Elégedetlen a magyar uniós biztos a rá vonatkozó ünnepi beosztással. Várhelyi Olivérnek ugyanis a következő három karácsonyból kettőt is ügyeletben kell töltenie Brüsszelben, miközben 25 biztos között kellene elosztani ezeket a feladatokat. Az ötéves ciklusban 326 szünnapra kell az Európai Bizottság valamelyik tagját berendelni.
Az európai uniós intézmények július közepétől felveszik a nyári üzemmódot. Az Európai Parlamentben tulajdonképpen semmi sem történik. A tagállamok tanácsának utolsó ülése 26-án volt, amikor a pénzügyminiszterek videokonferenciát tartottak leginkább azért, hogy négy tagállamnak a helyreállítási tervére áldásukat adják. Az Európai Bíróság sem tűz ki tárgyalási napokat, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának utolsó ülése július 21-én volt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy bezárják a kapukat, és a kulcsokat a virágcserép alá teszik. Elsősorban az Európai Bizottság az, amelynek operatív teendői vannak, és ahol mindig kell lennie valakinek, ha sürgős döntésre van szükség, alá kell írni, jóvá kell hagyni valamit, vagy reagálni kell egy válsághelyzetre. Hasonló a helyzet akkor is, ha a szünidő rövidebb időtartamú, egy-két napos, vagy egy kicsit hosszabb, mint például a karácsonyi ünnepek alkalmával.
A Politico című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli lap szellőztette meg, hogy frissítették az uniós biztosok ügyeleti beosztását, de egyetlen biztos fenntartásait jelezte. Ez a biztos a magyar Várhelyi Olivér, aki a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felel. Várhelyi ugyanis a 2019 és 2023 közötti időszak öt karácsonyából kettőt is ügyelettel tölt. A magyar biztos kifogásai érthetőnek tűnnek, hiszen nem túl igazságos, hogy a 25 biztosból ő egymaga kénytelen két karácsonyt is elvinni.(A biztosi kollégium 27 tagú ugyan, de Ursula von der Leyen elnöknek és Josep Borrell külügyi főképviselőnek sajátos teendőik miatt nem kell részt venni ebben a rotációban.) Egyelőre nem lehet tudni, mi lesz Várhelyi panaszának a sorsa, valóban a Bizottság főépületében, a Berlaymont-ban kell–e karácsonyoznia idén és 2023-ban is. Ő mindenesetre azt kéri, hogy legalább az egyik időpontot egy másik biztosra szignálják ki.
Viszont ha megnézzük a többi szabadnap elosztását, akkor azt kell mondani, Várhelyi Olivérre az átlagnál kevesebb ügyeleti nap jut. Összesen 326 napot kell „lefedezni” valamelyik biztossal, ha ezt a számot elosztjuk 25-tel, akkor 13 napot kapunk, míg Várhelyire 12 jut. A legtöbb szabadnapon, 21-en a klímaügyekért felelős holland Frans Timmermans dolgozik, őt követi a 18 nappal költségvetésért felelős osztrák Johannes Hahn, majd a versenypolitikát felügyelő dán Margrethe Vestager 15 nappal. A legkevesebb ünnepnapra a ciprusi Sztella Kiriakídiszt osztották be, az egészségügyért felelős biztos öt napot kapott. Igaz, a járvány és az oltásokkal kapcsolatos tárgyalások miatt a tavalyi nyarat gyakorlatilag végig kellett dolgoznia.
A biztosok ilyen rendszerű beosztása nem túl régi, hiszen 2017-ben az előző elnök, Jean-Claude Juncker vezette be. A cél annak biztosítása volt, hogy a Bizottság mindig elérhető legyen. Ezt a fajta láthatóságot a Junckert követő Von der Leyen-féle testület is magáénak vallja – még ha a magyar tag megjegyzést fűz is a rá vonatkozó részekhez.
