Az egészségügyi kormányzat vezetőivel folytatott egyeztetésen a Magyar Orvosi Kamara beszámolója szerint Pintér Sándor belügyminiszter nem volt nyitott érdemi vitára a munkaidőt illetően, mert a BM álláspontja az, hogy Magyarországon nyolc óra a rendes munkaidő, így a szakrendelők orvosainak is ennyit kell munkával tölteniük. A kamara szerint viszont ilyen munkaterhelés már ellátásbiztonsági kockázat.
Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a 444-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a hatórás munkaidőt 1992 óta rögzítő kormányrendelet azt mondja ki, hogy „a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak”. A rendelet 2020-ban úgy módosult, hogy a fennmaradó időben kell adminisztrációt végezni. Az új szabályozás értelmében viszont a maradék időt is rendeléssel kellene tölteniük az orvosoknak.
Az egyeztetésen, amelyről a Szabad Európa is beszámolt, Takács Péter államtitkár azt mondta, lehetőség lesz hatórás munkarendre, de akkor ehhez igazítják majd a bérezést is.
A kamara alelnöke – aki maga is fogorvos – úgy véli, hogy felmondásokra lehet számítani az új rendszer miatt, sok, szakrendelőben dolgozó orvos inkább a magánpraxist választja majd, mert 33 százalékos növelésnek fogják érezni a nyolcórás munkavégzést, és ha nem vállalják, bércsökkenéssel számolhatnak.
Nagy Ákos hozzátette: nyilvánvaló, hogy a jogszabállyal a munkaerőhiányt akarnák enyhíteni, de szerinte ennek nem ez a módja. A szakember arról is beszélt a hírportálnak, hogy a hatórás munkavégzést nem véletlenül találták ki, nemcsak arról szólt, hogy az orvosokat ne hajszolják túl, hanem szervezési okai is voltak, hiszen a legtöbb esetben 12 órán keresztül érhető el a szakrendelés, a két műszaknak hat-hat órára jön ki a munkaideje.
