Izrael és az Egyesült Államok egyre inkább elszigetelődik, mind többen követelik, hogy legyen tűzszünet Gázában. Egy ilyen tartalmú, nem kötelező érvényű határozatról várhatóan kedden szavaznak is az ENSZ-ben. Az izraeli támadás még hetekig, de akár hónapokig eltarthat a Hamász ellen.
A Hamász október 7-i dél-izraeli támadásával kirobbant háború már eddig is példa nélküli halálozást és pusztítást hozott az elszegényedett part menti enklávénak: több mint 18.000 palesztint ölt meg, főként nőket és kiskorúakat, és a 2,3 milliós lakosság több mint nyolcvan százaléka kényszerült otthona elhagyására.
Gáza északi részének nagy részét eltörölték a föld színéről, és százezrek menekültek délre, az egyre szűkülő úgynevezett biztonságos zónákba. Gáza nagy részén összeomlott az egészségügyi ellátórendszer és a humanitárius segítségnyújtás, a segélyszervezetek dolgozói éhezésre és betegségek terjedésére figyelmeztettek a túlzsúfolt menedékhelyeken és sátortáborokban, ahol a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek húzzák meg magukat.
Gáza déli részén – azon a területen, ahol a civileknek menedéket ígértek – legkevesebb 23 ember halt meg az éjszakai és hajnali légicsapásokban – jelentette az egyik kórházból az Associated Press riportere.
Gáza középső részén 33 ember, köztük 16 nő és négy gyermek holttestét vitték be Deir al-Balahban az al-Aksza Mártírjai nevű kórházba. Az intézmény szerint mindannyian az éjszakai légicsapásokban vesztették életüket. Sokan a közeli Maghazi menekülttábor épületeit érő támadásban haltak meg.
Gáza északi részén az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet közlése szerint az al-Avda kórház egyik sebésze megsebesült, amikor lövés érte az egy hete „teljes ostrom” alatt álló intézményen kívülről. Az izraeli hadsereg eddig nem reagált a hírre.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter az AP hírügynökségnek adott hétfői tájékoztatásában nem volt hajlandó konkrét dátumot mondani, de jelezte, hogy a heves szárazföldi harcok és légicsapások jelenlegi szakasza hetekig elhúzódhat, és az ezt követő további katonai tevékenység még további hónapokig eltarthat.
Közölte, hogy a következő szakasz egy alacsonyabb intenzitású harc lesz az „ellenállás sejtjei” ellen. Benjámin Netanjáhú miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael határozatlan ideig fenntartja a biztonsági ellenőrzést Gáza felett.
Az ENSZ főtitkára és az arab államok a nemzetközi közösség nagy részének támogatásával azonnali tűzszünetre szólítottak fel. Az Egyesült Államok múlt héten azonban megvétózta ezeket az erőfeszítéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és harckocsilőszereket szállított Izraelnek, hogy lehetővé tegye az offenzíva folytatását.
A közgyűlés várhatóan kedden szavaz egy hasonló, nem kötelező érvényű, jórészt jelképes értékű határozatról.
Ehhez kapcsolódóan: Heves harcok dúlnak Gáza két legnagyobb városában, a civilek alig találnak menedéket
A Hamász megsemmisítése „nehéz követelmény”
Izrael és legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok azzal érvel, hogy bármilyen fegyverszünet, amely a Hamászt akárcsak a lerombolt területek elenyésző részén is hatalmon hagyná, győzelmet jelentene a Gázát 2007 óta kormányzó és Izrael elpusztítását hirdető fegyveres csoport számára.
Sok szakértő azonban irreálisnak tartja Izrael céljait, és arra mutat rá, hogy a Hamász támogatottsága mélyen gyökerezik mind Gázában, mind a megszállt Ciszjordániában, ahol sok palesztin mindenekelőtt az ellenállás megtestesítését látja benne Izrael több évtizedes katonai uralmával szemben.
„A Hamász megsemmisítése, még a katonai képességéé is – ami az izraeli vezetők fő háborús célja – nehéz követelmény lesz anélkül, hogy megtizedelnék azt, ami Gázából megmaradt” – közölte a Crisis Group nemzetközi agytröszt hétvégi jelentésében, és egyúttal azonnali tűzszünetre szólított fel.
