Kelet-Európában választási szezon van. Az Ukrajnában elakadt és szövetségesekre kétségbeesetten vágyó Oroszország számára a tét nagyobb, mint valaha. Hogyan próbálja a Kreml – populista térségbeli szövetségeseivel – biztosítani a győzelmét?
Moldovában október 20-án elnökválasztást és népszavazást tartanak, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország biztosítsa helyét az EU-ban; Románia éppen most tiltotta meg, hogy egy Kreml-barát demagóg elinduljon a novemberi elnökválasztáson; a bulgáriai oroszbarát szélsőjobboldali Újjászületés párt pedig várhatóan jelentős szerephez fog jutni a parlamentben a közelgő választások után. Vajon mit húz elő a Kreml – populista regionális szövetségeseivel – az eszközkészletéből a szavazatok befolyásolására?
Ne állj hozzá túl finnyásan ahhoz, hogy kivel működsz együtt
Az A terv Anton Sekovcov ukrán politológus, a szélsőjobb szakértője szerint „mindig az volt, hogy együttműködnek a mainstream erőkkel”, majd korrumpálják őket, hogy igazodjanak az orosz külpolitikai érdekekhez. Egyes országokban ez bevált, a Kreml jó kapcsolatokat ápol olyan politikusokkal, mint Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő. „Moszkva problémája az, hogy a mainstream erők esetében kevésbé valószínű, hogy együttműködnek Oroszországgal, mint a populisták, különösen 2014, az ukrán Krím félsziget annektálása és még inkább 2022 februárja, Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után.”
Ez azt jelenti, hogy egyre inkább a B tervre kell támaszkodni. „Oroszország hajlik arra, hogy szélsőjobboldali pártokkal szövetkezzen – mondja Mitchell Orenstein, a Pennsylvaniai Egyetem orosz és kelet-európai tanulmányok tanszékének professzora –, de szövetséget köt majd a szélsőbaloldali pártokkal, sőt bizonyos mértékig még centrista pártokat is támogat.”
A pragmatikus fellépés és a politika peremén álló erőkkel folytatott együttműködés néha meghozza a gyümölcsét. Kosztadin Kosztadinov, az Újjászületés vezetője éveken át szélsőséges körökben tevékenykedett, egyszer parazitaként emlegette a romákat és rendre dühödten támadta a migránsokat. Most pártja, amely ellenezte a demokratikus reformokat, és Bulgária kilépését szorgalmazta a NATO-ból, akár a második helyet is megszerezheti az október 27-i parlamenti választáson.
Csak óvatosan a készpénzzel tömött szatyrokkal!
A Kreml befolyásának elhárításáért küzdő Moldovában – ahol még mindig több mint ezer orosz katona állomásozik a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságban – a hatóságok nemrég bejelentették, hogy felfedtek egy összeesküvést, amelyet a szökésben lévő oroszbarát Ilan Shor szervezett, akit az ország valaha volt legnagyobb banki csalásával, szavazatok vásárlásával és hamis információk terjesztésével vádolnak az EU-ról. A hatóságok szerint csak szeptemberben több mint 130 ezer moldovai kapott több mint 15 millió dollár értékű orosz készpénzt.
Az ilyen konstrukciókra azonban ritkán derül fény, és gyakran nagyon nehéz bizonyítani őket, a pénzt ugyanis fedőcégek és offshore számlák fedik el. A Kreml számára kockázatos taktika a közvetlen finanszírozás. „Nagyon-nagyon óvatosak” – mondja Sekovcov, mivel „itt bűnözői tevékenységről beszélünk, mert nincs adó, és a pártok egy külföldi hatalomtól kapnak pénzt”.
Özönlő dezinformáció
A Kreml számára olcsóbb és hatékonyabb módszer kelet-európai szövetségeseinek helyzetbe hozására a piac elárasztása dezinformációval. Az olyan orosz állami médiumok mellett, mint az RT, „Oroszországnak különböző európai nyelveken vannak weboldalai, amelyek a rendszerellenes populista erők számára előnyös üzeneteket népszerűsítenek – folytatja Sekovcov. – Ez kompenzálja a populisták médiabefolyásának hiányát a saját országaikban.”
