Az Associated Press (AP) hírügynökség birtokába jutott exkluzív drónfotók és információk szerint Oroszországnak megvolt az eszköze, az indítéka és a lehetősége is a hónap elején leomló, orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai gát megsemmisítésére.
A Nova Kahovka-i gát felett készült képeken egy robbanóanyaggal megrakott autó látható az építmény tetején. Két tisztviselő is azt állítja, hogy orosz katonák voltak a gáton belül azon a kulcsfontosságú helyen, amely az ukránok szerint a megsemmisítő robbanás középpontjában állt. Az orosz védelmi minisztérium eddig nem kommentálta az állításokat.
A gát lerombolása halálos áradásokat okozott, megsemmisítette a termést a világ kenyérkosarának tartott ukrán területeken, ezrek ivóvízellátását veszélyezteti és környezeti katasztrófát idézett elő. Az ukrán parancsnokok szerint néhány tervüket is meghiúsította bizonyos orosz állások elfoglalására a még kezdeti szakaszában lévő ellentámadásban.
Mindkét fél a másikat vádolja a gát megsemmisítésével, de a különböző orosz állítások – hogy rakéta találta el vagy robbanóanyag rombolta le a gátat – nem felelnek meg egy olyan erős robbantásnak, amilyet a környék földrengésjelző monitorjai rögzítettek.
Ehhez kapcsolódóan: Óriási árvizeket okoz a felrobbantott kahovkai gát Dél-Ukrajnában
Kinek állt érdekében?
Oroszországnak haszna volt a robbanást követő hatalmas áradások időzítéséből – még akkor is, ha általa elfoglalt területek is víz alá kerültek, és a következmények minden képzeletet felülmúlóan nagy területet érintenek.
A gátat körülvevő térségben a Dnyeper képezi a frontvonalat az orosz és az ukrán erők között, magát a gátat pedig az oroszok ellenőrzik.
Két ukrán parancsnok, aki egyaránt a közelben volt, de két különböző helyen, azt mondta az AP-nek, hogy a kitóduló víz gyorsan elárasztotta az állásaikat és az oroszokéit is, megsemmisítette a felszereléseket, így kénytelenek voltak újrakezdeni a tervezést, és sokkal nagyobb távolságot kellett legyőzniük, ráadásul sárban. Az egyikük névtelenül nyilatkozott, hogy őszintébben fel tudja tárni azoknak a problémáknak a méretét, amelyeket az áradás okozott.
„Általános gyakorlat, hogy visszavonulás előtt aláaknáznak egy területet – mondta másikuk, Illja Zelenszkij, a Bugszkij Gard parancsnoka. – Ebben az esetben az volt a cél, hogy elvágják az utánpótlásunkat és megnehezítsék az átkelésünket a Dnyeperen.”
Az elmúlt hetekben az ukrán fegyveres erők korlátozott eredményekről számoltak be az oroszok által 2022 februárja óta elfoglalt területek visszavételére indult ellentámadásban.
Maga Vlagyimir Putyin elnök közvetetten elismerte, hogy múlt héten előnyhöz jutottak, ugyanakkor továbbra is tagadta Oroszország felelősségét: „Lehet, hogy ez furcsán hangzik, ennek ellenére így van. Sajnos ez megzavarta az ellentámadásukat azon a területen.”
Katonai tudósítókkal tartott találkozója előtt hetvenkedve magyarázta, miért használta a sajnos szót: „Jobb lett volna, ha ott támadnak – mondta. – Jobb lett volna nekünk, mert számukra nagyon rossz vége lett volna annak, ha ott támadnak.”
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajnai gátrobbantás: mi történik és mi forog kockán?
Ilyen erejű rakétájuk az ukránoknak nincs
A Kahovka azoknak a szovjet korszakban épült gátaknak az egyike, amelyeket úgy emeltek a Dnyeper folyó mentén, hogy hatalmas erőnek tudjanak ellenállni, akár több ezer kilónyi robbanóanyagnak is. A hírhedt második világháborús Dambusters hadművelet után építették őket, amely lerombolta a német gátakat. A Möhne gát kiiktatásához 1943-ban például öt darab 4,5 tonnás, kifejezetten erre a célra készített úgynevezett pattogó bombára volt szükség a Birodalmi Háborús Múzeum archívuma szerint.
Ukrajnának, úgy tudni, egyetlen ilyen erejű rakétája sincs.
Sidharth Kaushal, a londoni székhelyű Royal United Services Institute kutatója azt mondja, hogy az ukránoknak aligha van olyan rakétájuk, amelynek teherbírása meghaladja az ötszáz kilogrammot.