Galant azt mondta, hogy Izrael már súlyos károkat okozott a Hamásznak, megölte a csoport zászlóaljparancsnokainak felét, és megsemmisített sok alagutat, parancsnoki központot és egyéb létesítményt.
Az izraeli hadsereg kedden közölte, hogy légi ereje rakétakilövő állásokat vett célba Gáza egész területén, a szárazföldi csapatok pedig 250 rakétát, aknavetőt és rakétameghajtású gránátvetőt találtak egy rajtaütés során.
Izraeli tisztviselők szerint mintegy hétezer Hamász-fegyveres – a csoport becsült harci erejének nagyjából egynegyede – már életét vesztette, és ötszáz fegyverest vettek őrizetbe Gázában az elmúlt hónapban, ám ezeket az állításokat nem lehet ellenőrizni. A hadsereg szerint legkevesebb 104 izraeli katona esett el a gázai szárazföldi offenzívában.
Galant arról beszélt, hogy Gáza északi részén a Hamász az „ellenállás szigeteire” korlátozódik, míg délen, ahol Izrael e hónap elején kiterjesztette szárazföldi hadműveleteit, „még mindig jól szervezett katonailag”.
A Hamász azt állítja, hogy még mindig több ezer tartalékosa van – ez az állítás sem ellenőrizhető –, és hétfőn rakétazáport zúdított Izraelre, egy embert megsebesített, valamint autókat és épületeket rongált meg Tel-Aviv egyik külvárosában. A támadás bekapcsolta a szirénákat a városban, ahol Galant irodája és a katonai parancsnokság is található.
A libanoni Hezbollah többször is tűzharcba keveredett az izraeli erőkkel, és más, iráni támogatást élvező csoportok támadtak a térségben amerikai célpontokat, ami a konfliktus kiszélesítésével fenyeget. A Teheránból támogatott jemeni húti lázadók, akik izraeli hajókat vesznek célba, éjjel megtámadtak egy olyan tankhajót a Vörös-tengeren, amelynek nincs egyértelmű kapcsolata az országgal.
Ehhez kapcsolódóan: Harmadik hónapjába lépett az Izrael–Hamász-háború
Tovább romlik a civilek helyzete
Izrael azután indította el hadjáratát, hogy a Hamász áttörte a védelmét, és fegyveresei október 7-én beözönlöttek Dél-Izraelbe, mintegy 1200 embert megöltek és körülbelül 240 túszt ejtettek. Több mint száz foglyot, főként nőket és gyerekeket elengedtek a múlt havi tűzszünet során, cserébe azért, hogy Izrael szabadon bocsátott 240 palesztint.
A két hónapja tartó és heves szárazföldi invázióval kísért légicsapások következtében több mint 18.000 palesztin vesztette életét a Hamász irányítása alatt álló terület egészségügyi tisztviselői szerint, akik nem közölnek adatokat a civilek és harcosok megoszlásáról, de azt mondják, hogy a halottak nagyjából kétharmada nő és kiskorú.
Az áldozatok tényleges száma valószínűleg ennél is magasabb, ugyanis ezrek tűntek el, félő, hogy a romok alatt rekedtek. A pontos adatok szolgáltatására irányuló erőfeszítéseket az egészségügyi szektor összeomlása is hátráltatta északon.
Izrael a Hamászt okolja a polgári áldozatokért, szerinte a szervezet sűrűn lakott városi területeken helyez el harcosokat, ás alagutakat és telepít rakétavetőket, emberi pajzsként használja a civileket.
Mivel Izrael kevés segélyt enged be Gázába, az ENSZ pedig nagyrészt képtelen szétosztani a harcok közepette, a palesztinok súlyos hiánnyal néznek szembe élelmiszerből, vízből és egyéb alapvető cikkekből.
Izrael arra buzdította az embereket, hogy meneküljenek az általa biztonságosnak mondott déli területekre, ám a déli Hán Júniszban – Gáza második legnagyobb városában – és környékén zajló harcok tízezreket űztek tovább Rafah városa és más területek felé az egyiptomi határ mentén.
Izrael folytatja a légicsapásokat a szerinte katonai jellegű célpontok ellen az úgynevezett biztonságos zónákban. A rafahi kórházba bevitt 23 halott zöme három család tagja – derült ki a kórházi nyilvántartásból.