A Meta amerikai technológiai óriáscég október 11-én közölte, hogy törölte az orosz ajkú moldovaiaknak létrehozott fiókhálózatot, amely oroszbarát tartalmakat terjesztett és független hírügynökségnek álcázott oldalakat működtetett. Az ilyen műveletek gyakran az úgynevezett gomba, vagyis csaló oldalakból álló nagyobb hálózatok részét képezik, amelyeket tömegesen és olcsón hoznak létre és pénzelnek a dezinformáció terjesztésére
Mozgósítás félelemmel
A dezinformációk szerint migránsok veszik el a munkádat, az LMBTQ-közösség kaparintja meg a gyermekeid lelkét, a külföldről finanszírozott civil szervezetek a kormányok megdöntésére készülnek, és csak Oroszország tudja helyreállítani a békét a fasiszta Ukrajnában.
Igor Dodon, Moldova Moszkva támogatását élvező volt elnöke a közelmúltban minden bizonyíték nélkül arra figyelmeztetett, hogy „LMBTQ-kvótát” vezetnek be az állami intézményekben, ha az ország újraválasztja EU-párti elnökét, Maia Sandut. Bulgáriában az Újjászületés orosz mintára külföldiügynök-törvényt szorgalmaz, amely a nyugati civil szervezeteket állítaná a célkeresztbe. „Ti lesztek a következők!” – mondta Kosztadinov pártvezető az Amerika Bulgáriáért Alapítványnak, az ország legnagyobb külföldi adományozójának.
Az olyan konzervatív értékekben hívő társadalmakban, ahol az emberek kiábrándultak a demokráciából, és – főként a Covid-járvány miatt – megrendült a gazdasági helyzetük is, gyakran erős visszhangot keltenek az ilyen, érzelmekre ható narratívák. A hagyományos életmódot és szuverenitást fenyegető veszélyekről szóló rémhírek terjesztésével Oroszország – nem először – a térség potenciális megmentőjeként pozicionálja magát.
Testre szabott üzenetek
A Kreml stratégiájának kulcsfontosságú része az üzenetek lokalizálása. „Oroszország megpróbál minden lehetséges közös elemet megkeresni a saját megközelítése és az általa támogatott pártok között – mondja Orenstein. – Az egyik országban a pánszlávizmusra, a másikban az ortodox vallási kapcsolatokra, a harmadikban pedig az ukránellenességre apellál.”
Bulgáriában például az oroszbarát pártok a szovjet nosztalgiára játszanak, valamint arra a másik, jól bevált narratívára, amely Oroszországot az ország felszabadítójaként ábrázolja az oszmán uralom alól. Magyarországon és Szlovákiában a Kreml-barát pártok a migránsokkal kapcsolatos félelmeket használják ki, és azt a felfogást, hogy az EU aláássa a nemzeti szuverenitást. Moldovában Irina Vlah Moszkva-barát egykori kormányzó arról beszélt, hogy a román útlevéllel rendelkezők nagy száma az országban azt bizonyítja, hogy Románia sötét összeesküvés révén rá akarja tenni a kezét kisebb és szegényebb szomszédjára.
Mi a Kreml célja?
Hosszú távon a Kreml célja az, hogy aláássa az EU-t és a NATO-t, és visszarántsa a kelet-európai országokat az orosz pályára. Rövid távon mindez Ukrajnáról szól; azt jelenti a Kremlnek, hogy szétrobbantja azt a törékeny európai konszenzust, miszerint Kijev megérdemli a katonai és gazdasági támogatást.
Orenstein szerint a Kremlt leginkább az általa támogatott kelet-európai pártok külpolitikai irányultsága érdekli, hogy biztosítsa a támogatásukat olyan kérdésekben, mint a szankciók vagy a Krím státusza. „Vannak olyan pártok, amelyek amikor elkezdték elfogadni az orosz támogatást, valóban sok ponton megváltoztatták a külpolitikai álláspontjukat, hogy közelítsék őket Oroszországéhoz.”
Lényeges azonban, hogy Oroszországnak nem feltétlenül van szüksége támogatásra a sikerhez. Néha a viszályok szítása és a lakosság polarizálása is feldarabolhatja a demokráciákat és a civil társadalmakat, amelyektől a Kreml annyira fél.
