A dunaújvárosi acélipari nagyvállalat, a Liberty Dunaújváros dolgozói a tulajdonosi ígéretek ellenére hétfőn sem kapták meg a júliusi bérüket. A gyárban jó ideje nem zajlik érdemi munka, a dolgozók kilépése folyamatos, a maradók munkásgyűlést szerveztek kedd reggelre.
„Ami történik, azt a dolgozók emberileg és lelkileg is nagyon nehezen viselik. Nem elég plasztikus, ha azt mondom, nagyon nagy a szomorúság. Talán érthető is, ha rengetegen mondanak fel, és próbálnak máshol boldogulást találni. Így viszont azt kell mondanom, hogy az utolsó másodpercekben vagy talán már azon is túl vagyunk. Olyan értékes munkaerőt veszítünk el ugyanis olyan számban, hogy a gyárat ebben a formában talán már akkor sem lehet újraindítani, ha lenne szándék rá” – mondta a Népszavának tegnap Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A Liberty Dunaújváros társaságcsoportnak a dunaújvárosi vasművet (az egykori Dunaferrt) üzemeltető vállalatcsoport dolgozói a tulajdonosi ígéretek ellenére hétfőn sem kapták meg a júliusi bérüket. Sokan ezért hétfőn az üzem bejáratánál tüntettek, és a Dunaújváros Online szerint kedden további tüntetések várhatók.
Ehhez kapcsolódóan: Sokaknak júliusban is csúszott már a fizetésük a volt Dunaferrnél
Magyar Zoltán szerint hétfő délelőtt egyeztettek a Liberty Dunaújváros vezetőjével, Rahul Madhukarral, akitől azt az ígéretet kapták, hogy aznap délután megérkezik a járandóságuk. A vállalati intraneten hétfő délután tájékoztatták a dolgozókat arról, hogy az utalás megtörtént, csakhogy a dolgozók számlájára nem érkezett pénz.
A problémában a vasmű üzemeltetésében részt vevő mindkét cég, a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. és a Dunarolling Dunai Vasmű Kft. összes, mintegy 3200 alkalmazottja érintett.
A lap iparági forrásokra hivatkozva megjegyzi, hogy az egykori Dunaferrnél a gyártás leállítása után talán még a megmaradt szén-dioxid-kvóták értékesítése hozhat némi pénzt. E tevékenység tavaly több mint 55 milliárd forintot hozott a dunaújvárosi cégcsoportnak a vállalati beszámolók szerint.
Óriási károkat hozna a nagyvállalat csúnya összeomlása
A Dunaferr az egyik legnagyobb, Magyarországon működő cég volt. A mintegy 44 ezer lakosú Dunaújváros legnagyobb munkaadója, a külsős cégeket is beleértve húszezernél több család megélhetésének forrása volt.
A magyar gazdasági életben betöltött szerepére jellemző, hogy a teherszállítást végző Rail Cargo Hungaria forgalmának több mint tíz százalékát jó ideig a vasmű megrendelései adták. Dunaújvárosnak csak a Dunaferr iparűzési adója kétmilliárd forintot jelentett volna 2022-ben, ami a város összes saját bevételének ötöde.
A vállalat 2004-ben került át az államtól az ukrán hátterű Donbass Ipari Szövetség (ISD) tulajdonába. Csakhogy Ukrajna 2014-es megtámadása betett a cégnek, mivel az ISD-csoport Alcsevszkből tudta volna olcsó alapanyaggal ellátni a Dunaferrt, a környék azonban orosz megszállás alá került.
A cég az évek során mintegy 450 milliárd forint adósságot halmozott fel. A valódi tulajdonosi kör bizonytalanná vált, sokan magát az orosz államot sejtették mögé.
2022 decemberében a kormány írt egy külön szabályt a csődtörvényben az összeomlás előtt álló Dunaferr-re, másnap pedig hivatalosan is elindult a több ezer embert foglalkoztató cégcsoport felszámolása.
Orbán Viktor ekkor a tulajdonosok és a vállalat vezetői mellett a brüsszeli szankciókat emlegette. A kormány narratívája szerint az Oroszországot sújtó uniós szankciók miatt hátrált ki a Dunaferr mögött álló bank az akkor már orosz tulajdonosi hátterű cég mögül, a nyolcadik uniós szankciós csomag pedig szerintük ellehetetlenítette a vasmű működését, miközben a kormány hiába várt uniós támogatást.
A felszámolás során eredetileg az volt a cél, hogy a Dunaferr értékes eszközeit és megmaradt dolgozóit átteszik egy másik cégbe, erre az entitásra pályázhattak a jelentkezők. Végül a céget, illetve azt, ami megmaradt belőle, az indiai–brit Liberty Steel vette át.
A Szabad Európa több cikkben követte a Dunaferr acélipari vállalat sorsát, ezeket itt olvashatja el.
