Két év politikai patthelyzet után Bulgária a politikai stabilitás útjára léphet a parlament által megszavazott kormányával. Ám egyik kitűzött célját – az ország biztonsági apparátusának reformját, amely apparátusban Oroszország állítólag még mindig nagy befolyással bír – majdnem kisiklatták.
Két év alatt öt választás után Bulgáriának újabb kormánya van. Úgy tűnik, a kabinet elég széles támogatottságot élvez ahhoz, hogy legalább megmaradjon a remény, hogy véget érhet az országban a kommunizmus bukása utáni egyik leghosszabb politikai válság.
A parlamenten kívüli, nagyrészt szélsőjobboldali, oroszbarát pártok és támogatóik tiltakozása közepette a törvényhozás június 6-án támogatásáról biztosított a két Nyugat-barát, reformpárti, a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) párt által létrehozott kormányt. A kabinet döntően a jobbközép GERB párt támogatását élvezi, amely a legutóbbi, április 2-i előrehozott választások győztese volt.
Bár sokan megkönnyebbülten sóhajtanak fel Bulgáriában, az eredmény még egy héttel ezelőtt is kétségesnek tűnt.
A PP, Kirill Petkov volt miniszterelnök pártja bírálatok és rágalmak célkeresztjébe került az elnök, az általa kinevezett intézményvezetők, a parlamenti pártok többsége és az ügyészség részéről. Ezek vélhető célja az új kormány megtorpedózása volt. Az ellentmondásos Bojko Boriszov volt miniszterelnök szintén kapott bőven, mivel királycsináló szerepet játszott a döntésben, hogy pártja, a GERB támogatja-e az új kormányt, vagy sem.
A nyomás szinte szűnni nem akaró volt a döntő szavazásig. A Kreml-barát Rumen Radev elnök, aki ellenezte az Ukrajna felfegyverzésére irányuló nyugati erőfeszítéseket, június 1-jén Moldovában – az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozóján – úgy nyilatkozott, hogy a javasolt kormány „lopakodó diktatúrát” hozhat magával.
Egy nappal később, június 2-án Ivan Gesev bolgár főügyész hivatalosan kérte a parlamenttől Boriszov mentelmi jogának megvonását. Néhány órával azelőtt, hogy a 240 fős bolgár parlament szavazott volna a kormányról, bolgár ügyészek bejelentették, hogy a PP-vezér Petkov mentelmi jogának felfüggesztését is kérni fogják, amiért úgy nyilatkozott, hogy bolgár állampolgár, miközben kanadai útlevéllel is rendelkezik.
Hogyan ingott meg – egy időre – az új kormány lehetősége?
Az elmúlt hetekben úgy tűnt, hogy a több mint két éve tartó politikai instabilitás véget érhet, felállhat egy működőképes kabinet. Ez a kormány egyértelmű európai orientációval rendelkezne, felgyorsítaná a törekvéseket, hogy Bulgáriát felvegyék a vízummentes schengeni övezetbe és az euróövezetbe, valamint erőteljesebben részt venne az Ukrajna támogatására irányuló nyugati erőfeszítésekben.
Alig egy héttel később a remények szertefoszlottak, mivel a perspektíva ellenzői felerősítették támadásaikat. Haragjuk nagy része a javasolt kormány ama tervére összpontosult, amely fel akarja számolni az orosz befolyást az ország biztonsági szolgálataiban. (A vélt oroszpártiak visszaszorítását célzó törvény Lengyelországban megosztotta a társadalmat és tömegtüntetésekhez vezetett.)
A kritikák nagy részét a Folytatjuk a Változást (PP) vezetőségének egy – vélhetően nemrégiben tartott – találkozójáról készült hangfelvétel illegális nyilvánosságra hozatala táplálta.
A bolgár „őszödi beszéd” és a külföldi követségek
A felvételen a vita a biztonsági szolgálatokra terelődik. Azt hallani, hogy „visszaveszik” Radev elnök ellenőrzése alól úgy, hogy – az egyik hang szerint – „a mi embereinket nevezik ki, akiket a nagykövetségek hagynak jóvá”. Arról is szó van, hogy „kiirtják” az orosz befolyást a biztonsági szolgálatokban, és olyan embereket neveznek ki, akik élvezik a NATO-országokból származó kollégák bizalmát.
A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése és tartalma politikai vihart kavart. Radev elnök, Iliana Jotova alelnök, a GERB vezető tagjai, a bolgár oroszbarát pártok vezetői, köztük az ultranacionalista Újjászületés párt, a Bolgár Szocialista Párt (BSP), a főügyészség, valamint a biztonsági szolgálatok vezetői egybehangzóan arról beszéltek, hogy az ilyen tervek hazaárulással érnek fel.
