Az orosz parlament elfogadta a törvényt, amely lehetővé teszi a sorozási értesítők elektronikus kiküldését, ezzel igyekezve csökkenteni kibúvás lehetőségét, mivel a Kremlnek több katonára van szüksége a várhatóan elhúzódó ukrajnai háborúhoz. Ez „rejtett mozgósításról szóló törvény” – állítja egy ügyvéd és aktivista.
Amikor tavaly októberben a Kreml által részleges mozgósításnak nevezett sorozást követően az orosz katonák első hullazsákjai kezdtek hazatérni Ukrajnából, Vlagyimir Putyin elnök bejelentette, hogy az alig néhány héttel korábban elrendelt népszerűtlen mozgósítás hamarosan véget ér.
„Úgy gondolom, hogy két héten belül minden mozgósítási tevékenység befejeződik – mondta Putyin október 14-én, amikor közölte, hogy közelednek a háromszázezer fős cél eléréséhez. – Nincs tervbe véve semmilyen további lépés.”
Most, hat hónappal később és a Bahmutért és az ukrajnai Donbászi terület más helyszíneiért folytatott harcokban elszenvedett tömeges orosz veszteségeket követően úgy tűnik, hogy a Kreml újabb behívás előkészítésén dolgozik, hogy kezelje az esetleges kijevi ellentámadás előtt a krónikus létszámhiányt – mondják a szakértők.
Az orosz parlament, amely a Kreml utasításait követi, április közepén gyorsan elfogadta az elektronikus behívókat lehetővé tevő törvényt, amely elemzők és kritikusok szerint sokkal nehezebbé teheti az oroszok számára a sorozás elkerülését. Putyin április 14-én alá is írta a törvényt.
Ennek értelmében az orosz kormány mostantól úgy tekintheti, hogy jogszerűen hívták be katonai szolgálatra azokat, akik üzenetet kapnak személyes fiókjukba az Goszuszlugi nevű állami közszolgálati honlapon (avagy az orosz Ügyfélkapun), vagy ha a nevük megjelent a behívottak nyilvánosan elérhető online listáján.
A jogszabály célja, hogy véget vessen a személyesen kézbesített behívók évtizedes gyakorlatának, amely jelenleg az egyetlen legális módja annak, hogy valakit behívjanak a hadkiegészítő parancsnokságra.
Ezzel egyidejűleg a törvény egy elektronikus nyilvántartás létrehozására szólít fel a szolgálatra kötelezett személyekről. A nyilvántartás széles körben fogja összegyűjteni számos kormányzati szervezettől, többek között a rendőrségtől és a kommunális szolgáltató ügynökségektől a személyes adatokat, például a nevet, a címet és az útlevéladatokat, valamint az egészségügyi, oktatási, adó-, büntető-, szavazási és foglalkoztatási információkat. A nyilvántartás tartalmazni fogja a szolgálatra behívottak nyilvánosan elérhető listáját is.
$4,000 To Fight: What Russia's Military Recruitment Looks Like
Most, hogy a javaslat törvényerőre emelkedett, azok a 18 és 27 év közötti oroszok, akiknek behívót küldenek az egyéves kötelező katonai szolgálat letöltésére, nem hagyhatják el az országot, amíg nem jelentkeznek a katonai sorozóirodákban.
Bár a törvény nem akadályozza meg, hogy a mozgósításra behívottak elhagyják az országot, Oroszország korábban már visszatartott néhány embert, hogy külföldre utazzon. Ráadásul a határőrök ezentúl hozzáférnek majd a szolgálatra behívottak online nyilvántartásához, és megállíthatják a rajta szereplő személyeket – mondják a szakértők.
Azok a férfiak, akik a behívó kézhezvételétől számított húsz napon belül nem jelennek meg a katonai sorozóirodában – függetlenül attól, hogy a 18–27 éves férfiak kötelező szolgálatáról vagy külön behívásról van-e szó –, átmenetileg elveszítik fontos jogaikat, többek között a lakásvásárláshoz és -eladáshoz, az autó üzemeltetéséhez, a hitelfelvételhez vagy a vállalkozásnyitáshoz való jogot. A regionális hatóságoknak joguk lesz arra is, hogy leállítsák a helyi juttatásokat, beleértve a szociális kifizetéseket.
A behívó elkerülése miatt büntetőjogi felelősségre vonással is számolhatnak.
A Kreml úgy jellemezte a jogszabályt, mint kísérletet arra, hogy a modern világhoz igazítsa Oroszország archaikus katonai toborzási infrastruktúráját és eljárásait.
Rejtett mozgósítás
A kritikusok szerint ez annak a jele, hogy a kormány több embert fog mozgósítani, talán inkább lopakodva, mint egy csapásra, hogy elkerülje a közvélemény ellenállását és az Oroszországból való elvándorlás újabb hullámát, amelyet az ukrajnai invázió, majd a Putyin által szeptemberben elrendelt mozgósítás váltott ki.
„A katonai nyilvántartás digitalizálásáról beszélnek, a behívók küldéséről, de valójában ez egy rejtett mozgósításról szóló törvény” – mondta a Current Time-nak adott interjúban Valerija Vetoskina, az Egyes Ügyosztály nevű emberi jogi csoport ügyvédje.
Vetoskina szerint a Kreml lényegében a hadiállapot intézkedéseit hajtja végre, anélkül hogy hivatalosan hadiállapotot vezetne be.
