Az elmúlt legalább tizenöt év leghidegebb tele sokkolta Közép-Ázsia több nagyvárosát. Üzbegisztán fővárosának polgármestere még az állását is elvesztette miatta.
„Bekapcsolja, vagy nem?” – kérdezte egy nő az üzbég Csircsik városában, miközben hátulról megragadott egy villanyszerelőt, és egy konyhakést szorított a nyakához. Az incidensről videófelvétel is készült.
„Ha meg akar vágni, vágjon meg” – válaszolta a villanyszerelő, miután az áramhiány miatt dühös lakosok a vállalat telephelyére vonultak, hogy a vezérlőteremben kérdőre vonják a személyzetet.
A fővárostól, Taskenttől egyórányira fekvő Csircsikben történt incidens, amely a 35 éves nő letartóztatásához vezetett, jól mutatja a kétségbeesést, amely Közép-Ázsia egyes részein az elmúlt tizenöt év legdurvább hideghulláma miatt terjedt el. A szokatlanul szélsőséges időjárás áram-, víz- és fűtéskimaradásokat okozott.
Miközben a frusztráció főleg a közművekben dolgozókon csapódik le, az emberek a magasabb rangú hivatalnokokra mutogatnak, akik hajlamosak inkább a jóban reménykedni, ahelyett hogy a legrosszabbra készültek volna a tél beköszönte előtt.
Az áramkimaradások nem számítanak újdonságnak a régió lakosságának nagy része számára – Közép-Ázsia nagy részén a falvak a leghidegebb hónapokban egész nap vagy a nap nagy részében nélkülözik az áramot.
Amikor a hőmérséklet zuhan, a vidékieknek több szenet kell eltüzelniük, vagy ha ezt nem engedhetik meg maguknak, akkor szárított trágyát. A nagyobb közép-ázsiai városok lakói általában megmenekülnek a rendszerszintű energiahiány legrosszabb következményeitől.
Az idei tél azonban másként alakult: a taskenti lakóházak lakói napokig áram, fűtés és víz nélkül maradtak, és a tádzsik főváros, Dusanbe lakói is sokat szenvedtek.
„Ez az első alkalom, hogy a fővárosban teljesen leállt az áramszolgáltatás” – mondta Temur Umarov, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa, aki Üzbegisztán energiaválságával foglalkozik.
„Ez azért fontos, mert a főváros lakói állnak a legközelebb az üzleti és politikai elithez. Tehát épp a fővárosokban sérül a kormányok megítélése” – mondta Umarov.
A hőmérséklet az elmúlt tíz napban Üzbegisztánban és más közép-ázsiai országokban egyes helyeken –30 Celsius-fok alá zuhant. Taskentben és Dusanbéban, a tádzsik fővárosban rendszeresen –20 fokos vagy az alatti hőmérsékletet mértek ebben az időszakban.
Súlyos kimaradások a szolgáltatásban
Sokak számára, akik elég idősek ahhoz, hogy emlékezzenek rá, a mostani a 2007–2008-as telet idézi, ami még mindig borzongást vált ki azokból, akik átélték.
Úgy tűnik, senki sem gondolta, hogy megismétlődhet.
2022 novemberében, amikor szokatlanul hideg volt, hatalmas hiány mutatkozott Üzbegisztán gázellátásában, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy bezárja a gáztöltő állomásokat, és téli álomra küldje a gázüzemű ipari létesítményeket.
A hiány megnehezítette egy dusanbei távfűtőmű működését, amely az elmúlt években Üzbegisztánból származó gázt használt. Tádzsikisztán hálózatai ritkán élvezhették a bőséges forrásokat. Most az ország áramot exportál Üzbegisztán déli Szurhan-Darja régiójába, ahol a hiány különösen súlyos.
Saidmurod Murodov, az egyik dusanbei lakóház lakója arról panaszkodott, hogy az épületben az elmúlt három-négy évben fűtési problémák voltak.
„Gyerekeink vannak otthon, mindenki beteg. Felhívtuk a fűtési hálózatot, azt mondták, hogy hamarosan kicsit melegebb lesz, így az épületek is melegebbek lesznek” – mondta Murodov a Szabad Európa tádzsik szolgálatának.
A dusanbei városi vízügyi hivatal képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy alapos volt a téli szezonra való felkészülés.
„Senki sem számíthatott arra, hogy erős fagyok lesznek” – válaszolta a képviselő, Mehrojiddin Boborahimov a befagyott csővezetékekkel kapcsolatos kérdésekre.