Az államfő világosan értésre adta nemtetszését, amikor május 29-én egy alig ötperces ceremónia keretében hivatalosan átadta a második kormányalakítási megbízást Nyikolaj Denkovnak, a Folytatjuk a Változást–Demokratikus Változás-koalíció (PP–DB) miniszterelnök-jelöltjének. Radev még kezet sem volt hajlandó rázni Denkovval, és azt mondta, ha személyesen rajta múlna, nem adná át a mandátumot, de Bulgária alkotmánya erre kötelezi.
Május 29-én a GERB és a PP–DB által vezetett korrupcióellenes szövetség bejelentette, hogy megállapodtak egy koalíciós kormány megalakításáról, amelyet ritka módon (erre Izraelben volt példa) egymást váltó miniszterelnökök vezetnek. A megállapodás értelmében Denkov kilenc hónapig tölti be a miniszterelnöki tisztséget, majd a GERB által kiválasztott Maria Gabriel, az Európai Bizottság korábbi innovációs, kutatási, kulturális, oktatási és ifjúsági biztosa váltja.
Az alkunak azonban voltak ellenzői is. A PP–DB tagjainak nem tetszett Gabriel személye, mert úgy gondolták, hogy jelölése Boriszovval kötött kompromisszum és hallgatólagos megegyezés, hogy nem lesz korrupciós vizsgálat a volt kormányfővel szemben, pedig Boriszovról sokan tartják, hogy 12 éves kormányzása alatt elterjedt a korrupció, ami 2020-ban országos tüntetéseket váltott ki.
Május 21-én a Folytatjuk a Változást vezetőségéből közel ötven ember találkozott online, hogy jóváhagyja a GERB-bel kötött megállapodást. Kiderült, hogy – kissé a Magyarországon vihart kavaró őszödi beszéd körülményeihez hasonlóan – rögzítették a négy és fél órás tanácskozást. A felvétel öt nappal később került nyilvánosságra és okozott botrányt.
Május 22-én Gabriel visszaadta Radevnek az első sikertelen mandátumot, hogy hivatalosan is átadhassa a második megbízást a PP–DB-nek. Denkov és Gabriel ezután bejelentette leendő kormánya céljait: az ország igazságszolgáltatási rendszerének alkotmányos reformját, pénzügyi stabilizációt, a schengeni csatlakozást és az euró bevezetését.
Szinte utólag csempésztek bele a nyilatkozatba még egy célt, amely először nem keltett nagy feltűnést: „A bolgár biztonsági szolgálatok vezetésének felszabadítása a külföldi befolyástól.” Azt nem mondták ki, hogy ez orosz befolyást jelent.
Botrányt kavart a titkosszolgálatok feletti elnöki befolyás vádja
Évek óta bírálják a bolgár biztonsági szolgálatokat, amiért nem hajtották végre a belső reformokat, beleértve az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítását, amelyek még a kommunizmus 1989-es összeomlása után is fennmaradtak.
A bejelentéskor e tervek egyike sem váltott ki felháborodást, így az ország biztonsági szolgálatának reformja sem, még azok körében sem, akik napokkal később nemtetszésüknek adtak hangot.
Az elkövetkező napokban, amikor alakot öltött a leendő kormány, Radev elnök hallgatott, egy teljes héten át nem volt hajlandó bejelenteni, mikor adja át a második mandátumot Denkovnak. A hallgatás elkendőzte, ami következett.
Május 26-án Radosztin Vaszilev PP–DB-képviselő nyilvánosságra hozta a május 21-én tartott megbeszélés felvételét. Elmondta, hogy ellenezte a GERB-bel kötött megállapodást, és körülbelül a felénél tiltakozásul kilépett az online ülésről. Hozzátette, hogy ettől a ponttól kezdve rögzítette az elhangzottakat, hogy állítása szerint másnap meg tudja hallgatni, amit elmulasztott.
A hangfelvételt saját táblagépével készítette, amelyet az online megbeszélésen való részvételhez használt. A használt online platformnak minden résztvevőt figyelmeztetnie kellett volna, hogy valaki elkezd felvételt készíteni, de senki sem látott ilyet.
A felvételen – amelynek valódiságát a PP megerősítette azzal, hogy nyilvánosságra hozott egy másik felvételt ugyanarról az online megbeszélésről – a Petkovnak és Vaszilevnek tűnő hangok a GERB-bel folytatott tárgyalásokról beszélnek és Boriszov lehetséges indítékait taglalják, azt feltételezve, hogy ez lehetőség lehet arra, hogy „tisztára mossa magát” a korrupciós vádak alól.