Konstantin Sonin, a Chicagói Egyetem Közpolitikai Tanulmányok Felsőfokú Iskolájának orosz származású professzora azt javasolta az embereknek, hogy hagyják el az országot.
„Az ok egyszerű – mostantól bárki, függetlenül attól, hogy megkapta-e a behívót, vagy sem, van-e fiókja a Goszuszluginál, vagy sem, letartóztatható és elítélhető, mert nem megy háborúba” – írta Sonin Facebook-bejegyzésben.
A törvényre eddig visszafogott volt a közvélemény reakciója, összehasonlítva Putyin szeptemberi, meglepetésszerű mozgósítási bejelentésével.
Akkor a bejelentést követő napokban és hetekben több mint háromszázezren menekültek el az országból, többségük fiatal felnőtt. A Kazahsztánba és Georgiába vezető utakat elözönlötték a menekülni vágyó orosz családok.
A kivándorlás növekedésének azonban nem voltak jelei azóta, hogy a parlament alsóháza április 11-én elfogadta a törvényt – állítják a szakértők.
„A magyarázat egyszerű. Mindenki, aki el tudott menni – aki megengedhette magának –, elment” – mondta Ivan Csuviljajev, az Igyitye Lészom (Menj az Erdőn át) nevű szervezet szóvivője, amely a sorozást elkerülni igyekvő embereknek segít.
Csuviljajev szerint sok katonaköteles korú férfinak, aki még Oroszországban van, „nincs pénze, nincs megtakarítása, nincs útlevele”.
A kivándorlást luxusnak, kiváltságnak nevezte, „amit sokan nem engedhetnek meg maguknak”.
Ennek ellenére az Igyitye Lészom az elmúlt napokban növekvő számú megkeresést kapott olyan személyektől, akik tanácsot kértek abban, miképp hagyják el az országot vagy hogy kerüljék el a behívót – mondta.
A csoport korábbi ajánlásai – hogy ne nyissanak ajtót idegeneknek, lakjanak más címen, mint ahová be vannak jelentve, ne vegyék át a papíralapú idézést – az új törvény értelmében érvényüket vesztették.
Csuviljajev azt javasolta, hogy a potenciális behívottak töltsék ki a hivatalos kérelmet az alternatív katonai szolgálatra. Ha behívják őket, kérésüket még hosszú ideig fogják vizsgálni, és addig ez távol tartja őket a harctértől – fejtette ki.
George Barros, a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) elemzője szerint az elektronikus nyilvántartás újabb jele annak, hogy Oroszország a Szovjetuniónál is tolakodóbb rendőrállammá válik.
„A modern információs technológiák és a tekintélyelvű kormányzás összeházasítása meglehetősen riasztó” – nyilatkozta a Szabad Európának.
Emberhiány
Katonai elemzők már hónapok óta azt mondják, hogy Oroszország továbbra is emberhiánnyal küzd, több embert kell mozgósítania, hogy ne veszítse el az ellenőrzést még több terület felett.
Az Egyesült Államok hírszerzési értékelése szerint az orosz fegyveres erők mintegy kétszázezer főnyi veszteséget szenvedtek.
Ez a szám gyorsan nőhet, ha Ukrajna a következő hetekben vagy hónapokban megindítja a várva várt ellentámadást.
„Az oroszok számára idővel problémát jelent majd az emberanyag megfogyatkozása – nyilatkozta a Szabad Európának Dara Massicot, a RAND Corporation nevű amerikai agytröszt katonai elemzője. – Erőiknek végül szükségük lesz az idei utánpótlásra. A kérdés az, hogyan fogják végrehajtani, fokozatos behívás lesz-e, vagy egy újabb nagy kör nyáron vagy ősszel.”
Bár Putyin azt mondta, hogy a szeptemberben bejelentett mozgósítás novemberben véget ér, rendelete még mindig érvényben van, és továbbra is kisebb számban behívják a férfiakat Oroszország-szerte. Az Igyitye Lészom szerint Oroszország november óta (amikor a mozgósítás állítólag véget ért) havonta tíz- és húszezer között hív be új katonákat.
Massicot szerint az új jogszabály potenciálisan lehetővé teszi Oroszország számára, hogy hatékonyabban tudja majd besorozni az embereket. A tavaly őszi behívást kaotikusnak és rosszul szervezettnek tartották, annak ellenére hogy látszólag rövid időn belül elérte célját.
Sok olyan férfi, akinek nem volt katonai tapasztalata, súlyos egészségügyi problémái vagy egyéb, a szolgálat teljesítését kizáró indokai voltak, elavult információk vagy egyéb problémák miatt mégis behívót kapott.
A rendőrség és a sorozásért felelős tisztviselők az aluljárók mellett és lakóházak bejáratai előtt figyelték a mozgósításra jogosult férfiakat, ami a közvélemény elégedetlenségét és zavarát okozta.
Az elektronikus behívó és nyilvántartás a potenciális behívottak részletes profiljával csökkentheti az ilyen helyzetek számát, ha Oroszország ismét újabb nagyszabású sorozásra adná a fejét.
Barros szerint Putyin nyitva tartja a lehetőséget a további mozgósítási hullámokra.
Ugyanakkor elmondta, hogy az emberhiány csak egy része a harctéri problémáknak. Oroszország többek között azzal küzd, hogy kompetens katonai egységeket tudjon összeállítani, amelyek képesek végrehajtani a feladatokat.
„Ott lehet a világon minden ember, de ha nem oldják meg ezeket az alapvető problémákat, továbbra sem lesz harci erejük” – vélte Barros.
