A bolgárok vasárnap alig több mint három éven belül a hetedik általános választáson adhatják le a voksukat. Az ország egyre növekvő politikai instabilitással néz szembe, ami tovább növelheti az oroszbarát és a szélsőjobboldali csoportok népszerűségét.
A 2021 óta megtartott hat választásból csak kettő után sikerült kormányt alakítani, de mindkét koalíció összeomlott, miután megpróbált reformokat bevezetni, felvenni a harcot a korrupcióval és csökkenteni a függőséget Oroszországtól.
A legutóbbi, júniusi választásnak nem volt egyértelmű győztese, a széttagolt törvényhozásba beválasztott hét pártcsoport nem tudott életképes koalíciót összehozni. Megfigyelők arra számítanak, hogy a mostani szavazás után sem lesz ez másképp, kicsi az esély a politikai patthelyzet azonnali megszűnésére.
A közvélemény-kutatók azt jósolják, hogy a választópolgárok fáradtsága és kiábrándultsága a politikai rendszerből alacsony részvételhez és egy újabb széttagolt parlamenthez vezet, amelyben a populista és oroszbarát csoportok növelhetik a képviseletüket.
Rekordalacsony részvételre számítanak, ugyanakkor sok, nem szabadon leadott szavazatra is – mondta Sztojana Georgijeva vezető elemző. Ide olyan esetek tartoznak, amikor a pártok készpénzben fizetnek a szavazatokért, vagy olyanok, amikor a helyi hatóságok vagy vállalatok nyomást gyakorolnak a szavazókra, hogy kire adják le a voksukat.
Georgijeva lehetségesnek tartja, hogy Bulgária legnagyobb oroszbarát pártjáé, az Újjászületésé (Vazrazsdane) lesz a második legnagyobb képviselőcsoport a parlamentben. A szélsőjobboldali, ultranacionalista és populista párt azt követeli Bulgáriától, hogy szüntesse meg az oroszellenes szankciókat, hagyjon fel Ukrajna segítésével, és tartson népszavazást az ország NATO-tagságáról.
A 6,7 milliós balkáni országot 2020 óta uralja a politikai instabilitás, amikor országos tiltakozások törtek ki a korrupt politikusok ellen, akik lehetővé tették az oligarchák számára, hogy átvegyék az irányítást az állami intézmények felett.
Bulgária az Európai Unió egyik legszegényebb és legkorruptabb tagállama. A korrupció elleni küzdelemre tett kísérleteknek meg kell harcolniuk a reformokért kiáltó bírói rendszerrel, amelyről sokan gondolják úgy, hogy a politikusok érdekeit szolgálja.
Georgijeva nem számít arra, hogy a következő parlament széles körben elfogadható kompromisszumot tud kötni. „A legjobb esetben a legkisebb gonoszság mentén jöhet létre egy kompromisszum Bulgáriában. A térségben kialakult viharos helyzetben, amikor az ukrajnai és a közel-keleti háború egyaránt nagyon közel van, Bulgária nagyon sebezhető” – mondta az Associated Pressnek.
Georgijeva szerint három fő pártcsoport kerül be a következő parlamentbe. „Az első csoportot a kleptokrata pártok alkotják a legutóbb kormányzó GERB-bel az élen – ez egyben az első olyan politikai erő, amelynek vezetője és volt miniszterelnöke felelős egy korrupt modell megvalósításáért Bulgáriában – mondta Bojko Boriszov volt miniszterelnökre utalva. – A második csoportba (…) azok a pártok tartoznak, amelyek valamennyire őszintén próbálják megvédeni az igazságosság és a liberális demokrácia ügyeit; a harmadik pedig a nyíltan Putyin-párti pártoké.”
Nagyon valószínű – mondta Georgijeva –, hogy a választás után a demokraták és a még mindig Európa- és Ukrajna-párti kleptokrata pártok részvételével alakul valamiféle kormány.
Míg a 2020 óta egymást követő választások nagyjából hasonló eredményeket produkáltak, a mostani némi változást hoz majd a politikai térképen. A leghosszabb múltra visszatekintő pártok közül kettőt – a szocialistákat és a Jogokért és Szabadságokért Mozgalmat (MRF) – belső konfliktusok tépázták meg.
A hagyományosan a török kisebbség voksait begyűjtő MRF a közelmúltban két rivális frakcióra szakadt: az egyik a pártalapító Ahmed Dogan, a másik pedig az amerikai szankciók hatálya alatt álló üzletember és médiamágnás, Deljan Peevszki körül tömörül.