A rögzített megjegyzések közül több is dühös reakciót váltott ki a nyilvánosságban. A bolgár politikai elit nagy részének haragja a biztonsági szolgálatok jövőjére és azokra a vádakra összpontosult, hogy Radev tényleges ellenőrzése alatt állnak.
Beindult a hazaárulózás, a pogromozás és a lopakodó fasizmus vádja
Vaszilev rögzített megjegyzéseire reagálva – miszerint a biztonsági szolgálatok jövőbeli kinevezéseit „a nagykövetségekkel” egyeztetve fogják végrehajtani – a bolgár Nova TV-nek azt mondta, hogy minden ilyen lépést a bolgárok fognak megtenni, de a biztonsági szolgálatok vezetőinek meg kell kapniuk a NATO-partnerek bizalmát. Hozzátette, hogy normális, hogy konzultálnak a külföldi partnerekkel, akik közül sokan a szófiai nagykövetségeken dolgoznak.
Ezek az erőfeszítések azonban nem csillapították az egyre erősödő viharos tiltakozást, mivel sok politikus továbbra is a biztonsági szolgálatok tervezett átalakítására összpontosított. A felvétel nyilvánosságra kerülését követő napon a Megújulás párt, a BSP, valamint a populista Van Ilyen Nép párt is hazaárulásról beszélt.
A Megújulás még azt is felvetette, hogy sürgetni fogja az ügyészséget, hogy nyomozást indítson esetleges hazaárulás miatt. Petkov elnök ugyanakkor elhárította azokat az állításokat, amelyek szerint pártja egyeztetett volna a külföldi nagykövetségekkel az ország biztonsági apparátusának jövőbeni személyi változásairól.
Május 27-én kora reggel Iliana Jotova alelnök „a bolgár államiság elleni összeesküvésről” beszélt. Gabriel, a GERB miniszterelnök-jelöltje e riasztó megjegyzéseket megismételve „az államiság alapjainak megrendülésére” figyelmeztetett, mielőtt bejelentette, hogy befagyasztja a kabinetalakítási tárgyalásokat.
Radev államfő a maga részéről tagadta, hogy ő ellenőrizné a biztonsági szolgálatokat, azt állította, hogy ezeket „mélyen megreformálták”, és azzal vádolta a Folytatjuk a Változást pártot, hogy pogromot tervez a biztonsági szolgálatokban.
Május 29-én, hét nappal azután, hogy Denkov és Gabriel bejelentette: pártjuk kész a kabinetalakításra, a hurok még szorosabb lett. A parlament elnöke, Rozen Zseljazkov, a GERB tagja a Megújulás párt kérésére kitűzte az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség (DANS), valamint a külföldi és a katonai hírszerzés vezetőinek meghallgatását.
A Nemzetgyűlésben az összes biztonsági szolgálat vezetője nekiment a Folytatjuk a Változást pártnak. A DANS igazgatója még Petkov korábbi kormányát is azzal vádolta, hogy „Bulgária érdekei ellen dolgozik”, ha Észak-Macedóniáról van szó.
Musztafa Karadaji, a török etnikumú és más muszlimokat képviselő jobbközép párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért elnöke is felszólalt, „lopakodó fasizmusról” beszélt és zavargásokra figyelmeztetett, ha a PP–DB által vezetett kormány kerülne hatalomra, Kosztadin Kosztadinov, az Újjászületés párt vezetője pedig a PP vezetőinek letartóztatására szólított fel a parlamenti pulpitusról.
Nem sikerült felszámolni a megosztottságot
Denkov miniszterelnöknek június 5-ig kellett volna összehoznia egy életképes kabinetet, amit azonban súlyosan hátráltatott, hogy a GERB, amely kulcsfontosságú volt a tárgyalásokon, átmenetileg visszautasított minden további megbeszélést az ominózus hangfelvétellel kapcsolatos vitára hivatkozva.
Az idő szorítása miatt Denkov mégis bemutatott Radevnek egy olyan kormányt, amelyben a GERB-ből csak Gabriel vesz részt. Denkov azt is világossá tette, hogy az államfő állítólagos befolyása a biztonsági ügynökségek felett prioritás lesz az új kormány napirendjén.
„A biztonsági ügynökségeknek Bulgáriát kell szolgálniuk. Most a vezetőiket egyetlen ember nevezi ki: Radev elnök” – mondta.
A szavazás napján a Megújulás hívei nagy számban álltak a parlament elé és adták értésre skandálással, mennyire nem tetszik nekik a koalíciós megállapodás. Mindez azt jelzi, hogy korántsem sikerült áthidalni a Bulgáriában kialakult politikai szakadékot.