Az sem tűnik hihetőnek, hogy ukrán kommandósok több ezer kilónyi robbanóanyaggal belopakodhattak volna a hónapok óta kívül-belül, éjjel-nappal oroszok által őrzött gát területére.
A szerkezet leomlását, június 6-át megelőző napon az oroszok lőállást hoztak létre a gát kulcsfontosságú géptermében, ahol a gátrendszert üzemeltető Ukrhidroenergo szerint a robbanás volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már 2022 októberében arról beszélt, hogy a gátat aláaknázták.
Illja Zelenszkij – aki nem rokona az elnöknek – megerősítette, hogy a robbanás minden jel szerint azon a területen volt, ahol a gépház található. Ő, valamint egy, a hírszerzést jól ismerő amerikai tisztviselő megerősítette, hogy már egy ideje bekerítették ott az orosz erőket. Az amerikai névtelenséget kérve nyilatkozott a kényes témáról.
Az Institute for the Study of War nevű amerikai agytröszt, amely a háború kezdete óta megfigyelés alatt tartja az oroszok akcióit Ukrajnában, értékelésében azt írja, hogy „a bizonyítékok, az érvelés és a retorika egyensúlya arra utal, hogy az oroszok szándékosan rongálták meg a gátat”.
Ehhez kapcsolódóan: Sokkal súlyosabb a helyzet az oroszlakta területeken a gátrobbanás után
Nyugodt katonák, rejtélyes autó
Az egyetlen robbanást megelőző napokban ukrán katonai drónvideók tucatnyi orosz katonát mutattak, amint a Dnyeper partján táboroznak a legnagyobb nyugalomban, oda-vissza sétálnak a gáthoz, anélkül hogy bárki is fedezné őket – ami arra utal, hogy bíztak benne: tökéletesen az ellenőrzésük alatt tartják a területet és különösen a stratégiai szempontból kulcsfontosságú gátat.
Az AP birtokába került május 28-i ukrán drónfelvételek egy parkoló autót mutatnak a gáton, amelynek tetejét felnyitották, és hatalmas hordók láthatók benne. Az egyik fedeléhez egy taposóaknának tűnő tárgyat csatoltak, és egy kábel vezet belőle a folyó orosz kézen lévő partja felé. Azt nem tudni, mennyi ideig maradt ott az autó.
Az ukrán különleges erők egyik kommunikációs tisztje megjegyezte, hogy a kocsit a jelek szerint kikötötték, és szerinte ennek kettős célja volt: megállítani az ukrán előrenyomulást a gáton, felerősíteni a gépteremből tervezett robbanást, valamint megsemmisíteni a gát felső részét. Maga az autóbomba nem lett volna elég a gát leomlásához.
A robbanást helyi idő szerint hajnali 2:54-kor észlelték a norvég szeizmikus megfigyelőállomások, csaknem 2-es magnitúdóval. Összehasonlításképpen: a rengeteg ember halálát okozó és hatalmas pusztítással járó katasztrofális robbanás a bejrúti kikötőben 3,3 erősségű volt a szeizmikus skálán, és legalább ötszáz tonna robbanóanyag játszott közre benne.
„Ez azt jelenti, hogy jelentős robbanásról van szó” – mondja Anne Strømmen Lycke, a NORSAR norvég földrengésfigyelő ügynökség vezérigazgatója.
Ehhez kapcsolódóan: Emberek tízezreit kellett evakuálni a Dnyipro-gát felrobbantása miatt
Nem egészen a tervek szerint alakult
Néhány percen belül elkezdett ömleni a víz a Nova Kahovka-i tározóból a szétrobbant gáton keresztül, maga alá temetve a folyó homokzátonyszigeteit, és elöntötte Dél-Ukrajna nagy részét, beleértve orosz ellenőrzés alatt álló területeket is.
Közvetlenül a gát leomlása után néhány szakértő megállapította, hogy a szerkezet állapota elhanyagolt volt, ez vezethetett a gát leomlásához. De a minden kétséget kizáróan rossz állapotban lévő területen egy útszakasz annak a helynek a közelében, ahol az orosz erők robbantásokkal igyekeztek megakadályozni egy ukrán offenzívát még tavaly ősszel, még napokkal azután is érintetlen volt, hogy a gát többi része leomlott.
Az ukrán hírszerző szolgálat nyilvánosságra hozott egy lehallgatott beszélgetést, amelyet állítólag egy orosz katona folytatott valakivel. Ebben a katona azt mondja, hogy „ott voltak a szabotázscsoportjaink. Félelmet akartak kelteni a gáttal, de nem egészen a tervek szerint alakult.”
