Múlt pénteken a korrupcióellenes ügynökség nyomozói behatoltak az elnöki rezidencia területére, hogy letartóztassák a statárium bejelentésébe belebukó elnököt, de felfegyverzett testőrök állták el az útjukat. Ez nem egy banánköztársaságban vagy egy ócska hollywoodi filmben történt, hanem a világ legnagyobb gazdaságai közé sorolt Dél-Koreában. Hogy jutott ide és hogy mászhat ki ebből a helyzetből a délkelet-ázsiai ország? Erről kérdeztük Csoma Mózes Korea-kutató történészt, volt szöuli nagykövetet.
A beszélgetésről készült videót itt tudja megnézni:
Ha inkább csak meghallgatná, ide kattintson:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
- Csoma Mózes a dél-koreai történelemben nem ismeretlenként definiálta Jun Szogjol december 3-i bejelentését, amely szerint hadiállapotot hirdet és rendkívüli kormányzást vezet be. Bár a történész szerint nem példa nélküli, hogy a hatalom csúcsán állók ilyen, jellemzően szükségrendeletekkel irányítják az országot, ez még a dél-koreai rendszerváltás előtti időszakra volt jellemző. A nyolcvanas évek vége óta, azóta, hogy Dél-Korea parlamentális demokráciának tekinthető, a lépés elképzelhetetlennek tűnő, abszurd és bizarr fejlemény, amire a társadalom és a politikai is így reagált.
- Kiemelte, hogy a nyomozók által az elnöki testőrséggel fel nem vállalt fizikai összeütközés, de minden más politikai mozgás is abba az irányba mutat, hogy az elnök eltávolítható alkotmányos eszközökkel.
- A dél-koreai belpolitikában Jun Szogjol egyébként is állandóan vita tárgyát képező elnöki tevékenységét erősen aláásta felesége szokatlan szerepvállalása. A volt szöuli nagykövet úgy látja, hogy a korábban hagyományos családanyaként, háttérbe vonulva élő elnöki feleségekhez képest a luxust és pompát kedvelő Kim Gonhi sok muníciót szolgáltatott az elnök kritizálásához. A statárium kihirdetése előtt az elnök elnézést kért a közvéleménytől felesége helytelen viselkedése miatt, ám vizsgálat indítását nem engedélyezte, pedig drága ajándékok elfogadásával és részvénymanipulációval is vádolták Kim Gonhit.
- A dél-koreai társadalom meghatározó részét élénken érdekli a két politikai oldal csatározása. A kutató szerint az utóbbi években kialakult patthelyzetben az elnök teljesen mellényúlt a meglehetősen rossz ötlettel, a hetvenes éveket időző észak-koreázással.
- Csoma Mózes szerint nem lehet arra számítani, hogy valóban halálra ítélik Jun Szogjolt, azt azonban nehezen tudja elképzelni, hogy a puccskísérlet börtönbüntetés nélkül záruljon.