Egy befolyásos polgármester megfizette az árát
Közép-Ázsia legnagyobb, mintegy hárommillió lakosú városában, Taskentben a lakosok nyílt tűzön főztek az utcán, ami a kazahsztáni Ekibasztuz városában 2002. december elején történteket idézi, ahol egy hétig nem működött a helyi távfűtés.
A tisztviselők szerint a város több mint egyötödében hosszabb ideig nem volt áram.
A Nemzeti Gárda és a hadsereg az elmúlt héten akcióba lépett, és segített fűtött sátrakat felállítani, ahol az emberek felmelegedhetnek és teát kaphatnak.
Január 16-án Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök közölte, hogy leváltotta a polgármestert és több magas rangú energetikai tisztviselőt, köztük Sherzod Khodjaev energiaügyi miniszterhelyettest, amiért nem készítették fel a várost a télre.
Mirziyoyev szégyentelennek bélyegezte Ortiqxoʻjayevet, és „üres fecsegéssel” vádolta.
Ortiqxoʻjayev bukása annál szembetűnőbb, mivel ő volt Mirziyoyev uralkodásának egyik legjelentősebb politikusa 2016-tól az ország első vezetője, Islam Karimov halála után.
A politikában kevés tapasztalattal rendelkező, gazdag üzletember kinevezését az elnök még 2018-ban is befektetőbarát lépésként üdvözölte.
Mirziyoyev kitartott Ortiqxoʻjayev mellett az ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatos botrányok során is, amikor a város történelmi negyedeiben lévő épületeket lebontották, valamint egy olyan vita kapcsán, amelynek során Ortiqxoʻjayev vélhetően megfenyegetett két újságírót.
Nikita Makarenko ismert taskenti blogger a Szabad Európa üzbég szolgálatának adott interjúban azzal érvelt, hogy az Ortiqxoʻjayev hivatali ideje alatti építkezési hullám szerepet játszott Taskent energetikai összeomlásában, mivel „az infrastruktúra nem tudta támogatni az új fejlesztéseket”.
Makarenko szerint Taskent nehéz tele volt az utolsó csepp a pohárban, ami véget vetett polgármesterségének.
Egy másik taskenti újságíró, Alexey Volosevich azzal érvelt, hogy a lépéssel a hiány miatt kirobbanó tiltakozó hangulatot akarták megelőzni.
„Ő Mirziyoyev jobbkeze – mondta Volosevich Ortiqxoʻjayevről. – Ez jelent valamit. Annyira nagy most az elégedetlenség, hogy ezt kellett tennie.”
Hősök és gonosztevők
Ha Ortiqxoʻjayevet és más tisztviselőket a regionális hideghullám gonosztevőinek tartják, akkor meg nem énekelt hősei olyan emberek, mint Gulruhszor Brojeva, egy narancssárga mellényes utcaseprő, aki a dusanbei önkormányzatnak dolgozik.
Havi 120 dollár körüli összeget keres, a kora reggeli órákban kezdődik a napja, mivel a fővároson kívüli Vahdat városból ingázik, ahol gyermekeivel és férjével él, aki korábban Oroszországban dolgozott, de jelenleg munkanélküli.
„Persze hogy nehéz, de mit lehet tenni? – tette fel a kérdést Brojeva, amikor épp pihenőt tartott, miután az út menti fákról verte le a havat, és lelapátolta a város járdáiról. – Hálás vagyok ezért a munkáért.”
Bár az időjárás már elkezdett melegedni az egész régióban, a hőmérséklet várhatóan a jövő héten is fagypont alatt marad.
Kirgizisztán fővárosa, Biskek hálózatüzemeltetője január 19-én megerősítette, hogy a város egyes részein a következő napokban részleges áramkimaradások lesznek, hogy a megugró fogyasztás közepette megvédjék a hálózati berendezéseket a leégéstől.
Türkmenisztánban, Közép-Ázsia legelzártabb országában – amely a világ negyedik legnagyobb gáztartalékát mondhatja magáénak – a hideg miatt szintén jelentős fennakadások voltak az üzemanyag-ellátásban, ami áramkimaradásokat okozott.
Bár a kormány hivatalosan nem ismerte el a problémát, a héten olyan jelentések érkeztek a Szabad Európa türkmén szolgálatához, hogy az áramról lekapcsolt vállakozások között voltak magánpékségek is, miközben a tisztviselők igyekeztek helyreállítani az áramellátást.
