Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel, ennyi indulhat az áprilisi választáson. Tavaly 58 pártot, míg idén eddig ötöt jegyeztek be jogerősen.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint február 3-ig harmincöt pártot vettek nyilvántartásba az április parlamenti választásra. A két kormánypárton, illetve az ellenzéki összefogás hat pártján kívül 27 kisebb párt jelezte indulási szándékát - írja az NVI adatai alapján a 24.hu.
Tavaly 58 pártot, míg 2022-ben eddig ötöt jegyeztek be jogerősen. 2018 óta 172 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből csak 34-et töröltek az OBH nyilvántartása szerint.
A 2018-as országgyűlési választás előtti évben 70 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2014-2018 közötti időszakban 116, 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak.
Pártalapítási hullám indult el az 1990-es évek első felében
Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartása szerint közülük hét még ma is működik.
A mai parlamenti pártok közül
- a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében,
- a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében,
- a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
A rendszerváltás idején, 1990-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll, a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint a felszámolási eljárás 2021. július 1-jén indult. A rendszerváltás idején, 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt a legutóbbi országgyűlési választás óta, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Az MTI összefoglalójában emlékeztet arra, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény szerint a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
