Finnországban Sanna Marin miniszterelnök elismerte választási vereségét, Bulgáriában szoros az állás az előzetes eredmények szerint, de az ellenzék áll nyerésre, Montenegróban pedig leváltották az Európában leghosszabb ideje hatalmon lévő elnököt.
Petteri Orpo volt finn pénzügyminiszter, az ellenzéki jobbközép Nemzeti Szövetség vezetője vasárnap bejelentette pártja győzelmét a parlamenti választáson, és közölte, hogy irányításukkal megkezdődnek a koalíciós tárgyalások.
Pártja 20,8 százalékos támogatottságot és ezzel 48 mandátumot szerezhet a kétszáz fős törvényhozásban. Második helyen a jobboldali populista Finnek végeztek a voksok 20,1 százalékával (46 mandátum), míg a jelenlegi miniszterelnök, Sanna Marin pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD) 19,9 százalékot szerzett (43 mandátum).
A mindössze 37 éves Marin nagy népszerűségre tett szert a nemzetközi porondon Ukrajna melletti hangos kiállásának és az ország várható NATO-csatlakozásának köszönhetően.
Az 53 éves Orpo gyorsan leszögezte, hogy ezután sem nem várható a Kijev melletti szolidaritás gyengülése. „Először is Ukrajnának üzenem: mellettetek vagyunk, veletek vagyunk. Nem fogadhatjuk el ezt a borzalmas háborút. Mindent meg fogunk tenni Ukrajna, az ukrán nép támogatása érdekében, mert értünk is harcolnak” – fogalmazott.
Szoros verseny Bulgáriában
Bulgáriában rendkívül szorosnak tűnik a verseny az előzetes eredmények szerint. Közel 86 százalékos feldolgozottság alapján egyetlen erő sem szerzett abszolút többséget, de az első helyre a korábbi jobboldali kormányfő, Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) futhatott be 26,59 százalékkal, míg a másodikra a centrista Folytatjuk a Változást (PP) 24,54 százalékkal.
A szélsőjobboldali, oroszpárti Újjászületés lett a harmadik 14,48 százalékkal, míg a muszlim kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) 13,05 százalékot tudhat magáénak.
Az előrehozott választás – amely két éven belül az ötödik – a jelek szerint nem fogja tudni feloldani a belpolitikai bénultságot. 2020 óta jórészt ügyvivő kormányok irányítják az országot. A Nyugat-párti Kiril Petkov kormánya tavaly júniusban, mindössze hat hónap után omlott össze egy bizalmatlansági indítvány nyomán.
A válságok miatt Bulgária egy évvel elhalasztotta az euró bevezetését, amire így a tervek szerint 2025-ben fog sor kerülni.
Elnökváltás Montenegróban
Montenegróban az elnökválasztás második fordulójában Jakov Milatović közgazdász, az Európa most! nevű mozgalom jelöltje 60,1 százalékkal legyőzte a 39,9 százalékos szerző Milo Đukanović elnököt, aki elismerte vereségét. „Montenegró meghozta a döntését. Ezt tiszteletben tartom, és gratulálok Jakov Milatovićnak” – közölte.
Milatović kijelentette: „Harminc éve erre az estére vártunk (…) A következő öt évben bevezetjük Montenegrót az Európai Unióba.”
Đukanović gyakorlatilag 1991 óta vezeti a nyugat-balkáni országot kormányfőként vagy elnökként, 2006-ban függetlenítette Montenegrót Szerbiától, később pedig a Nyugat felé fordult, szakított Oroszországgal, elindította az európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokat. Az ország 2017-ben a NATO tagja lett. Az utóbbi években azonban csökkent Đukanović népszerűsége a szervezett bűnözés és a korrupció jelentette problémák miatt.
Jakov Milatović volt 2020 és 2022 között a Zdravko Krivokapić vezette kormány gazdaságfejlesztési minisztere. A politikus népszerűsége részben annak köszönhető, hogy kormányzati szerepvállalása alatt 163-ról 270 euróra (62.101 forintról 102.867 forintra) emelte a minimális nyugdíj összegét, a minimálbért pedig 250-ről 450 euróra (95.247 forintról 171.445 forintra).
