, hanem az amerikai külügyminiszter is elismerte a munkáját.
„Magyarországon kisebb településeken a ház körüli rabszolgatartás némely helyeken olyan elfogadott, hogy a gyerekek is tudják az iskolában, hogy melyik háztartásban vannak rabszolgák, és kinek hány van. Olyan, mintha teljesen természetes lenne. Nem feltétlenül vannak tisztában az emberek azzal, hogy ez emberkereskedelem és bűncselekmény, hogy a másikat a méltóságától megfosztani, kizsákmányolt helyzetbe hozni bűncselekmény” – mondta De Coll Ágnes, aki szerint jóval több mint 36 ezer kizsákmányolt ember lehet Magyarországon.
„Ezek jó kis örökségek, mint a falu bolondja, ami mindig volt, akit mindenre lehetett használni. Prostituáltként is lehetett használni. Vagy meg sem fizették, de használták a testét mindenre. Dolgoztatták háztartásban is, szexualizáltak is. Mindenki röhögött rajta. Jellemző az is, hogy ezek az emberek, akik az úgynevezett falu bolondjai voltak, valamilyen fogyatékkal élnek. Azt gondolom, hogy ezek sajnos még nem koptak ki a társadalomból. A másik az, hogy nem érinti az egyén kövezetlen biztonságát. Ez nem olyan, mint egy rablás, nem olyan, mint egy betörés” – magyarázta a szakértő a lapunknak adott interjúban.
Időutazás: ispánok, vármegyék
Váratlanul kisebb átkeresztelési kampányba kezdett a Fidesz. Varga Mihály egy salátatörvényben nevezné a megyéket vármegyére, Kocsis Máté pedig az alkotmányba íratná, hogy főispánok legyenek kormánymegbízottak.
Az indoklás szerint a kormány ezzel történelmi hagyományokat kíván tisztelni és újraéleszteni. Emellett felidézik, hogy más országokban is előfordul, hogy régies tisztségnevek maradtak fenn bizonyos településeken, például Angliában vagy Hollandiában. Varga Mihály szerint a főispánság visszahozatala lehetőséget teremt arra, hogy „ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
2011-ben, az új Alaptörvény parlamenti elfogadásakor már erősen felmerült a Fidesznél a vármegyék visszahozatala. Az akkori módosító javaslat ellen a fideszes Lázár János kelt ki nyíltan.
A vétójog helyett...
Interjút adott a Szabad Európának Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnökének személyes meggyőződése, hogy az EU-nak külügyi kérdésekben egyértelműen el kellene mozdulnia az egyhangúság követelményétől a minősített többségi döntések felé.
„Nem fenntartható, hogy az Európai Unió egy ország blokkolása miatt nem képes állást foglalni kulcsfontosságú kérdésekben, és lépést tartani az eseményekkel. A világ hallani szeretné Európa hangját” – jegyezte meg.
Von der Leyen szerint a két – a bizottsági és az európai tanácsi – elnöki tisztség összevonása (ahogy azt korábban az előző bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker is javasolta) nem tenne jót az unión belül kialakult hatalmi rendszer egyensúlyának, amelynek az intézmények közötti egészséges verseny is része. A téma a Von der Leyen és Charles Michel európai tanácsi elnök közötti, olykor áldatlannak tűnő rivalizálást látva mostanában újra divatba jött. „Képzeljék el, hogy a bizottsági elnök felelősségi körébe tartozna a tanácsi ülések megszervezése is” – jegyezte meg a testület német elnöke.
Interjúnkban az Európai Bizottság elnöke arra is kitért: szerinte Oroszország már rég elvesztette a háborút.
